Központi ügyelet: nem csak a hó az akadály

A hóakadálynál is nagyobb gondot jelent a központi ügyeletek orvosainak nagyarányú, indokolatlan házhoz hívása.

Dr. Antal László, a Kaposvár és környéke központi háziorvosi ügyeleti kht. vezetője, s egyben a SMOK háziorvosi tagozatának elnöke az újabb havazások előrejelzése ellenére bizakodó, hiszen - mint mondta - a két, korszerű, életmentő eszközökkel, szülészeti egységcsomaggal is ellátott terepjáróikkal várhatóan a hetven kilométer sugarú körzet valamennyi településére eljutnak.

Két autóval sem mozdul a beteg

A valóban indokolt, sürgősségi hívásokhoz tehát olykor nem elsősorban a rossz közlekedési viszonyok miatt érkeznek késedelmesen, hanem azért, mert a több, mint 37 ezer lakosú térségben az ügyeleti ellátást otthonukban igénylők aránya némi javulás ellenére is még mindig nagyon magas, 60-70 százalék. Ekkora populációban pedig egy influenzás időszakban legalább 500 olyan beteggel kell számolniuk, akik elvárnák, hogy az ügyeletes a házhoz menjen, ellássa gyógyszerrel, majd másnap ismét látogassa meg. Ezt a leterheltséget azonban nem bírja el az ügyelet és nem is lenne ésszerű fenntartani – véli dr. Antal László. A rossz gyakorlat rögzülésének okát a lakosság fejletlen egészségügyi kultúrája, elmaradott szociális helyzete mellett a rosszul rögzült kommunikációban, s az ellátás ingyenességére alapozó szokásjog megőrzésében látja. Nem egy példa van arra, hogy két személygépkocsi is áll az udvarban, miközben kiderül: indokolatlan volt az ügyeletes házhoz hívása. Igaz, olyan is akad szép számmal, amikor pénz, megfelelő közlekedési eszköz hiányában rendelik otthonukba az ügyeletest, ám a gyógyszert patika és pénz híján már nem tudják kiváltani, s elmarad a vizsgálatot követő gondos ápolás is.

Az egyre nagyobb lélekszámú központi háziorvosi ügyeleteket ugyanakkor az orvosok túlterhelésének csökkentése és a szakemberhiány kompenzálása, az ügyeletei díjak biztosításának igénye mellett éppen a sürgősségi ellátásban részt vevő szervezetek – mentők, kórház, háziorvosi ügyeletek – minél racionálisabb, hatékonyabb együttműködése céljából hívták életre. De, hiába a mentés és az orvosi ellátás uniós normákhoz való igazításának szándéka, ha a lakosság igénye, szokásai nem változnak.

Antal doktor szerint az iskolai oktatás keretében, valamint a védőnői hálózatban sokat tehetnének annak érdekében, hogy a lakosság megismerje többek között a lázcsillapítás korszerű metodikáját, s azt, hogy adott esetben egy jól felszerelt, ésszerűen alkalmazott házipatika, valamint az orvossal folytatott konzultáció pótolhatja az orvos házhoz rendelését.

Feladatátadást sürgetnek a doktorok

A sürgősségi ellátás távlati fejlesztésében a diszpécserszolgálat kiépítését, s a mobil orvosi szolgálat ellenében a rohammentő szolgáltatás fejlesztését szorgalmazná. S azt, hogy a sürgősségi ellátás valamennyi résztvevője az egészségügyi képzettségének megfelelő munkát lásson el. Olyan jól képzett középkáderek bevonását sürgeti, akik a receptíráson kívül a sürgősségi ellátás szinte valamennyi tevékenységét elláthatja.

A fölösleges hívások tekintetében a december 31-éig mintegy 12 ezer lakost ellátó marcali központi háziorvosi ügyelet úgymond virtuális orvos vezetője dr. Gonda Péter is hasonló tapasztalakról számolt be. Az ő helyzetüket nehezíti, hogy a elmaradottabb infrastruktúrájú térségben mindössze egy, négykerék meghajtású autóval járnak a betegekhez. Szerencsére a nagy havazás ellenére tegnap még eljutottak egy zsáktelepülésre is, a további hóesés azonban elsősorban a szőlőhegyekbe települtektől zárhatja el a segítséget nyújtókat, miközben a mindössze két kocsival futó mentőkre sem igazán számíthatnak.

Gonda Péter szerint az indokolatlan hívások zöme a pénz és eszköz nélküli, hátrányos helyzetű kisebbségtől származik, s ezen a gondon csak össztársadalmi szinten lehetne segíteni.

S, míg Kaposvár környéki orvosok a feladatcsökkentés irányába mozdítanák a rendszert, addig Marcali térségében egyelőre azt is nehezen emésztik meg a központ körüli települések betegei, valamint a 30-50 éve praktizáló háziorvosok, hogy a tervek szerint január 1-jétől nem kell naponta készenléti ügyeletet adniuk, mert azt ugyancsak az újjászerveződő központba koncentrálják. Többen pacientúrájukat, egzisztenciájukat is féltik. A térségben ugyan működik már a mentőkkel és a kórházzal összekapcsolt diszpécserszolgálat is, ám gond, hogy a sok, egyedül élő, idős ember még a mobiltelefon gombjait sem tudja kezelni.

Érdekek kereszttüzében elveszhet a beteg

A januártól 32 ezer ellátandó lakosra duzzadó, 24 orvossal számoló, kistérségi szerveződés, mely a jövőben Somogyfajsztól Vésén át Balatonberényig óriási területet foglal magába, a szervezés tekintetében az érdekek kereszttüzébe került. Gonda doktor kollégáival egyetemben ügyeleti kht-ként szervezte volna meg a központi ügyeletet ám a doktorokkal és a települési önkormányzatokkal sem sikerült zöld ágra vergődnie. Kollégái kevesellték a pénzt, a polgármesterek pedig túlzónak tartották az anyagi igényeket. Végül, dr. Sütő László marcali polgármester irányításával, a családgondozói szolgálat vette át a szervező szerepet. A szakmai irányításra azonban – Gonda doktor tudomása szerint - az ő lemondását követően még nem akadt új jelentkező.

Az ügyelet immár virtuális vezetőjeként úgy látja: a tervezett terület felén lehetne ésszerűen megszervezni a központi ügyeletet, ám a törvényi szabályozás a minél nagyobb térség, s bevétel irányába tereli a kistérségi önkormányzatokat, akiknek a 32 ezer lélekszámú körzetben évente és lakosonként mindössze 7-10 forintot kell befizetniük. Sovány vigasz a doktoroknak: ígéretet kaptak, hogy a bővülést követően még egy gépkocsit kap az ügyelet.