Környezet hizlalja a gyereket | Weborvos

Hazánkban egyetlen intézmény csatlakozott a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzését célzó nemzetközi programhoz.

Magyarországon csupán egyetlen intézmény, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gyermekklinikája csatlakozott a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzését célzó INDEFICS projekthez. E prevenciós program - melynek közép-kelet európai koordinátora szintén a pécsi klinika - már javában zajlik. Az eddigi eredményekről, illetve a gyermekkori elhízás veszélyéről a klinika igazgatója, a hazai program vezetője Molnár Dénes professzor, a gyermekklinika igazgatója válaszolt a Weborvos kérdéseire.

- Bár az elhízás az egész világ problémája, mi e területen is rosszabbul állunk, hiszen európai összehasonlításban kiemelkedően magas hazánkban az elhízottak száma. Vajon miért?

- Nincs speciálisan Magyarországra jellemző magyarázata az elhízásnak. Hazánkban is főleg az elhízást támogató (obesogenic) környezet tehető felelőssé, mely gyermekeinket helytelen, egészségtelen életmódra inspirálja.

- Van-e összefüggés egy állam gazdasági fejlettsége és társadalma étkezési szokásai között?

- Direkt összefüggés nincs. Annyi azonban elmondható, hogy míg a gazdaságilag fejlett országokban a társadalom alsóbb rétegei között található több elhízott, addig a fejlődő országokban ellenkezőleg, a jómódúak között.

- Mi annak a felmérésnek a célja, amit az INDEFICS program takar? Talán az, amit Kovács Éva kutató nemrég megfogalmazott, miszerint „a mai haladó gondolkodású felnőttek feladata egészséges nemzedéket adni a jövőnek"?

- Kovács doktornő inkább a haladó gondolkozásúakat akarta megszólítani, hogy csatlakozzanak és segítsék az INDEFICS project elindulását és sikerét. A program célja egyrészt a 2-10 éves európai gyermekek egészségi állapotának, diétás szokásainak, fizikai aktivitásának és fittségének felmérése. Másrészt a felmérés tapasztalatai alapján intervenció elindítása annak érdekében, hogy a gyermekek olyan életmódját alakítsunk ki, mely a civilizációs betegségek megelőzését szolgálja. A végső cél: egy prevenciós programajánlat készítése az Európai Parlament számára.

- Mi a baj nálunk, miért nő ennyire az elhízott és a már túlsúlyos gyermekek száma?

- Hazánkban a megelőzésre nem fordítunk megfelelő mennyiségű pénzt és figyelmet. Ennek következtében átfogó, elhízást megelőző programok nem léteznek. Átfogó társadalmi összefogásra (kormányzat, önkormányzat, oktatásügy, egészségügy, civil szféra, médiumok) és összehangolt cselekvésére lenne szükség.

- Egyes felmérési adatok azt nyomatékosítják, hogy a túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. De mi a helyzet a gyermekeknél?

- A civilizációs betegségek felnőtt korban manifesztálódnak általában, de létrejöttük hosszú folyamat, és a gyermekkorban kezdődik. Amennyiben primér prevenciót akarunk, azt csakis gyermekkorban lehet végezni. Az elhízás nagymérvű terjedésének első jelentős következménye, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a serdülőkorúaknál is megjelent és egyre gyakoribb, valamint a magas vérnyomás betegségben szenvedő adolescensek (fiatalok) száma is egyre növekszik.

- Bár a nemzetközi programot a gyermekklinika koordinálja, a sikerhez azonban kellenek az oktatási intézmények is. Az iskolák mennyire fogadják el a programot?

- Reményeink és érzéseink szerint az iskolák és óvodák támogatják a programot és örömmel vesznek benne részt. Erről azonban egy hónap múlva lehet csak pontosabban nyilatkozni.

- Miként látja a két évvel ezelőtt az egészséges táplálkozás érdekében meghirdetett iskolabüfé programot, vajon a magyar gyermekek megértek egy ilyen kísérletre?

- Gyermekeink sokkal érettebbek és sokkal fogékonyabbak, mint gondolnánk. Az iskolabüfé program jó, üdvözlendő és továbbfejlesztése szükséges, de az eddig elért eredmények megítélésem szerint még nem elégségesek.

A szívalapítvány a reklámokat is korlátozná

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány az Európai Bizottság támogatásával húsz európai országban koordinálja a „Gyermekek az elhízás és az ehhez társuló elkerülhető idült betegségek" nevű programot, melyben a résztvevők a rossz üzenetet közvetítő reklámok ellen vették fel a küzdelmet.

Az elhízás nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek körében is egyre gyakoribb, s e tendenciát a hazai reklámok rossz irányba befolyásolják. A gyermekeknek szóló reklámok túlnyomó része az egészséges étrendi ajánlásban nem, vagy csak minimális mennyiségben engedélyezett élelmiszereket ajánl. Ezek a hatások – a szülők által alig követhetően - nem csak a tévében, hanem az iskolákban, óvodákban, a gyerekek számára készített újságokban is károsan befolyásolják a fiatal korosztályt.

Éppen ezért lépett fel a Magyar Nemzeti Szívalapítvány a káros üzeneteket közvetítő reklámok ellen. A szervezet olyan szabályozásért emelte fel a hangját, ami korlátok közé szorítja a magas cukor-, só- és zsírtartalmú ételek hirdetését. A szívalapítvány emellett támogatja, hogy az iskolai konyhák és büfék mindegyikében olyan kínálat legyen, amely valóban a gyerekek egészséges fejlődését segíti.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás a leggyakoribb nem fertőző krónikus betegség. Európa ezt a meghatározást fogadta el akkor, amikor a fenti programokat megfelelő támogatás mellett útjára indította.

E projektekről időről-időre beszámolók készülnek az unió bizottságának, amelyek értékelése után dől el: sikerült-e olyan eredményeket elérniük a résztvevő országok egészségügyi kormányainak, amelyek esélyt adhatnak a túlsúly és elhízás terjedésének visszaszorítására.