Kiemelkedő tehetségek, kutató diákok az orvostudományban
Közzétéve: 2007. 11. 23. 16:04 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2007. 11. 23. 16:04 -
• 3 perc olvasás
Rangos díjakat nyertek el a közelmúltban a Debreceni Egyetem hallgatói.

Dr. Fésüs László rektor, akadémikus fogadta és mutatta be a média képviselőinek pénteken a Debreceni Egyetem Rektori Tanácstermében azokat a hallgatókat, akik már számos megmérettetésen bizonyították kimagasló szakmai tudásukat, felkészültségüket, legutóbb pedig az Országos Tudományos Diákköri Tanács konferenciáján értek el kiemelkedő eredményt.
Amint a rektor kiemelte, az egyetem hírnevét is öregbítette, hogy az intézmény hallgatóinak egyike nyerte el azt a Prezentációs Díjat, amellyel a Mindentudás Egyeteme és az Országos Tudományos Diákköri Tanács azokat az ifjú előadókat díjazza, akik munkájukat magas színvonalú prezentáció keretében ismertették.
Ezt a díjat az idén Kobezda Tamás, az Orvos-és Egészségtudományi Centrum hatodéves hallgatója nyerte el. A díjért az Országos Tudományos Diákköri Konferencia minden tudományterületet érintő, több mint 3000 indulójából az egyes szekciók győztesei, a legjobb 16 diák versenghetett.
A Magyar Tudományos Akadémia által 1989-ben alapított Pro Scientia (A Tudományért) Aranyérmet azok a tehetséges hallgatók, fiatal kutatók kaphatják meg, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak szakterületükön, s erről pályamunkák, előadások, prezentációk és publikációk formájában adtak számot. Ebben az évben az országban 45-en nyerték el ezt a kitüntető elismerést, közülük hatan a Debreceni Egyetemről. A hat díjazott közül ketten az Orvos-és Egészségtudományi Centrumhoz kötődnek.
A Pro Scientia Aranyéremre ugyancsak az OTDK első helyezése alapján lehet pályázni, a díjat azonban a hallgatói összteljesítmény, a kivételes szellemi tevékenység, tanulmányi érdemek és dokumentált tudományos eredmények alapján ítélik oda.
A Prezentációs Díjat és a Pro Scientia Aranyérmet november 12-én dr. Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke adta át – állami, tudományos és közéleti személyiségek jelenlétében – november 12-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A tehetséges hallgatókat bemutató pénteki fogadáson dr. Fésüs László utalt az egyetem tehetséggondozó programjának eredményes működésére. Mint mondta, arra törekszenek, hogy a legjobb hallgatókat bevonják a kutatási műhelyek munkájába, igyekszenek versenyképes tudással felvértezni a diákokat, és lehetőséget biztosítanak, hogy tudományos karrierjüket építhessék.
„Az evolúcióban kialakult két lábon járás egyik súlyos következménye, hogy sarkunk minden lépésnél a test súlyának megfelelő, mintegy 60 kilogramm erővel ütődik a talajhoz. Emiatt minden lépésnél agyrázkódást kaphatnánk, vagy lépcsőről történő leugráskor a nyaki gerincoszlop akár felnyársalhatná a koponyánkat. Hogy ez nem történik így, a szervezetünkbe épített „rázkódáselnyelő" berendezéseknek köszönhetjük. Ezek többnyire az ízületek környékén elhelyezkedő, rendkívül bonyolult szerkezetek". Így indította dolgozatát a Prezentációs Díjat elnyert Kobezda Tamás hatodéves orvoshallgató, aki a láb szerkezetének tanulmányozásával, valamint irodalmi adatok és klinikai tapasztalatok alapján ismertette a kicsiny talpizmok szerepét. Az operatív orvostudományok körében induló hallgató a láb rázkódáscsillapító szerepét tanulmányozta. Témavezetője dr. Petkó Mihály, az Anatómiai Intézet docense.
A Pro Scientia díjat elnyert Magyarics Zoltán PhD-hallgató kutatási területe a plazmacitoid dendrikus sejtekhez kapcsolódik, részvételüket vizsgálja az allergiás és autoimmun betegségek patogenezisében. Témavezetője dr. Bácsi Attila, az Immunológiai Intézet adjunktusa. Az immunrendszer sejtes elemei közé tartozó plazmacitoid dendrikus sejtek fő feladata, hogy a szervezetbe jutó vírusokat felismerjék és hatékony védekezést indítsanak el ellenük. A veszélyes mikroorganizmusok felismerésén túl fontos szerepük van a szervezet saját struktúráival, valamint a környezetben megtalálható, de ártalmatlan organizmusokkal, így a bélflórát alkotó baktériumokkal szemben kialakuló immunológiai tolerancia kiváltásában és folyamatos fenntartásában is.
Czimmerer Zsolt molekuláris biológusként végzett, jelenleg a Debreceni Egyetem Elméleti orvostudományok Doktori Iskolájában a Sejt és Molekuláris Biológia programban PhD hallgató, témavezetője dr. Scoltz Beáta. A fiatal tudós szintén Pro Scientia díjat kapott. Tavaly és ebben az évben a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Kiváló Tudományos Munkáért ösztöndíját is elnyerte. Munkacsoportja érdeklődésének középpontjában a mintegy másfél évtizede felfedezett mikroRNS-ek állnak, amelyek a legparányibb ribonukleinsav molekulák a sejtekben. Kis méretük ellenére nagyon komplex biológiai folyamatokat irányítanak, mint amilyen az embriók fejlődése, vagy a sejtek osztódása. Czimmerer Zsolt kutatásaiban arra keresi a választ, hogy ezek a molekulák milyen módon vesznek részt a daganatok kialakulásához vezető bonyolult molekuláris folyamatokban, különösen az áttétek képződésében.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek