Koraszülött mentés Zalaegerszegen | Weborvos

Korszerű műszerek, anyatejes táplálás és meleg "fészek" a legeslegkisebbeknek.

Évente több mint félszáz másfél kiló alatti súllyal, idő előtt világra jött csecsemő életét mentik meg a Zala Megyei Kórház koraszülött osztályán. Orvosok, ápolónők hónapokon keresztül együtt küzdenek a mamákkal és a babákkal az életben maradásért. Az osztályon alapítványt hoztak létre, hogy biztosítani tudják a legkorszerűbb orvosi műszereket, anyatejjel táplálják már a 600-800 grammos újszülötteket is. Puha textilből "fészket" készítenek a kicsiknek, az édesanyáknak lehetőséget biztosítanak arra is, hogy szinte az első pillanattól kezdve együtt lehessenek újszülöttjeikkel.

- Az orvostudomány az elmúlt évtizedben a koraszülött ellátásban érte el az egyik legnagyobb technikai fejlődést - mondja Gárdos László, az osztály főorvosa. - Részben ennek is köszönhető, hogy Magyarországon az elmúlt években az európai uniós átlag alá, öt ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozás, Zala megyében pedig még ennél is alacsonyabb, három ezrelék a statisztikai átlag.

A főorvos szerint nem lehet előre megjósolni, hogy hol van az életben maradás határa. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt az egy-másfél kilós babáknak is kevés esélyük volt, most 95 százalékuk életben marad, jó életminőségben élhet. Az orvostudománynak és a technikai fejlődésnek köszönhetően az 500-700 grammos babáknál is 50-60 százalékos túlélést sikerült elérni. A zalaegerszegi kórházban 23. hétre született, 400 grammos baba életét is sikerült már megmenteni.

A koraszülöttek ellátása azonban komplex feladatot jelent. Idő előtt, éretlenül születnek meg, az agytekervények még nem alakultak ki, bőrük vékony, "átereszti" a vizet. Nem tudott kifejlődni az emésztőrendszerük, és a szemük sem alakult ki tökéletesen. Korábban ez gyakran okozott vakságot, de még a legkorszerűbb ellátás mellett is kialakulhatnak súlyos szemészeti szövődmények. Gyenge az immunrendszerük, ezért számukra életveszélyes lehet egy olyan fertőzés is, amely normál csecsemőnél csak egy alacsony hőemelkedést okoz. Éretlen a légző rendszerük is, ezért lélegeztető gépre kerülnek. Évtizedekkel ezelőtt a kezdetleges, "durva" lélegeztető készülék szinte "szétszaggatta" a babák tüdejét, ma már érzékenyebb, "gyengéd" módszerek vannak: elektronikus eszközökkel figyelik a babák minden spontán lélegzetvételét. Rendelkezésre állnak olyan eszközök is, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a körülményekhez, és légvételenként változtatják a paramétereket.

Forradalmi eljárás

A koraszülöttek kevés időt töltöttek még az anyaméhben. A "meleg magzatvízből" a koraszülött osztályra kerülnek, ahol fény van, folyamatosan csipognak a gépek, a monitorok, amitől nyugtalanná válnak. Ezért ha az anyaméhet nem is lehet teljesen reprodukálni, de amennyire csak lehet, megpróbálják a környezetet "újszülöttbarátabbá" tenni. A csipogókat a legalacsonyabb zajszintre állítják, letakarják a monitorokat, és ha mód van rá, az inkubátort is, hogy ne zavarja őket a fény. - Az egy kiló alatti csecsemőknek puha textilből "fészket készítenek", ami megnyugtatja őket - sorolja Gárdos László.

Hozzáfűzi, hogy a korszerű műszerezettség, a bababarát környezet mellett azt is sikerült elérni, hogy a koraszülött osztályon a babák közel 90 százaléka anyatejes táplálást kap, ami még az "egészséges" újszülött osztályokon is kiemelkedő eredménynek számít.

