Krónikus ágyak: a nagy kórházak kivárnak

A kórházi struktúra átalakításával egyelőre nem oldódtak meg a geriátriai ellátás gondjai.

A baranyai fekvőbeteg intézmények többségében az üres krónikus ágyak csak lassan telnek betegekkel, miközben egyre többen várnak, hogy bekerüljenek. Emellett radikálisan csökkent az emelt színtű bentlakásos intézetek támogatása, ami újabb bizonytalanságot generál.

Az elmúlt másfél évtizedben több mint 25 százalékkal csökkent Baranyában az időskori ellátásra alkalmas ápolási ágyak száma, mert a kórházak sorra zárták be azokat az osztályokat, ahol a tartós gondozásra szoruló idős betegek korábban még államilag támogatott ellátáshoz juthattak. Az akkori megszüntetések okait a szakma elsősorban pénzügyi érvekkel, a működtetés ráfizetésességével magyarázta.

Így aztán előbb Siklós és Mohács, majd Szigetvár is megszabadult az időskori ápolás gondjától, ehelyett mindenütt az aktív ágyakat preferálták, sőt ez utóbbiak mellé, milliárdos beruházások keretében épültek az új, korszerű műtőblokkok, amelyek sorsa mára bizonytalanná vált.

A helyzet Pécsett sem volt ideális, ahol a fenntartó megyei önkormányzat több mint nyolc éve zárta be anyagi gondok miatt a térség egyetlen olyan intézményét, amelyben a szó klasszikus értelmében is 100 ágyon folyt a minden igényt kielégítő gerontológiai, rehabilitációs, illetve hospice ellátás.

A leépítésekkel párhuzamosan gomba módra szaporodtak a már piaci alapon működő, ám állami finanszírozásban is részesülő idős otthonok, többségükben a tehetősebb nyugdíjasok részére: a beugrók összege ugyanis 1,5-2 milliótól 4 millió forintig terjed. Így az önkormányzati fenntartásban maradt bentlakásos otthonokban több éves várólista alakult ki.

A Pécsett működő négy gondozási központ mindegyikében ma is állandó telt ház van, csak kihalásos alapon lehet bejutni- állítják az intézményvezetők. A megyei fenntartású görcsönyi otthon igazgatója, Dr. Keresztes Tamás szerint az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi gondozás biztosítása) megerősödtek ugyan az utóbbi években, ez azonban jelentősen megemelte a szociális intézmények működési költségeit, amelyeket az állami normatíva összege egyáltalán nem követett.
Nem jobb a helyzet a közelmúltban felújított szederkényi ápolási intézményben sem, ahol a várólistán jelenleg éppen annyi név sorakozik, ahány lakója van az intézménynek - vonta meg a mérleget Kocsis József igazgató.

A korábbinál jóval több krónikus ágyra tehát mindenképpen szükség van, csakhogy - mint azt egy minapi kórházbejáráson a megyei kórház igazgatója említette - az új osztályok lassan töltődnek fel, mert a krónikus ágyakra vonatkozó pontos pénzügyi feltételek még nem ismertek.

Némileg jobb a helyzet azokban a kisebb területi kórházakban, amelyektől a legtöbb aktív ágyat vették el. Siklós egyelőre nem panaszkodik, az igazgató szerint az ellátási területükről nem probléma a krónikus betegek fogadása.

Jegyezzük meg: az ágyak minél jobb kihasználása elemi érdeke az intézménynek. A nagyobbak pedig még mindig abban reménykednek, hogy valahonnan sikerül az áprilistól elapasztott aktív ágyaik számát akár a vidéki intézményekből is pótolni.