Ki az egészségügyi reform áldozata?

Bíróság dönt arról, bűnös-e a vásárhelyi doktornő, mert tavaly áprilisban továbbküldött egy beteget, aki ezt követően a mentőben meghalt.

Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester bejelentése nyomán 2007 áprilisában óriási visszhangot váltott ki annak a férfinak a halála, aki egy mentőautóban életét vesztette, miután a vásárhelyi kórházból a szentesi súlyponti intézménybe irányították: a fideszes városvezető a történtek után ugyanis azt mondta, hogy a férfi a kormány egészségügyi reformjának első halálos áldozata. Véleményét arra alapozta, hogy a kórházi ágyak jelentős elvonásával (a térségben Hódmezővásárhelyen csökkent a legnagyobb arányban az aktív ágyak száma) és a beutalási rend megváltozásával kaotikus állapot alakult ki a betegellátásban, s álláspontja szerint ez volt az oka a beteg halálának.

Mind a polgármester, mind a vásárhelyi kórház vezetése azonnal kiállt a beteget továbbküldő helyi ügyeletes orvos mellett, mondván, ha nem kellett volna átirányítania a beteget, megmenthették volna. A szaktárca rögtön közleményben reagált a nyilatkozatokra, a minisztérium visszautasította az elhangzottakat, mondván: a beutalási rend érdemben nem változott, ráadásul a polgármester bármiféle szakmai vizsgálat lefolytatása előtt állt elő nyilatkozatával. Amint arról a Weborvoson rendre beszámoltunk, az ügyet az Egészségbiztosítási Felügyelet, az ÁNTSZ és az ügyészség is vizsgálta, az napirendre került a Parlament Egészségügyi Bizottságának ülésén is.

Az ügyészség végül közvetetten felelősnek találta a doktornőt, ezért ellene vádat emelt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. Ez az alapja annak, hogy hétfőn a Szegedi Városi Bíróságon megkezdődött a büntetőeljárás. A vádiratnak a Weborvos rendelkezésére bocsátott kivonatából kiderülnek az esetnek azon részletei, amelyekre a nyomozás során fény derült.

Saját felelősségre távozott
A 67 éves mindszenti férfi tavaly április 6-án a reggeli órákban lett rosszul az egyik helyi kocsmában. A kiérkező háziorvos a férfit beutalta a szentesi kórházba, ahová be is szállította őt a testvére. A szentesi SBO-n megkezdték a beteg fizikális vizsgálatát, EKG-t, labor- és röntgenvizsgálatot végeztek, melynek eredményeként tüdőgyulladást és asztmát állapítottak meg, ezért indokoltnak tartották a felvételét a kórház belgyógyászati osztályára. A férfi azonban felvételét a többszöri felvilágosítás ellenére is elutasította, és saját felelősségére távozott a kórházból. Hazafelé azonban ismét rosszul lett, ezért újfent riasztották a háziorvost, aki ekkor már mentőt hívott, s a férfit a – mentésirányító útmutatásának megfelelően – a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházba szállították. (Mindszenttől Szentes és Hódmezővásárhely egyaránt 18-18 kilométer távolságra van.)

A mentő 15 óra 32 perckor érkezett az Erzsébet Kórház belgyógyászati ambulanciájára, ahol az ügyeletes orvos miután megtudta, hogy a férfi mindszenti lakos, közölte a mentőápolóval és a gépkocsivezetővel, hogy a beteget nem veszi át, mivel területileg a szentesi kórházhoz tartozik. Tekintettel arra, hogy a mentésirányító egyértelműen a hódmezővásárhelyi kórházat jelölte meg, a beteg átvételével kapcsolatban vita alakult ki a mentőápoló és az ügyeletes orvos között, ám ezt követően a mentőápoló telefonos tájékoztatására a mentésirányító új szállítási helyként a szentesi kórházat határozta meg. A vádirat tanúsága szerint a férfi továbbszállítása érdekében a mentőápoló kérte az orvost, állítsa ki az erre vonatkozó iratot és az ambuláns lapot, a vádlott azonban az iratok kiállítását arra hivatkozva megtagadta, hogy a férfit a hódmezővásárhelyi kórházba nem vették fel. A Szentesre induló mentőautóban a férfi elvesztette az eszméletét, légzése és keringése összeomlott: a mentő Hódmezővásárhelytől körülbelül 2 kilométerre járt, amikor megkezdték az újraélesztést, illetve esetkocsit kértek a helyszínre, ám az újraélesztés sikertelen volt, a mindszenti férfi 17 órakor meghalt.

A vizsgálat nem spórolható meg
Az ügyészség vádirata az esettel összefüggésben azt hangsúlyozza: a törvény szerint a sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. Az ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani, kétséges esetben pedig a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. A beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sértettnél a sürgős szükség körébe tartozó állapot állt fenn, ezért a szakmai szabályok szerint az ilyen beteget le kell vetkőztetni, mindenre kiterjedő fizikális, szükség esetén műszeres, illetve laboratóriumi vizsgálatot kell végezni, s kizárólag ezt követően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a beteg állapota mennyire stabil, akut ellátást igényel-e, illetve milyen módon szállítható tovább.

Az ügyészség vádirata szerint a vádlott azzal, hogy a mentőszolgálat által beszállított betegnél a sértett tényleges állapotának ismerete nélkül döntött továbbszállításáról, megszegte az egészségügyi törvény szerinti foglalkozási szabályokat, melynek következtében közvetlen veszélynek tette ki a sértettet.

Gyakorlatilag a bírósági bizonyítási eljárás tehát arról szól, a szentesi kórházat aznap már megjárt férfinél Hódmezővásárhelyen vélelmezni lehetett-e, hogy sürgős ellátásra szorul. A per során pro és kontra csaphatnak össze a szakmai érvek.

Mindenképp meghalt volna a beteg?
Miközben az ügyészség a fent részletezett okok miatt tehát foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolja az orvost, fontos fegyvertény annak vádiratbeli elismerése, hogy az ügyeletes orvos magatartása és a sértett halála között ok-okozati összefüggés nem igazolható. A vádiratban az áll: „a sértett halála a mindenben szabályos ellátás esetén is ugyanezen időpontban bekövetkezhetett volna."

Amint arra Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese rámutat, ha a történtek miatt elmarasztalják az orvost, az ügyészség által neki felrótt jogszabálysértést a bíróság egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szankcionálhatja. A hétfői tárgyaláson a vádlottakat, tanúkat és szakértőket hallgattak meg. A per még a héten folytatódik: november 5-re és november 10-re egyaránt tűztek ki újabb tárgyalási időpontokat.