Körmenden működik, Pécsett nem akarják?

A körmendi fideszes városvezetés már magánosította a helyi kórház működését, ugyanezt Baranyában nem tartja kívánatosnak a fidesz frakció.

Van azért a dolognak némi politikai pikantériája is. A Baranya-megyei kórház működtetési jogára ugyanis éppen az a befektetői csoport nyújtott be pályázatot, amelyik két éve minden tiltakozás, ellenkezés nélkül vásárolta meg az egyébként fideszes városvezetéstől a körmendi kórház működtetési jogát. Az utóbbi esetében az idő bebizonyította: helyesen döntött a fideszes városvezetés, amikor a magánbefektetői csoport előtt megnyitotta a kórház kapuját. 

Mielőtt az intézmény működtetése magánkézbe került volna, a 120 ágyas városi kórház mintegy 60 millió forintos hiánya kezelhetetlenné vált a fenntartó önkormányzat számára  - tájékoztatott dr. Németh Attila főorvos, a körmendi kórház igazgatója. Nem volt tehát más választása a helyhatóságnak, mint az előremenekülés. A múlt év azonban bebizonyította a korábbi kétkedőknek is, hogy a színtiszta szakmai projekt jól működik, tavaly például már egyetlen fillérjébe nem került az önkormányzatnak. Emellett a betegek is elégedettek: az „Év kórháza" versenyben - az országos összesítés tekintetében - a hetedik helyen végzett a körmendi kórház.

Dr. Németh Attila szerint általánosságban elmondható: a magyar egészségügyben a változtatáshoz szükséges szürkeállomány szakmai, illetve menedzsmenti szinten is adott, a baj szinte mindenütt a pénz hiánya. Az önkormányzatok egyre többet szenvednek  kórházaik adósságától, és nemsokára beáll az a helyzet - ahogy ez bekövetkezett Körmenden és most Pécsett is - hogy már képtelenek tovább finanszírozni a veszteségeket. E lépéskényszer miatt ugyanazt kell tehát majd tenniük, mint  Körmend városának.

Az egészségügyi intézmények privatizált működtetése egyébként nem magyar találmány. Ez a forma jellemez a Lajtán túl már számos európai országot: nem  klasszikus privatizáció, mert a kórház és annak összes vagyontárgya továbbra is önkormányzati tulajdonban marad. A tőkebevonással együttjáró szerződések pedig szigorú kritériumok alapján köttetnek, a feltételek jelentős részét maga az eladó, azaz az önkormányzat diktálja. Ezért, ha egy helyhatóság később például úgy ítéli meg, hogy az adott magánbefektető nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, a szerződést fel is bonthatja – állítja a szakember.

A körmendi kórház igazgatója hangsúlyozta: természetesen ez a  modell is csak akkor funkcionál, ha a betegek gyorsan, hatékonyan gyógyulnak, hiszen az OEP továbbra is a betegek és a gyógyító munka után fizet a működtetőnek. Torz felfogás tehát, hogy a kórházban megjelenő befektetői szakmai csoport elviszi a hasznot. Épeszű ember nem teszi meg ezt , mert így saját intézményét vinné csődbe – szögezte le Dr. Németh Attila.

Kérdésünkre, miszerint osztja-e a baranyai fideszesek azon félelmét, hogy a megyei kórház működtetési jogának eladása után az új befektető elsorvasztja majd az egyetemmel korábban kialakult kiváló kapcsolatot - az igazgató közölte: az igazság ennek éppen az ellenkezője. A cél a kapcsolat további fejlesztése, semmi nem indokolja, hogy az egészségügy zászlóshajójának tekinthető városban, ahol adott a kiválóan működő klinikai háttér , bárki meg akarná szüntetni az egyetem és a megyei kórház szakmai kapcsolatát. Ilyen koncepcióról soha nem is volt szó.

Az viszont tény, hogy strukturális átszervezésre szükség lesz majd. A Baranya megyei kórház intézményei a városban szétszórva működnek, ezért sok a párhuzamos tevékenység több százmilliós felesleges kiadással.
A Fidesz baranyai szervezete azért tiltakozik az önkormányzati szándék ellen, mert egyrészt félti az egyetem és a kórház közötti kiváló szakmai kapcsolat jövőjét, másrészt tart attól, hogy a befektető csak a számára nyereséges kórházi részlegeket fejleszti majd, a többivel nem foglalkozik, ezért akár a betegellátás is veszélybe kerülhet egyes, egyébként fontos területeken.

A népszavazásról szóló ellenzéki beadványt a főjegyző időközben elutasította, azzal az indokkal, hogy a feltett kérdés alapján nincs jogi lehetőség a helyi népszavazás kiírására.  Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke elmondta: az indítvány okát sem érti, hiszen esetükben nem vagyon eladásról, hanem működtetési jog átvállalásáról van szó.  Magyarországon egyébként ilyen jellegű népszavazást még sehol nem tartottak...
Azt pedig csak mellékesen jegyezném meg, hogy a Fidesz által sürgetett népszavazás az eddigi szerény becslések szerint is 70-100 millió forintba kerülne, és természetesen nekünk kellene kifizetnünk, ami rendkívüli mértékben megterhelné a megyei önkormányzat amúgy sem bővelkedő költségvetését – tette hozzá az elnök.
Kérdésünkre - miszerint a következő „üresjáratban" eltelő hónapok nem növelik-e a kórház jelenlegi 200 millió forintos deficitállományát - Kékes elmondta: a hiány konszolidálásán már most dolgoznak, ezért reményei szerint a növekedést nemcsak képesek lesznek megállítani, hanem összegéből le is faragnak majd.

A közgyűlés elnökének véleményét osztja Dr. Horváth Zoltán főigazgató is. Szerinte nincs más lehetőség az intézmény számára csak a tőkebevonás. A talpraállás másként nem képzelhető el. Ha e lehetőséggel nem él a közgyűlés, rövid időn belül ellehetetlenül a kórház működése.
Mindaddig, amíg a népszavazás körüli probléma meg nem oldódik, türelemmel kell lennünk, ezért konkrét szerződéskötésre vélhetően csak az országgyűlési választások után kerül majd sor. (A Fidesznek 15 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a fellebbezést.) Szándékaink szilárdak, ezért nem hagyjuk , hogy a szakmai kérdéseket és érdekeket felülírja a politika - szögezte le a kórház további sorsát illetően Dr. Kékes Ferenc.