- A koraszülötteket az általános gyakorlat szerint szerte a világban mesterségesen, speciális tápszerekkel vagy vénán keresztül infúziós oldatokkal táplálják - magyarázza a főorvos. - Az anyatejes táplálást már több mint tíz évvel ezelőtt az országban - és talán a világon is - az elsők között vezették be a zalaegerszegi koraszülött osztályon. Akkor ez még "forradalminak" tűnt, azóta már követendő gyakorlattá vált. A lefejt anyatejet először speciális szondával vezetik a gyomorba, majd pár cseppel szoktatják a babát a szájon keresztüli tápláláshoz.

Közlése szerint a tápszerek mennyiségileg ugyan kilencvenöt százalékban tudják helyettesíteni az anyatejet, minőségi szempontból azonban az összetevőknek kevesebb mint tíz százaléka található meg bennük. Ha az édesanya szoros kontaktusban van a gyermekével, "naprakészen" termel ellenanyagot, amelyet az anyatejjel átad a gyermekének. Az anyatej az újszülött "legfőbb immunszerve": megtalálhatók benne az immunsejtek, amelyek a gyógyszereknél értékesebb védelmet nyújtanak a kórokozók ellen, de tartalmaznak növekedési hormonokat, szem- tüdőfejlődést elősegítő védőfaktorokat is.

Reális tájékoztatás

- Tudományosan is többszörösen igazolt tény, hogy az anyatej nélkülözhetetlen és pótolhatatlan a csecsemők, így a koraszülöttek számára is - hangsúlyozza a főorvos. - Ugyanakkor az anyatej-elválasztás nagymértékben függ az anya lelkiállapotától, egy apróbb konfliktus miatt is csökkenhet vagy elapadhat a tej. A gyermeke életéért aggódó édesanya a legnagyobb tragédiát, feszültséget éli át. Érzelmileg, intellektuálisan minden anya más és más szavakat ért meg, nincs folytonosság, napról napra változik a lelkiállapotuk, egyik nap bizakodóbbak, másik nap elkeseredettebbek. Az orvosok feladata, hogy fenntartsák a reményt, erőt adjanak a küzdelemhez, miközben a veszélyekről is folyamatos, reális tájékoztatást kell nyújtaniuk. Egy 500-600 grammos csecsemő megszületése után nem lehet azzal megnyugtatni az édesanyát, hogy minden rendben van, nincs semmi baj, amikor a 24 hétre született csecsemők 70-80 százalékánál komplikációk léphetnek fel.

A koraszülött osztályon az édesanyák hónapokon keresztül a gyermekük mellett lehetnek. A közelség növeli a baba életben maradási esélyét, a csecsemők többsége megnyugszik, néha mosolyog az édesanya jelenlététől.

Gárdos László felhívja a figyelmet arra, hogy az anyák az intenzív részen két óránként látogatják a babákat, megérinthetik, simogathatják, beszélhetnek, énekelhetnek hozzájuk. Amikor már nincs szükség gépi lélegeztetésre, infúzióra, a karjukba vehetik, ringathatják őket. Az országban szinte egyedülállóként koraszülött rooming (baba-mama) rendszer is működik, így ha a baba már nem igényel intenzív ellátást, a súlya is gyarapodott, eléri az egy kilogrammot, akár a nap 24 órájában is együtt lehetnek.

- Az egy kilónál kisebb súllyal világra jött koraszülöttek csak hosszú hónapokig tartó ápolás után hagyhatják el a kórházat. A kórházban töltött idő alatt szinte hozzánőnek az intenzív osztályon dolgozó nővérekhez, akik - váltva egymást - a nap minden percében a beteg csecsemők mellett vannak, születésüktől kezdve végigkísérik életük első, legkritikusabb hónapjait. Emlékeznek rájuk, "örömünnep" van az osztályon, ha az egykori koraszülöttek négy-öt év múlva látogatóba érkeznek - idézi fel a főorvos. - Az 5-10 évvel ezelőtt, 500-1500 grammal született gyermekek a báli közönséget is elbűvölték, amikor a koraszülött mentő alapítvány jótékonysági rendezvényén műsort adtak, szavaltak, énekeltek, táncoltak.

Az osztályon született és időközben felcseperedett gyermekeknek egyébként koraszülött (Perinatális Intenzív Centrum) PIC-niket is rendeznek majd május végén a Gábárti-tó mellett.