Jövő szerdán temetik Gáti István akadémikust | Weborvos

Jövő szerdán, október 24-én 12.45 órakor temetik el Gáti István akadémikust, Széchenyi-díjas szülész-nőgyógyászt a pécsi köztemetőben

Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet emeritus professzorát, a Kaáli Intézet főigazgatóját 85 éves korában, október 3-án érte a halál.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint Gáti István számos tudományos testületnek volt tagja, tisztségviselője; a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának és a Magyar Nőorvos Társaságnak örökös tiszteletbeli elnökévé választották.
Gáti István a brit Royal College of Obsteric and Gynecology mellett a cseh, a grúz, a japán, a német nőgyógyász társaságok tiszteletbeli tagja is volt. A professzor több orvosi szaklap készítésében is részt vett főszerkesztőként, helyettesként, szerkesztőbizottsági tagként.

A tudóst díszdoktorává avatta a prágai Károly Egyetem.
"Gáti István hatalmas űrt hagyott maga után a szakmában, halála pótolhatatlan veszteséget jelent a Kaáli Intézetnek" - hangsúlyozta korábban Kaáli Géza professzor, a meddőségi centrum alapítója az MTI-nek.

Mint mondta, Gáti István idős kora ellenére rendkívül aktív és agilis volt, kezdettől fogva az intézet egyik "alappillére". A halálát megelőző napon még dolgozott, fontos döntéseket hozott - emlékezett vissza Kaáli Géza.

Gáti István 1922. szeptember 5-én született Bonyhádon. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész-nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1973-tól 1993-ig egyetemi tanárként tevékenykedett.
1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti- és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává, 1993 óta emeritus professzor, főigazgató-helyettes. 1995-től a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt.
1975-ben lett az orvostudományok doktora, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Szülész-nőgyógyászi, endokrinológusi és gyermekgyógyász-szakorvosi tevékenysége is kiemelkedő volt. Több szakkönyvet írt (A nő orvosi szemmel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései).

Munkásságát 1991-ben Markusovszky-emlékéremmel, 1994-ben Pro Sanitate-kitüntetéssel ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal jutalmazták "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért". 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2003-ban pedig Semmelweis-Tauffer-emlékdíjjal tüntették ki.