Jogerős ítélet a kórház elleni perben

Közzétéve: 2006. 01. 26. 09:01 -

• 4 perc olvasás

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte arra, hogy fizessen az alperes kórháznak 500 ezer forintot.


2002 decemberében az egyik országos tévécsatorna híradójában és más sajtóorgánumokban jelent meg a kazincbarcikai Városi Kórházat érintő hír egy, az intézményben végzett mandulakivétellel kapcsolatban. A kórházvezetés véleménye szerint az esetről közzétett híradások rontották a kórház hírnevét, hiszen nem történt semmilyen szakmai mulasztás, így sajtótájékoztató keretében, a lakosság bizalmának visszaszerzése reményében adták hírül szerdán: már jogerős bírósági ítélet is igazolja, hogy a barcikai kórházban szakszerűen kezelték a beteget.


Az előzmények
A kazincbarcikai Városi Kórház igazgató-főorvosa, dr. Trencsényi Erzsébet közleményéből kiderül:
„J.G. 2002. november 8-án jelentkezett a kazincbarcikai kórház fül-orr-gégészeti szakrendelésén, ahol idült mandulagyulladást állapítottak meg nála, és előjegyezték műtétre, amelyet 11-én végre is hajtottak a fül-orr-gégészeten.


A műtét utáni szak zavartalan volt, ezért a beteget 15-én tervezték hazaengedni, de saját kérésére 14-én délután engedték el megfelelő vizsgálat után, amely azt igazolta, hogy a műtét környéke megfelelő gyógyulási fázisban van. Otthoni kíméletet és pépes étrendet írtak elő számára, és egy hét múlva kellett volna kontrollra jelentkeznie. Információik szerint az otthoni kíméleti javaslat ellenére néhány nap múlva munkát vállalt úgy, hogy már lázas volt.


November 19-én háziorvosi ügyelet osztályos beutalást javasolt a magas láz és torokfájdalom miatt, a beteg november 20-án jelentkezett az intézményben, ahol felvételre is került. Torok, mellkasi fájdalmai miatt, valamint lázas állapota miatt a szükséges vizsgálatokat elvégeztük és antibiotikus terápiát indítottunk, mivel feltételeztük a garatból kiinduló gyulladást.


November 22-én vált a folyamat olyanná, amikor mellkas-sebészeti beavatkozást tartottunk szükségesnek, feltételezve a gátor gyulladást. CT vizsgálatot kérve továbbítottuk a Semmelweis Kórház mellkas-sebészeti osztályára további kezelés céljából a progresszivitásnak megfelelően.


A szükséges műtéti beavatkozások után itt, az intenzív osztályon kezelték a beteget november 23-tól, a 2003. március 12-én bekövetkezett haláláig. Ennek során többszörös műtétet végeztek el a betegen, aki ápolása alatt szinte végig kómás állapotban volt.
A boncolási jegyzőkönyv szerint a halál közvetlen oka gátori tályog gyulladás és kétoldali mellűri gennyesedés talaján kialakuló keringési és légzési elégtelenség volt."


Peres eljárás
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon zajló kártérítési perben 2005 végén született meg a végső döntés.


„A B-A-Z Megyei RFK vizsgálati osztálya halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt folytatott nyomozást (amelyet később megszüntettek), ennek során szerezték be a Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete által készített orvosszakértői véleményt.
A felperes 45 millió forint nem vagyoni értékű kártérítés megfizetését szerette volna elérni, arra hivatkozva, hogy a kórház megszegte az Egészségügyi Törvényben megfogalmazott legnagyobb gondosság elvét. Vagyis, a november 20-22. közötti kórházi ápolás során nem végezték el azokat a szükséges vizsgálatokat, amelyekből a tályog kialakulásáról meggyőződhettek volna. (nyaki CT és nyaki ultrahang elvégzése). Emellett a keresetben felróják azt is, hogy nem tájékoztatták a beteget a fellépett ritka szövődményről sem.


Az alperes kórház arra hivatkozott a kereset elutasításakor, hogy a beteget az Egészségügyi Törvény által megkívánt legnagyobb gondossággal kezelték. A gége mögötti gennyesedés a második kórházi felvételkor már fennállt és gondoltak rá, valamint annak megfelelően kezelték.


A Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügy Orvostani Intézetének szakértői véleményét terjesztette elő a per során, amely igazolja a fenti állítást, valamint azt, hogy a garatmandula műtét elvégzését megelőzően az általános belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálatokat elvégezték a kórházban. Az elhunytnál kialakult idült garatmandula-gyulladás megfelelő terápiája a műtéti beavatkozás volt, a második kórházi kezelésnél pedig megfelelő vizsgálatokat végeztek el a kórházban. Folyamatosan gondoltak ugyan a tályog kialakulásának a lehetőségére, ám ezt a vizsgálatok felvételkor nem igazolták. A beolvadó gyulladás ekkor még semmiképpen nem állt fenn, a rendelkezésre álló adatokból nem bizonyítható, hogy az esetleges további kiegészítő vizsgálatok eltérő kezelést indokoltak volna.

 
A felperes felkérésére magán igazságügyi orvosszakértő is készített orvosszakértői véleményt, aki az orvosi iratokat az előző szakvéleménnyel megegyezően írta le, a következtetés viszont nem egyezik meg szegedi kollegájáéval.


A bíróság a perben igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki.

Szakértői véleményt a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Iroda nyújtott be. Ezt a szakértői véleményt bizonyítékként fogadta el a bíróság – a Szegedi Orvostudományi Egyetem véleményével megegyezik -, és annak a megállapítására alapozta ítéletét.
A szakértői vélemény leszögezi, „hogy az elhunyt betegnél fellépett nagy kiterjedésű gátori gyulladással, mellkasi genny-gyülemmel és tályog képződéssel kísért szövődmény igen ritka, amivel a gyakorlatban mandulaműtét után nem kell számolni. A műtét előtt aláírt, becsatolt nyilatkozatban tájékoztatták a beteget a szövődményekről, … a diétás előírások, a kontroll, és a beteg felvilágosítása is megtörtént a zárójelentés szerint."


A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakértői véleménye egyértelműen megállapítja, hogy korai állapotban a képalkotó eljárások alkalmazásával nem lehetett megállapítani a szövődményt, amikor pedig ez november 22-én diagnosztizálhatóvá vált, már olyan folyamatok indultak meg, amely az alkalmazott terápia ellenére sem volt gyógyítható. Mindez nem a kórházi kezeléssel van összefüggésben, hanem az elhunyt beteg szervezete védekezőképességének a leromlásával.


A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte arra, hogy fizessen az alperes kórháznak 500 ezer forintot."

Kövess minket!

műhiba - ellátási hiba
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek