Látott-e már ultrahangot Czeizel Endre?

Az ultrahangos vizsgálatok sajátságairól vitatkoznak a bíróságon: egy csonka végtagokkal született kislány szülei perlik a kórházat.

A szülők

Amint a tárgyaláson elhangzott, a kétgyermekes mezőkovácsházi asszony terhességét 2004 augusztusában a helyi rendelőintézetben diagnosztizálták, majd az orosházi kórházba utalták szűrővizsgálatokra. Bár az asszony utolsó menstruációja 2004 májusában volt, mivel később újból jelentkezett nála vérzés, ezért csak késedelmesen fordult orvoshoz, a terhesség 18-20. hetében. Elmaradtak tehát olyan szűrővizsgálatok, amelyeket rendszerint a terhesség 12. hetéig végeznek el.

A felperesek fő fegyverténye, hogy az orosházi kórházban az ultrahangvizsgálatot végző, fogadott nőgyógyász egy vizsgálat során kisebbnek írta le a combcsont méretét, mint egy azt megelőző alkalommal. Mivel ez fizikai lehetetlenség, a védelem álláspontja szerint bizonyítható, hogy a nőgyógyász nem járt el kellő gondossággal, s ennek lett a következménye az, hogy csak a gyermek megszületésekor derült ki: sem kezei, sem lábai nem épek. A baba 2005. január 31-én, császármetszéssel jött világra az orosházi kórházban.

A felperesek keresetében az áll: a gyermek végtagfejlődési rendellenessége felborította a család életét, a családtagok pszichiátriai gondozásra szorultak, megváltozott az életvitelük, hiszen gyakran kell orvosi vizsgálatokra járniuk. Kereseti kérelmükben ezért a szülők fejenként 15 millió forint nem vagyoni kártérítést, 600 ezer forintos általános vagyoni kártérítést és egy, a gyermek szállítására 1,9 millió forint értékben vásárolt Suzuki márkájú gépkocsi árának megtérítését terjesztették elő, továbbá a gyermek nevében havi 60 ezer forintos életjáradékot követeltek.

Álláspontjuk szerint az orvosok nem a szakma szabályai szerint, nem a protokoll előírásainak megfelelően végezték a munkájukat. Úgy vélik, ha az intézmény megfelelő gondossággal jár el, akkor dönthettek volna arról, hogy vállalják-e a fogyatékossággal megszülető gyermeket vagy élnek a terhesség megszakításának lehetőségével. Úgy vélik, hogy az alperes megsértette a tájékoztatási kötelezettségét is, mert nem informálta a szülőket arról, hogy az ultrahang nem tévedhetetlen, s nem lehet egyértelműen minden rendellenességet kizárni.

Az iratismertetés során az alperes álláspontja is kirajzolódott. Eszerint a felperes szülők mulasztottak azzal, hogy az anya nem fordult idejében az orvoshoz, ami miatt több genetikai vizsgálatot nem lehetett elvégezni, amelyek esélyt adtak volna a rendellenesség időbeni felismeréséhez. Az alperes álláspontja szerint az orvos mindenben a protokoll szerint járt el. (A nőgyógyász ellen egyébként az ügy napvilágra kerülésekor az intézmény főigazgatója fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett. A szakorvos nem várta meg az eljárás végét, felmondott.)

A Békés Megyei Bíróság első fokon, nem jogerősen a szülőknek fejenként 4 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg, továbbá közel egymillió forint vagyoni kártérítésről is döntött, megtéríttetve ezzel az alperessel a megvásárolt autó vételárának a felét. Az ügyben harmadrendű felperesként megnevezett gyermek nevében követelt életjáradékot a bíróság elutasította. Ezt azzal indokolta: álláspontjuk szerint a gyerek saját jogán benyújtott kártérítési igényének az elismerésével azt deklarálták volna, hogy a felperesnek fogyatékossága miatt joga van saját életének kioltására, azaz elismerték volna az eutanázia létjogosultságát.

Ezzel a szülők ügyvédje nem ért egyet, mondván: a bírói gyakorlatban a Békés Megyei Bíróságétól ellentétes állásfoglalás is létezik, jogelvektől függetlenül pedig az immár kétéves kislány élete végéig gyógykezelésre, segítségre szorul. Az ügyben a bíróság a szülők felelősségét, azaz a késedelmes orvoshoz fordulással a történtekben játszott közrehatását 20 százalékban látta megállapíthatónak. Az ítélet ellen mind a felperesek, mind az alperesek fellebbeztek.

Ábrahám László, a házaspár ügyvédje a legutóbbi tárgyaláson is

Az ügyvéd ezt követően egy színes albumból mutatott magzatról készült fényképeket, mondván: elképzelhetetlen, hogy odafigyelve valaki ne vegye észre azt, hogy egy gyereknek hiányoznak a végtagjai.

Az ügyvéd szerint az első fokon eljáró bíróság nem oldotta fel az ügyben megszólaló orvosszakértők közötti ellentmondásokat, szerintük semmiféle szakmai szabálysértés nem történt. Elekes Mária arról beszélt: ahogyan nő a magzat, annál kevesebb látszódik a hagyományos ultrahang készülékeken, ezért fontosak a kezdeti vizsgálatok.

– Fatális tévedés miatt lett ekkora ügy ebből a perből. Amikor megszületett a baba, pánikhelyzet alakult ki az osztályon, a helyiek egy nyugdíjas kollégától kértek szakvéleményt, ám arról rögtön látták, hogy nem helytálló, ezért másikra van szükség. Ezt a szakvéleményt a kórház tévedésből nem nekem, azaz a saját ügyvédjének, hanem a felperesek képviselőjének faxolta el – fogalmazott Elekes Mária. – A felperesek médiakampányuk során kérték fel például az elismert Czeizel Endre orvos-genetikust arra, hogy adjon számukra további szakvéleményt. Nem tudom, hogy Czeizel professzor látott-e már ultrahang-készüléket, ám az bizonyos: több, az ultrahangdiagnosztikában országosan elismert orvos szakvéleménye azt támasztja alá, hogy a kórházban minden iránymutatást betartottak, s nem történt szakmai hiba – érvelt a bíróságon Elekes Mária.