Kettéosztott megyei kórház Debrecenben

Kettévált a debreceni Kenézy Gyula megyei kórház - szerencsére csak gazdasági értelemben.

A működtető testület egy kórház két feladatkörét két különböző gazdasági társaság között osztotta meg. Minden kórházban létezik ugyanis a gyógyító funkció, meg egy olyan feladatkör, amely a gyógyító tevékenységhez biztosítja a feltételeket. A kedvezőnek induló kezdeményezés tapasztalatait más kórházak is figyelemmel kísérik.

A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat két, száz százalékban saját tulajdonú kft.-t alapított. A 3,9 milliárd forint törzstőkéjű Kenézy Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. az egészségügyi szakellátáshoz teremti meg és tartja fenn a szakmai feltételeket. Ugyanakkor a kórház működőképességének és fejlesztésének a fenntartása a 4,9 milliárdos vagyonú Megyei Egészségügyi Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft. feladata. Röviden összefoglalva, a vagyonkezelő végzi az áfa-köteles, az egészségügyi szolgáltató az áfa-mentes tevékenységeket. A két társaságot ugyanaz a menedzsment irányítja.

A kórház működési formájának változása a szakmai feladatellátást nem érinti. Mivel az önkormányzat egyszemélyes tulajdonosa mindkét kft.-nek, így a meglévő jogszabályi keretek között érvényesíteni tudja a tulajdonosi akaratot és érdekeket.

A vagyon kezeléséből és hasznosításából származó jövedelem átcsoportosításával az egészségügyi közszolgáltatás terén jelentkező pénzügyi tehervállalási kötelezettségek (fejlesztés, felújítás) mérsékelhetőek az új konstrukció révén. A gazdasági társaság gazdálkodhat, akár hiteleket is felvehet, ha a gyógyítás feltételei éppen azt kívánják. És sajnos, kívánják, mert a kórháznak csaknem 2,5 milliárdos tartozást kell kiegyenlítenie. (A volumenkorkátozásból és ágyszámcsökkentésből fakadó kényszerű leépítések például 700 millió forintnyi végkielégítést vontak maguk után.)

A fenntartó megyei önkormányzat úgy döntött, erre a célra fordítják az egészségbiztosítótól december-február között érkező pénzt (az OEP ugyanis utólag, háromhavonta finanszírozza partnereit). Ahhoz pedig, hogy a kórház zökkenőmentesen működjön, 1,5 milliárd forint likviditási hitelt vesznek fel, hogy az első három hónapban ki tudják fizetni kötelezettségeiket, például a béreket, közműdíjakat.

2005 nyarán hasonló változásokat hajtottak végre a megyeszékhelyet ellátó Városi Egészségügyi Szolgálatnál. A különbség annyi, hogy ott az egészségügyi szolgáltatást végző társaság közhasznú társaságként működik. Ez a módszer most már harmadik éve bevált, gazdaságosan és zökkenőmentesen működik, úgy, hogy közben a dolgozók is megtartották munkahelyüket, s az egészségügyi ellátás színvonala sem csökkent.

Az átszervezés komoly feladatát a korábbi egységes szervezet vezetője, Ónodi Szűcs Zoltán végezte el. Az eredményes munka utáni második évben éppen ő lett a Kenézy-kórház igazgatója, azzal a nem titkolt elképzeléssel, hogy a hasonló változásokat ő készítse elő és vezényelje le a megyei kórházban is.

A fenntartó megyei közgyűlés előtt már régebben is világos volt, hogy valamit lépnie kell, hiszen a kormányprogram részeként elindított egészségügyi reform intézkedései és a finanszírozási rendszer változása szinte teljesen ellehetetlenítette a debreceni intézményt. A kormány az aktív ágyak számát a Kenézy kórházban 1307-ről 804-re csökkentette, így 36 százalékos volt az ágyszám csökkentése, jóval nagyobb, mint az átlagos. Megmaradt ugyanakkor területi ellátási kötelezettsége. A megye által meghozott intézkedések a betegellátás fenntartását és a munkahelyek megőrzését jelentették.

A Kenézy-kórházat már csak azért is érzékenyen érintették a változások, mert nemrég fejeződött be egy 3 milliárd forint értékű műtőfejlesztése, amely az élenjáró technikát valósította meg. Veszélybe került annak a kihasználhatósága, hiszen az új műtőkben végzendő műtétek óhatatlanul a betegek hosszabb ideig történő bennfekvését igénylik, aminek korlátot szab a leszűkített ágyszám.