Kinek sürgős a sürgős eset?

Nem ítélte sürgős esetnek és meg sem vizsgálta a beteget egy orvos a hétvégi ügyeletben.

Az eset kapcsán a lap annak járt utána: mi minősül sürgősségi esetnem, s mi nem.

Ebben az esetben hibázott az orvos – mondta el dr. Andrásofszky Enikő, betegjogi képviselő. Szakmai és törvényi előírás, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni a pácienst. A különféle orvosi ügyeletek igénybevételének általános szabályaival kapcsolatban a betegjogi képviselő az Egészségügyi Minisztérium internetes honlapját ajánlotta eligazodási pontként. Ebből, némileg leegyszerűsítve az derül ki, hogy az ügyelet igénybevételének indokoltsága úgymond három kategóriába sorolható, legalábbis az alapján, hogy mennyit kell fizetni érte.

Az első kategóriába tartozó betegnek nem kell vizitdíjat fizetnie az ügyeleti ellátásért. Ide tartoznak azok az életveszélyes állapotok, vagy betegségek, amelyeket minisztériumi rendelet sorol fel. (Pl. eszméletvesztés, koraszülés, asztmás roham, napszúrás, égés, fagyás.) A második kategóriába esnek az egészségügyi törvény által meghatározott „sürgős szükség" körébe tartozó állapotok, vagy betegségek, amelyek azonnali ellátás nélkül életveszélyt, illetve súlyos, vagy maradandó károsodást okoznak. Ezekben az esetekben a 300 forintos vizitdíj fizetendő. A harmadik kategóriában találhatók azok az egészségügyi problémák, amelyeket az ügyeletes orvos felelősséggel kizár az első két kategóriából. Ilyen esetekben emelt összegű, 1000 forintnyi vizitdíjat kell fizetni az ügyeleten. A 18 éven aluliak azonban ez alól is mentesek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy úgymond az ezer forintos kategóriában a betegek indokolatlanul vennék igénybe a különféle orvosi ügyeleti ellátásokat - írja a lap.