Lábával szavaz a beteg

A betegmigrációs vizsgálat a betegelégedettségről is árulkodik a dunaújvárosi kórházban.

Negyedére csökkent az elvándorló betegek száma öt év alatt, míg a külső területekről érkezőké 25 százalékkal nőtt – tájékoztatta lapunkat a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház orvos-igazgatója, dr. Gyöngyösi Pál egy nemrégiben végzett betegmigrációs vizsgálatról. Az (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) OEP adatbázisa alapján végzett elemzést azzal a céllal készítették, hogy a nonprofit kft.-ként működő egészségügyi szolgáltató szakmai fejlesztési terveit, stratégiáját minél objektívebb alapokra építve fogalmazzák meg.

A betegelvándorlások vizsgálata természetesen jelzésértékű információkat hordoz a kórház számára a betegelégedettségre vonatkozóan is, hiszen a „lábával szavazó" beteg minden más felmérésnél pontosabb adatot nyújt a kórház elfogadottságáról.

A vizsgálat során azt is figyelembe vették, hogy létezik és elfogadható a migráció egy átlagos szintje azokban a szakmákban, amelyekben helyileg nincs szakellátás, illetve a progresszivitási szintnek megfelelő ellátás – ilyenkor a kórházból utalják tovább a beteget. Elkerülhetetlen a közlekedési adottságok figyelembe vétele, ugyanis az ellátási terület peremeiről az oda közelebb eső kórházakat szívesebben keresik fel a betegek. Az is nyilvánvaló, hogy egyes sürgősségi kórképek esetén a beteg abba az intézménybe kerül, amelynek környezetében éppen a megbetegedés, baleset idején tartózkodik. A migráció persze fordított irányban is működik. Hagyományosan sok beteg keresi fel a kórházat Tolna megye északi részéről, illetve a Duna híd átadása óta a túlparti településekről – több osztály híre speciálisan is vonzza a területen kívüli betegeket.

A 2007-es adatok azt mutatják, hogy jelentős arányban, a teljes kezelt beteglétszám 15,2 százalékában láttak el területen kívülről érkezett betegeket. Mivel 2008-ban nem változtak a körülmények, joggal feltételezhető, hogy ez az arány tavaly is hasonló értéket mutatott. Az elszámolt HBCS szerint a fekvőbeteg-ellátási teljesítmény 23,5 százaléka származik területen kívülről felvett betegek után. Jól látható, hogy ez az arány magasabb, mint a létszám szerinti érték, ami arra utal, hogy az átlagosnál súlyosabb betegségekkel fordultak a helyi kórházhoz a területen kívüli betegek. Az adatokból az is látszik, hogy 2008-ban mindössze 10 százaléknyi az elvándorlás miatt elveszett teljesítmény aránya.
Kiemelkedően jó értéket mutat – tehát minimális az elvándorlás – az infektológia, a neurológia és a pszichiátria, s gyakorlatilag nem mérhető az elvándorlás a gyermekosztály, a nephrológia és a kardiológia területén.

Bár szakmailag érthető, de magasnak mutatkozik a kis ágyszámú részlegek elvándorlási aránya: az ötágyas ortopédia és a tízágyas érsebészet méretéből adódóan sem tudja ellátni a terület valamennyi betegét. Ezek az adatok a területek fejlesztésének indokoltságát mutatják. A szakmák sajátosságára utal, hogy az intenzív ellátáshoz és a traumatológiához sorolt betegeket átlagnál magasabb arányban kezelik más intézetben. Ez részben a megbetegedés helyszínétől függ, illetve a progresszív ellátás miatt magasabb szintre utalt esetekből adódik.

A szülészet-nőgyógyászathoz tartozó betegségek esetében az elvándorlási arány több mint kétszerese az intézményi értéknek. Különösen figyelemre méltó, hogy a szülések tekintetében is magas az elvándorlás. Kétségtelen ugyanakkor, hogy öt évvel korában ez az arány a jelenleginél is magasabb volt (nem műtétes szülés esetén 42,14 százalék), így e területen is összességében javulás mutatkozik.

Az elvándorló betegek közül a legtöbben a Semmelweis Egyetem klinikáit keresik fel, aminek részben oka a progresszív ellátás miatti természetes továbbküldés, másrészt – különösen Ercsi környékéről – a közlekedési adottságokban is keresendő. A másik nagy „rivális" intézmény a Fejér Megyei Szent György Kórház, amely mint megyei progresszív ellátást nyújtó gyógyintézet vonzza a betegeket. Meglepetéssel tapasztalták, hogy harmadik a sorban az Országos Onkológiai Intézet, amelyet nemcsak daganatos betegségek, hanem nőgyógyászati és sebészeti műtétek miatt is felkeresnek a dunaújvárosi kórház területéhez tartozó betegek.

Az orvos-igazgató szerint a potenciális betegkör, az igényekhez igazodó fejlesztési területek megtalálása mindenképpen fontos stratégiai feladat. A szakterületek közül a szülészet-nőgyógyászat, a szemészet és az ortopédia rejthet nagyobb potenciált az elvándorolt betegek visszahódításában, amennyiben a teljesítményvolumen-korlát (tvk) ezt lehetővé és elszámolhatóvá teszi. Új szakterületek bevezetése is napirenden van: idegsebészeti műtétek, mozgásszervi és gerincbetegek számára nappali kórházi ellátás indítása, specializált stroke részleg nyitása szerepel a közeljövő elképzelései között. Nem OEP-finanszírozott tevékenységként a kórház a plasztikai sebészeti beavatkozások számának emelését is tervezi a kórház menedzsmentje.