Helyben orvosolják a reform okozta gondokat | Weborvos

Már lassan aktuálissá válik, mégis homály övezi a járóbeteg ellátás átalakításának mikéntjét.

- Ma még nem tudható, mi lesz további sorsuk a klinikai, kórházi ambulanciáknak (szakrendeléseknek), és kérdéses az is, miként váltja ki a csökkentett kórházi kapacitást ki a járóbeteg-ellátó rendszer - mondta el Dr. Fodor László a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója.

Az átalakítással kapcsolatban annyi látszik: azokban a regionális kistérségekben, ahol a területi, vagy súlyponti kórházak messze esnek, – mintegy közbenső állomásként – önálló kistérségi járó-beteg szakellátó rendelők (egészségügyi szakellátó központok) jöhetnének létre. A Weborvos ezzel kapcsolatos információját a sellyei kistérségben megerősítette az irodavezető.

- Az alapellátás kistérségi bővítését elsősorban a reform miatt lezajlott kórházi struktúraátalakítások, illetve a területi elosztásból adódó gondok miatt döntöttük el. Elsősorban az a cél, hogy a lakosságot megkíméljük az egyszerűbb diagnosztikai vizsgálatok (pl. ultrahang), beavatkozások miatti sok tíz kilométeres utazásoktól - fejti ki Dr. Göndöc András.

A kórházi szerkezet-átalakítási folyamatok következményei most már élesben is modellezhetők, ezért azt tapasztalták, hogy a sellyei kistérség lakóinak jóval több mint ötven kilométerre kell utazniuk a legközelebbi kórházig, mert a közbenső Siklósi intézményben nem csak a kapacitás, hanem az ellátási lehetőségek is jelentősen leszűkültek. A koncepció megvalósítását pályázati formában képzelik. Mielőtt azonban a tenderről a végső döntés megszületett, a kistérséghez tartozó valamennyi háziorvossal egyeztetett a Tanács.

Az országos pályázati lehetőség egyébként a Nemzeti Fejlesztési Terv II – Társadalmi- infrastrukturális Operatív programon belül nyílik meg, melyen húsz, a sellyei társuláshoz hasonló adottságú kistérség indulhat az országban. A tendert várhatóan ősszel írják ki, s reményeink szerint 2009-re meg is valósíthatjuk elképzeléseinket - fogalmazott az irodavezető.

Ilyen fajta pályázatról azonban a szintén baranyai Pécsváradon például semmit nem tudnak. Mint Zsáli János polgármester érdeklődésünkre elmondta: valóban kaptunk korábban minisztériumi jelzést, miszerint Pécsváradon  egészségügyi alapellátást végző központ létesül, amelyhez a környező kistelepülések tartoznának, de mi úgy tudjuk, mindezt majd a tárca valósítja meg.

Azt sem tudjuk egyelőre, mikor, hol, milyen feltételekkel írják ki a pályázatot, márpedig nem mindegy, a program mellé mekkora önerőt kell biztosítanunk. (Az információhiányt valóban jól jelzi, hogy a polgármester portálunktól értesült a pályázati lehetőségről, s tájékoztatásunk nyomán próbálja felvenni a kapcsolatot a sellyeiekkel.)

Sásd korábban hasonló beruházáson gondolkodott, mint a sellyei kistérség, ám az ötletet időközben elvetettük - mondta Gábor Gyula a sásdi kistérségi társulás vezetője. A járóbeteg egészségügyi központ helyett mi  mentőállomásra adtunk be pályázatot, úgy tudjuk, első körben ez sikeres volt. Azért tartottuk a „mentő-projektet" fontosabbnak, mert nagyon messze van tőlünk a pécsi mentőállomás és a számunkra kijelölt kórház is. A sásdi kistérséghez egyébként 27 község tartozik, közöttük sok a zsáktelepülés.

A sellyei kistérségi pályázattal kapcsolatban az irodavezető hangsúlyozta: a kistérségi alapellátás megerősítése a jövő évi OEP finanszírozás mértékének függvénye lesz, melynek sarokszámait még senki nem ismeri. Hasonló véleményen van a Pécs közeli szentlőrinci kistérség is, amely szintén pályázat beadását fontolgatja.

Az érintett baranyai kistérségi vezetők szerint, ha az általuk tervezett alapellátási forma 2008-tól nem lesz alulfinanszírozott, illetve az OEP költségek fedezik a működtetést, a helyi beruházásokkal mindenképpen olcsóbbá tehető a járó-betegellátás. Egyelőre azt sem vitatják az érintettek, hogy a kistérségi egészségügyi központok létrehozása valóban gyógyír lehetne az alapellátás jelenlegi gondjaira, amelyeket a kórházi-kapacitással járó átszervezések okoztak, s így a betegek is egyszerűbben jutnának orvosi ellátáshoz.

A tervezett változás ugyanakkor újabb megoldásra váró problémát vet fel: mi lesz a megyeszékhelyeken működtetett rendelőintézetek sorsa, mivel forgalmuk a kistérségi alapellátási központok belépésével tovább csökken majd, márpedig a betegszám apadása Pécsett már így is eléri a 20 százalékot.