Kereplőkkel az integráció ellen

A szenátus nem támogatta, a tüntetők is ellenezték az integrációt, a polgármester új szavazásra vár Szegeden.

Szabó Gábor rektor

– Bár az elmúlt hetek tárgyalásain az önkormányzat számos engedményt tett, nem sikerült a szenátus tagjait meggyőzni az integráció előnyeiről. El kell gondolkodni azon, miért született ez a döntés, mindenesetre a demokrácia játékszabályait betartva, a törvényesség mentén tesszük tovább a dolgunkat – fogalmazott Szabó Gábor.

Amint a Weborvoson megírtuk, Szegeden tavaly novemberben jelentették be, hogy az önkormányzati szakrendelő és a városi kórház működtetését átveszi az egyetem. Időközben kiderült: a jogszabályi háttér módosulása miatt nem volt lehetőség arra, hogy a város egyszerűen szerződést kössön az egyetemmel, ezért pályázatot kellett kiírnia. Az egyetemi pályázat beadásáról májusban ugyancsak a szenátus döntött, információink szerint 22-13 arányban támogatva a kezdeményezést. Az akkori szenátusi ülésen elhangzottakat a rektor szolgálati titoknak minősítette, ahogyan azt is, hogy a klinikák felhalmozott hiánya miatt milliárdos adósságot felhalmozott egyetem egyes egységeinek vezetői miként foglaltak állást a kérdésben – erről maguk a dékánok sem nyilatkozhattak. Az egyetem mellett pályázott a járóbeteg szakellátásban résztvevő orvosok által évekkel ezelőtt alapított Szakorvosi Járóbeteg Egészségügyi Szolgáltató Kht. is, ám a közhasznú társaság több ponton nem felelt meg a kiírásnak – ezzel utóbbi pályázat benyújtói már akkor tisztában voltak, amikor jelentkeztek a kiírásra.

„Bölcsészek fizetik az orvosok bérét"
Az elmúlt időszakban kevés olyan megnyilatkozása volt a rektornak, Mikó Tivadar orvoscentrumi elnöknek vagy Botka László polgármesternek, amelyben ne álltak volna ki az integráció mellett, mondván: a jelenlegi egészségügyi rendszer széttagolt és pazarló, több mint harminc telephelyen, tucatnyi műtővel működik a szegedi egészségügy, amelyet az egyik legszéttagoltabb és legelavultabb szisztémaként jellemeztek. Gyurcsány Ferenc kormányfő, a közelmúltban pedig a Szegeden vizitáló Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is egyértelműen kiállt az integráció mellett és támogatta az összevonást célzó törekvéseket, mondván: egy ésszerűbb rendszerben az épületek fenntartása helyett több pénz maradhat a gyógyításra. Horváth Ágnes mindemellett elismerte: az átalakítás sok terhet ró az egészségügyi dolgozók vállára.

Az integrációt szívügyének tekintő Mikó Tivadar sem tagadta: az

Mikó Tivadar

Az egyetemen belül is számos ellenzője akadt az integrációnak: más karok vezetői azért nem lelkesedtek, mert a klinikák – főként az elégtelen teljesítményfinanszírozás nyomán – már eddig is több milliárdos adósságot halmoztak fel. Az egyetem az orvoscentrum kiadásait keresztfinanszírozással, más karok pénzéből oldotta meg. Az egyik szenátusi tag ezt korábban úgy fogalmazta meg: „gyakorlatilag hónapok óta a bölcsészek fizetik az orvosok bérét." Szabó Gábor a pénzügyi helyzetről hétfő este azt mondta: a szállítói tartozás felhalmozott hiányát önerőből sem a klinikai központ, sem az egyetem nem fogja tudni ledolgozni.

A városvezetés visszadobta a labdát
Amíg Szabó Gábor a szenátus döntését ismertetve azt mondta, hogy a továbbiakban az önkormányzaté a döntés, a város integráció iránt elkötelezett vezetői azonnal visszadobták a labdát. Ványai Éva, az egészségügyi bizottság MDF-es elnöke hétfő este a Weborvosnak úgy nyilatkozott: „a szenátusnak minden bizonnyal több időre van szüksége, hogy tájékozódjon. Ha nem lesz integráció, olyan fejlesztéstől eshet el a város, amelyre a következő évtizedekben nem lesz újból esélye. Amíg nem születik pozitív szenátusi döntés, addig nincs miről tárgyalni."

Botka László polgármester kérdésünkre ugyancsak leszögezte: bízik abban, hogy a szenátus „Szeged érdekében" meggondolja magát. A politikus hétfő este már arról tájékoztatott: a rektor egy hét múlva újra szavazásra fogja bocsátani a kérdést, hogy – mint fogalmazott – „egyértelműbb döntés szülessen." Az eredeti tervek szerint a hétfői szenátusi jóváhagyás után a városi képviselők a csütörtöki testületi ülésen szavaztak volna az integrációról. Botka László arról tájékoztatott: a csütörtöki ülés napirendjéről leveszi a kérdést, ám szeretné, ha a szeptemberi közgyűlésen immáron dönthetnének arról.

