Kánikula: vártuk, mégis rosszul tűrjük

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Még senki nem fújt hőségriadót, viszont a mentők jóval több riasztást kapnak ezekben a napokban.

Az ambulanciákon pedig az intézmények kissé hűvősebb zúgába menekülve vészelik át az embert-próbáló hőséget. Tegnap az egyik pécsi rendelőintézet belgyógyászati ügyeletén már nem egyedül a meleg tűnt elviselhetetlennek, hanem azok a szagok is, amelyek a nem megfelő tisztálkodás miatt terjengtek a szűk, ügyeleti váróteremben.

A körzeti orvosok, védőnők rendszeresen figyelmeztetnek – mintegy tájékoztatás jelleggel – hogy a nagy fokú izzadás miatti folyadékveszteséget pótolni kell, ezért naponta három liter folyadék elfogyasztása tanácsos, a kisgyereket pedig egy percre se hagyjuk a forró napon parkoló autóban, mert a következmények tragédiához vezethetnek.

Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak ilyenkor az egyedül élő idős beteg emberek. A tapasztalatok azt mutatják: azok vannak különösen nehéz helyzetben, akik városokban élnek, mert a kisebb településeken a szomszédok, illetve a betegeket rendszeresen felkereső falugondnokok, szociális ápolók ha baj van azonnal segítenek is.

Ezzel szemben a „városlakók" általában nem figyelnek egymásra, ezért nem egyszer előfordult már Pécsett is, hogy csak hosszú órák múlva juthatott segítséghez az otthonában egyedül élő , bajba került idős, beteg ember. Ahhoz ugyanis, hogy egyik percről a másikra mentőre legyen valakinek szüksége, nem kell nagy dolognak történnie. Elég például, ha a nagy melegben néhány másodpercre megszédül , és úgy esik el, hogy a fejét beüti.
Több egészségvédő szervezettől hallani már olyan javaslatokat - tekintettel az egyre melegebb nyarakra – amelyek hasonló intézkedések bevezetését látnák szükségesnek, mint a tőlünk délre fekvő országokban. Ehhez viszont a hazai , megszokott munkarend teljes átalakítására lenne szükség.