Kórházigazgatók: betegek kerülhetnek veszélybe | Weborvos

A Csongrád megyei kisvárosok kórházvezetői szerint a szaktárca megfojtja az intézményeket, s veszélyezteti a betegeket.

Magyar Anna, a megyei közgyűlés fideszes elnöke elmondta: egy

Baráth Lajos, a makói kórház igazgatója azzal kezdte: a korábban 485 ággyal működő intézményben az évek során a kapacitások folyamatos átszabása és a lakossági igényekhez való igazodás révén jelenleg 236 aktív és 49 krónikus ágy van, az aktív ágyak kihasználtsága a 2005-ös 66,6 százalékról 2006 első félévére 74,6 százalékra emelkedett. A főigazgató szerint az intézmény a korábbi pénzügyi instabilitást követően 2004-től ráállt egy kiegyensúlyozott, fenntartható pályára: az elmúlt év végén 71,5 millió forint szállítói állományt tartottak számon, a kórháznak 30 napon túli kifizetetlen számlája nem volt.

Elismerik: át kell alakítani az intézményszerkezetet

Bálint Beatrix, a mellkasi betegségek deszki szakkórházának

Beláthatatlan következmények

A helyben kidolgozott tervekkel ellentétben a minisztérium előterjesztése értelmében ugyanakkor felére csökkennének a belgyógyászat és a sebészet ágyszámai, csökkenne a kapacitás a neurológián (a szomszédos, Békés megyei Orosházán a szaktárca ugyancsak megszüntetné a neurológiai osztályt), s Vásárhelyen nem lenne többé fül-orr-gégészeti, szemészeti és bőrgyógyászati osztály sem. Kallai Árpád azt mondta: a hódmezővásárhelyi kórházat az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben érintené az aktív ágyak elvonása, erre pedig a főigazgató szerint nem lehet helytálló szakmai érveket felhozni. Úgy fogalmazott: a tervezet keresztülvitelének beláthatatlan társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.

Fenyves Ernő, a súlyponti intézménynek kijelölt szentesi kórház

Nem elég az ágyszámokról beszélni

Fenyves Ernő leszögezte: nem lehet önmagában úgy az ágyszámokról beszélni, ha közben nem lehet tudni azt, hogy az ágyak mellé milyen finanszírozás társul. A majdani szerződéskötéskor ugyanis mind az intézménynek, mind a fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy lesz-e fedezet az átalakított struktúra fenntartására. A főigazgató szerint nehézséget okoz, hogy a közbeszerzési eljárások nyomán megkötött beszállítói és szolgáltatói szerződéseket miként lehet az intézmények érdeksérelme nélkül módosítani, hogy azok igazodjanak az új szerkezet által megkívánt igényekhez. Fenyves Ernő rámutatott: miután kiemelt kórházként Szentesen nem pályázhatnak további krónikus ágyakra, tisztázatlan, hogy mi lesz azokkal az ellátási területükön élő betegekkel, akiket kénytelenek lesznek más kórházakba irányítani. „Ki finanszírozza majd a többletköltségeket: a küldő vagy a fogadó intézmény?" – tette fel a kérdést.

A megbízott főigazgató felvetette: miután az ágyszámcsökkentések elbocsátásokkal járnak, a csoportos létszámleépítés nyomán nem tudni, mit kezdenek a kórházak azokkal a dolgozóikkal, akiknek áprilistól már nem lesz munkájuk, ám még az intézmények állományában lesznek. Hozzátette: arról sem esett eddig szó, hogy ki fedezi a leépítésekkel járó egyszeri költségeket.

Fenyves Ernő megjegyezte: az ágyszámváltozások mellett az is gondot okoz, hogy a mentőszolgálat az ottani leépítések miatt csak több napos határidővel vállalja a betegek hazaszállítását, ezért gyakran előfordul, hogy a pácienst a kórház költségére az indokoltnál több napig kell az intézményben tartani. Kifejtette: azzal sem ártana foglalkozni, hogy a 300 forintos vizitdíjak beszedésének milyen egyszeri és folyamatos költségvonzata van, mennyire terheli le a dolgozók munkaidejét. A szentesi intézetvezető leszögezte: a rendelkezésre álló idő kevés a felkészülésre.

Előzetes párbeszédet, új törvényt akarnak

– A javaslat elutasításával nem tekintjük befejezettnek a feladatunkat. Mivel a jövő felelőssége bennünket is terhel, tovább folytatjuk a szakmai egyeztetést. Ezzel együtt ugyanakkor csak a tárgyalásos alapokat tartjuk elfogadhatónak: az elementáris erejű országos ellenállás azt jelzi, hogy elkerülhetetlen lesz a törvénymódosítás. Ez a törvénymódosítás pedig nem lehet fű alatti alkudozások eredménye, nyilvános vitára van szükség – fogalmazott Nógrádi Zoltán.

A Weborvosnak arra a kérdésére, mennyire látja politikai realitását az általuk felvázolt törvénymódosítási forgatókönyv megvalósulásának, Nógrádi Zoltán azt válaszolta: az új egészségügyi struktúra kialakítása az első olyan döntésfolyamat, amelyben a régióknak komoly szerepe lehet, s amely során azonnal kiütközött a területi érdekek és a forráskivonást előirányozó, megtakarításra törekvő kormányzati értékrendszer közötti konfliktus. A politikus úgy folytatta: amennyiben a kormányzat komolyan gondolja a sokat hangoztatott decentralizálást, valamint a szakmaiság és a versenyképesség előtérbe helyezését, akkor a kórházakról jelenleg zajló vitáknak nem lehet más az eredménye, mint egy szakmai párbeszéden alapuló, új törvény megalkotása.