A Weborvos kérdésére a sajtótájékoztatón Szabó Gábor egyébként azt mondta: szerinte végső esetben az egyetem egyedül is képes megvalósítani a biopolisz koncepciót, valamint az ahhoz kötődő egészségipari fejlesztéseket. Keczer Gabriella egyetemi sajtóreferens mindenesetre még az esti órákban közzé tette Szabó Gábor közleményét, amelyben az állt: „tekintettel a kérdés jelentőségére és a szavazás szoros végeredményére, a rektor úgy döntött, hogy egyértelműbb testületi állásfoglalás kialakítása érdekében az SZTE soron következő rendes szenátusi ülésén, 2007. július 9-én javasolja a kérdés újbóli napirendjére tűzését."

Utcára vonultak az integráció ellen
Még tartott az estébe nyúló szenátusi ülést követő rektori sajtótájékoztató, amikor két sarokkal odébb, a Tisza Lajos körúti városi szakrendelő előtt egyre többen gyülekeztek, hogy tiltakozzanak az integráció ellen.

Tímár Péter

Haraszti Gábor bőrgyógyász, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta: azoknak az orvosoknak érdekeiért vonultak az utcára, akik évtizedek óta gyógyítják betegeiket, s a jövőben is ezt szeretnék tenni.
– Az ellátási jogot nem szabad átadni az egyetemnek. A szenátusi döntés még nem nyújt garanciát semmire. Nem lepődnék meg azon, ha Botka László a szenátus döntése ellenére a jövőben is azt tenné, amit akar. Kétségtelen, hogy Botka László nagyon jó polgármester, de az egészségügyhöz nem ért, ráadásul rossz szakértőkkel veszi körül magát, ezért nem tud olyan döntést hozni, amely választópolgárainak érdeke – fogalmazott Haraszti Gábor, hozzátéve: aláírásgyűjtési akciót indítanak, hogy azzal bizonyítsák a követeléseik társadalmi támogatottságát. (A szakorvos egyébként érdekelt abban a közhasznú társaságban, amely esélytelen pályázatot adott be a város felhívására. Az orvosok csak a szakrendelő működtetését akarták megszerezni, ezt viszont nem tette lehetővé a kiíró, s az egyetemre szabott más feltételeknek sem tudtak eleget tenni.)

A mintegy hetven-nyolcvan személyes tüntetésen a korábbi kormányellenes demonstrációk aktivistái mellett részt vettek az önkormányzat ellenzéki politikusai is. Oláh János, a Fidesz frakcióvezetője szerint csődöt mondott az a törekvés, hogy az emberek és a szakma megkérdezése nélkül erőszakoljanak át döntéseket. Álláspontja szerint az intézményeket meg kell tartania a városnak, nem szabad átengedniük a bizonytalan helyzetű egyetemnek. – Nem zárom ki, hogy a következő években kialakulhat valamifajta integráció, ám annak útja nem az önkényhatalmi döntések elvtelen végrehajtása, hanem a partnerségen, kooperáción alakuló folyamatos együttműködés – mondta Oláh János.

A demonstráción felszólalt Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat fideszes elnöke is. Azt mondta: megyei elnökként a környező településeken élő 60 ezer embert képviseli, akik ellátásáért a szegedi kórház felelős. – A kormányzat által teremtett helyzetben a megye által fenntartott kórházakban mi is számos kényszerintézkedésre, elbocsátásra kényszerülünk. A problémáktól nem megszabadulni kell, hanem vállalni kezelésüket – nyilatkozta a Weborvosnak Magyar Anna.

Megszűnt az orvoscentrum
Az integrációról hozott döntés előtt a szenátus határozott a Szent Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum megszüntetéséről is, s egyúttal önálló szervezeti egységként létrehozták a Szent Györgyi Albert Klinikai Központot. A változást a felsőoktatási törvény miatt kellett meglépni.
– A törvény szerint a centrum létrejöttét a karoknak kell kezdeményezniük, ám sem a fogorvosi kar, sem az egészségügyi főiskolai kar nem óhajtott tagja lenni a centrumnak, s a gyógyszerésztudományi kar sem támogatta egy erős központ létrehozását – magyarázta a rektor.
– A klinikai központ mintegy tizenharmadik karként fog működni, önálló költségvetése lesz. A klinikai központ vezetője tehát önállóan gazdálkodik az OEP finanszírozással, illetve valamennyi, betegellátással összefüggő bevétellel, minden munkáltatói és átruházott jogkört megkap a rektortól. Ezzel átláthatóbbá válik a gazdálkodás, letisztultabbak lesznek a viszonyok, s a többi kar is nagyobb garanciát kap arra, hogy nem keresztfinanszírozással oldjuk meg a betegellátás problémáit, hanem abból a pénzből, amely erre rendelkezésre áll – mondta Szabó Gábor. A klinikai központ menedzsmentjét szeptemberig kell a rektornak kialakítania. Mikó Tivadar, a megszüntetett centrum elnöke addig ügyvezetőként dolgozik.

Centrumelnökből rektori biztos
Újságírói kérdésre válaszolva Szabó Gábor azt mondta: nagyra értékeli Mikó Tivadar eddigi tevékenységét, ezért megadja neki a lehetőséget, hogy válasszon magának feladatkört. – Egyetértés alakult ki abban, hogy a klinikai betegellátás megnövekedett feladatai és a biopolisz projekt irányítása is teljes embert kíván, ezért Mikó Tivadarnak is választania kell. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, ám azt gondolom, hogy a professzor úr az egészségipari nagyprojekt irányítását vállalja fel. Amennyiben így lesz, rektori biztosi pozícióban biztosítok számára muníciót a megbízatásához – jelentette ki Szabó Gábor.