Hatvan év kor- és kórtörténete

Hatvan év, két emberöltő. Kórházi időszámítás szerint nem nagy idő.

Az eltelt évek ennek ellenére rendkívül sok eseményt görgettek a budai Szent Imre Kórház hétköznapjaiba, ezért kerek évfordulót tartva alig győzik sorolni a történteket.

A hajdani Tétényi úti kórház egy a sok közül, kórház a város szélén; sokan dicsérik és sokan szidják, a beteg szubjektív megítélésétől függően. Egykor az itt feltörő forrás gyógyvizének hasznosítása érdekében gyógyfürdőt álmodott e területre a hajdani tulajdonos, és Erzsébet sósfürdő néven működött is gyógyüdülő központ, amely az I. világháború előtti időszakban élte virágkorát. Később a fürdő környezetét beépítették, fejlesztése elmaradt, és a budapestiek egyik kedvelt pihenőhelye ebek harmincadjára jutott.

Egy 1949-es kormányrendelet szerint általános ellátást nyújtó intézményt kellett itt kialakítani. A Tétényi - ahogy még ma is sokan emlegetik -1950-ben nyitotta meg kapuit a betegek számára.

- Az a Tétényi azonban nem azonos a mai Szent Imre Kórházzal - mondja beszélgetőpartnerem, Varga Piroska főigazgató-helyettes. - Az akkori 362 ágyon belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati, ideggyógyászati és fül-orr-gégészeti osztály működött. A kerület létszáma gyorsan növekedett, a gomba módra szaporodó lakótelepek vonzották a betelepülőket, folyamatosan bővíteni kellett az egészségügyi intézményt is. A 70-es évekre már a főváros egyik legnagyobb kórháza lett. Bővülés, átalakítás, integráció, vezetői struktúraváltás jellemezte leginkább a 80-as, 90-es éveket. Az intézmény 1991-ben kapta a Szent Imre Kórház-Rendelőintézet nevet.

- Az eltelt évek tehát a változás jegyében teltek, és a külső szemlélő ma is úgy látja, hogy még nincs vége az építkezésnek, rekonstrukciónak, ma is folyik a bővítés, fejlesztés, megújítás.

- A fejlődés töretlen, annak ellenére, hogy 2001-ben jelentős adósságállománnyal vette át az új vezetőség a kórházat, és alapos, átgondolt változtatásokra volt szükség a működőképesség megtartása érdekében. Az új menedzsment egy nyugati modell magyarországi adaptálásával próbált egységes kórházat kialakítani a széttagolt osztályok halmaza helyett. Ennek lényege, hogy a betegekhez szerveződött az ellátás, és nem az ellátásba a beteg. Ezen kívül valódi sürgősségi betegellátási filozófiát valósítottunk meg, egy belépési kapuval, a sürgősségi orvostan klasszikus szabályai szerint, folyamatos, heti 168 órás üzemmódban. Fontos eleme volt az átalakításnak, hogy a gyógyító munka mint kifejezetten orvosi feladat és a hotelszolgálat, benne a szorosan értelmezett ápolási teendőkkel, szétvált, és szakmaspecifikus mátrix egységek alakultak. A fokozatosan kiépülő sürgősségi ellátás ma komplex formában működik, az akut ellátást igénylő betegek egykapus beléptetése, a korszerű betegutak kiépítése modellértékű.

- Magyarországon a mátrix szervezet nagyobb kórházakban nem létezett, tehát úttörő vállalkozásnak számít.

- Ez így van, és nagy előnye többek közt, hogy általa létrejöttek diplomás ápolók irányította önálló ápolási egységek, az orvosi tevékenység pedig kizárólag szakmai területre korlátozódik. Ezzel az egyes szakterületek terhelése egyenletesebbé vált. Tehát a jelenleg 653 ágyas intézmény leglényegesebb jellemzője az aktív ellátást biztosító Sürgősségi Betegellátó Centrum létrejötte, az operatív és a belgyógyászati szakmák mátrix szervezete, illetve az osztályszerkezetben működő Neurológiai és Pszichiátria. A sürgősségi centrum évente 900 ezer beteget lát el. Méltán jó hírű lipid részlegünk van, anyagcsere- és ércentrum, nemzetközileg akkreditált kardio-metabolikus központ. A nephrológiai osztály hátterében privát műveseállomás működik. A főváros XI. kerülete az ország ötödik legnagyobb települése lenne önálló városként. Ez, és a XII. kerület a kórház fő ellátási területe, tehát közepes méretű kórházként egy nagyváros lakosságát látjuk el. 

Stabilitás az egészségügy kaotikus, ingatag világában? Ez már önmagában is fényesíti a 60. évfordulót. Ennek ellenére ne gondolja senki, hogy ez a kórház mentes az egészségügyben uralkodó gondoktól. Itt is vannak elégedetlen orvosok, elvándorló szakszemélyzet, itt se minden dolgozó teljesít kifogástalanul, itt sem tudják garantálni valamennyi beteg elégedettségét és gyógyulását. De valamit megpróbáltak. Nem várták tétlenül, hogy a nagy múltú intézmény ellehetetlenüljön. A szorosan értelmezett gyógyító tevékenységen kívül marketingmunkát is folytatnak, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) által nem finanszírozott piaci szolgáltatásokat is nyújtanak. Van térítéses menedzserszűrés, van esztétikai és plasztikai sebészet, vállalnak gyomorszűkítő műtéteket.

A kórházban folyik a rekonstrukció, most a második ütem, és tervezik a harmadikat is. Ahogy Varga főorvosnő hangsúlyozza, nem mondtak le az egykori gyógyforrás hasznosításáról sem, hiszen készek a tervek arra, hogy itt fürdővel is ellátott gyógycentrum működjön.

Múlt, jelen és jövő így kapcsolódik egy kórház életében, példázva, hogy ha van jövőkép, alkalmas menedzsment és elkötelezett csapat, akkor nehéz helyzetben is talpon lehet maradni. A 6O. jubileumi évnek ez a legfőbb tanulsága. A többi, a kitüntetések, megemlékezések, tudományos előadások, az együtt töltött visszaemlékező beszélgetések csak ráadásnak számítanak.