Lassú terápia az egészségügyben

A fővárosi kórházak 2010 végéig megőrzik jogi és szervezeti önállóságukat, az ott dolgozók pedig közalkalmazotti státusukat.

Február végére készül el a fővárosi egészségügyi ellátórendszer helyzetelemzésével az a konzorcium, amely azután júniusig 250 millió forintért dolgozza ki a Budapest Egészségügyi Modell szakmai-pénzügyi hatástanulmányát, megvalósítási ütemtervét. A ma már nem kórházholdingnak nevezett, s nem egyben, hanem több lépcsőben megvalósítandó - ajánlásként a következő ciklusra is áthúzódó - tervek korábban heves vitákat váltottak ki a koalíciós partner MSZP és SZDSZ között.

A fővárosi fenntartású egészségügyi intézményhálózat mintegy 16 000 ággyal működik, 14 000 dolgozót foglalkoztat 90 telephelyen. Ennek teljes átvilágításával két-három hét múlva végez az a konzorcium, amely a rendszer átalakításának szakmai hatástanulmányát írja. Ez lesz az alapja a Budapest Egészségügyi Modell (BEM) nevű reorganizációs programnak, amelyet a fővárosi szocialisták e ciklusra szóló terveik „zászlóshajójaként" hirdettek, mára azonban hátrébb sorolódott, és biztosan nem az eredeti tartalommal, illetve határidőre valósul meg. A jelenlegi rendszer átvilágítását január elején kezdték meg - mondta a konzorcium egyik tagja, a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Schannen Frigyes kifejtette, ezután alkotják meg a stratégiát, amely három fázisból áll. Először a BEM általános koncepcióját készítik el, majd ugyanezt az egyes területekre, feladatokra részletesen is kidolgozzák, végül megvalósítási ütemtervet állítanak össze. Mindezzel június végéig kell végeznie a konzorciumnak, melynek a Roland Bergeren kívül tagja a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a TIG-RES vállalkozásfejlesztési Zrt. Velük decemberben írta alá az MSZP-s humánpolitikai főpolgármester-helyettes a nettó 250 millió forint keretösszegű szerződést a munkára.

Horváth Csaba nemrég az érintett kórházak, egészségügyi intézmények vezetői előtt elmondta: égető szükség van az intézményrendszer korszerűsítésére, de nem lesznek elhamarkodott lépések, „egy év alatt nem fog megváltozni minden". Pedig korábban jóval gyorsabb átalakítással számoltak: az eredeti tervek szerint már januártól „élesben" kellett volna működnie az új holdingrendszernek. Ebben a jelenleg nagy önállóssággal rendelkező intézmények megőrizték volna szakmai - és részben gazdasági - önállóságukat, de a gyógyító tevékenységhez szorosan nem kötődő háttérfeladatokat az e célra létrehozott Fővárosi Egészségközpont Zrt. végezte volna, a kórházak pedig kft.-kként működtek volna tovább, az ott dolgozók közalkalmazotti státusa pedig megszűnt volna.

Horváth Csaba szerint nem adták fel a holding tervét. Igaz, hogy „visszaléptek", de az átalakítás szakmai szükségességéről nincs vita - mondta nemrég. Szerinte ugyanis a kórházak gazdasági társaságokként hatékonyabban, takarékosabban tudnak működni, s annak is inkább politikai okai vannak, hogy az eredetileg két évre tervezett „átállás" csak jóval lassabban, több lépcsőben valósulhat meg. Persze az előkészítés mintegy egyéves csúszása is okozza, hogy a ciklus végéig nem lehet teljes körűen bevezetni az új modellt.

Decemberben megalakult az Egészségközpont Zrt., de az egyelőre az elektronikus TAJ-kártya bevezetésével foglalkozna, illetve összefogná a kórházak egységes informatikai és kontrolling tevékenységét. Az intézmények azonban 2010 végéig biztosan megőrzik jogi és szervezeti önállóságukat, az ott dolgozók pedig közalkalmazotti státusukat. Horváth szerint első lépésben ennyit lehet tenni, az átalakítás pedig a következő ciklusban folytatódhat.