Már pályázni is félnek

A feltételrendszer hiánya miatt kérdéses: bele mernek-e vágni az érintett kistérségek az alapellátási pályázatokba.

Huszonöt milliárd forint a tervezett összeg, amellyel az egészségügyi kormányzat a kistérségi alapellátó rendszer működési feltételeit szándékozik pályázati formában megteremteni. Ez azt jelenti, hogy éppen azokhoz a település-csoportokhoz vinné közelebb az orvos-technikával (ultrahang, röntgen, laboratórium) is kibővített alapellátási lehetőséget, amelyekben a legsúlyosabb szociális hátránnyal élnek emberek, illetve a messze eső kórházak járó-beteg rendeléseire – a távolság és az elégtelen közlekedés miatt – nehézkes a bejutásuk.

- Örültünk, amikor erről a lehetőségről először értesültünk, de ahogy múlik az idő, már kérdés az is: bele merjünk-e vágni a pályázatba. A már nyárra beharangozott, ám még ki sem írt pályázat feltételeiről ugyanis semmit nem tudunk. Olyan ez, mintha vakon ruletteznénk - közölte a Weborvossal aggályait Markovics Boglárka, a sellyei kistérség helyettes irodavezetője. 

E projektről most zajlik a társadalmi egyeztetés, de még mindig nem körvonalazódik a kistérségi alapellátó központ fenntartói számára egy koherens kritériumrendszer. Azaz: senkinek sincs fogalma például a finanszírozási háttér mikéntjéről.  Ez pedig könnyen oda vezethet, hogy az a fenntartó (például önkormányzat), amely mégis belevág a pályázatba, később egyszerűen csődbe juthat - mondta a szakember.

- Az eddig hallomásból hozzánk elért információk ugyanis arról szólnak: azok a települések, akik vállalják a pályázatokat, a feladat tekintetében öt teljes évre elkötelezik magukat. Azt viszont már nem teheti meg egyetlen tendernyertes kistérség sem, hogy az elnyert támogatás egy részéből – amíg a struktúra be nem áll - finanszírozza a központ működését fejtette ki aggályait a helyettes irodvezető. - Kezdetben azt mondták nekünk, hogy egy-egy kistérségi központhoz tartozó betegszám 15 ezer fő lehet. Azért éppen ennyi, mert ez az optimális létszám ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működhessen. A sellyei kistérségben azonban már ezzel is gondok vannak, hiszen a mi tervezett ellátási területünkhöz 14 ezer lakos tartozik, ezért szükség lenne e körbe még több települést bevonni.

Markovics Boglárka szerint a tervezett kistérségi központokat van ahol önálló gazdasági bt.-ék, kft.-ék működtetnék, de Sellyén az önkormányzat lenne a fenntartó. Ráadásul ők nem zöldmezős beruházásban gondolkodnak - amit szintén proponál a pályázat -, hanem a már meglévő egészségházukat kívánják kistérségi centrummá fejleszteni. Olyanná, ahol helyben van a korszerű diagnosztikai műszerpark és a laboratórium.

- Ezt így látjuk ésszerűnek, hiszen van már egy viszonylag új épületünk, melynek szomszédságában működik a mentőállomás is. Ezért badarság és felesleges pénzkidobás lenne az alapellátó központot máshol újra felépíteni - mondta Markovics Boglárka.

Érdeklődésünkre, adott-e egyáltalán a tervezett sellyei kistérségi alapellátó központba a szükséges humánerő, hiszen vidéken állandósuló orvoshiányt emlegetnek, Markovics elmondta: mielőtt elkészítették a pályázati koncepciót, minden családorvossal és a szakrendelő vezetőjével is konzultáltak. Az egészségház vezetője, dr. Örkény Ilona a tárgyalások során vélelmezte, hogy sikerül a megfelelő számú szakorvosi gárdát a leendő intézményi struktúrában felállítani. Azt azonban hozzátette: orvost viszont most kellene „szerezni", hiszen most zajlanak a megyében a kórházi leépítések. A késlekedés csak rontja a lehetőségeket.
Félő ugyanis, hogy mire kiírja a minisztérium a kistérségi alapellátási centrumok létrehozását célzó pályázatot, addigra a Baranyában jelenleg felszabaduló orvosok már az ország más részeiben helyezkednek el, vagy külföldön vállalnak munkát.

A tervezett programmal kapcsolatban a legfontosabb kitétel is homályban van még: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vajon milyen finanszírozási szerződést köt a központokkal? Ezzel kapcsolatban csak a kötelező heti szakorvosi órák száma ismert.

Baranya megye leghátrányosabb kistérsége a sellyei, a projekt alsó határában mintegy 500 milliós pályázati támogatás lehívásában gondolkodik, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra a hivatal már felhatalmazta a polgármestert.

A kérdés azonban továbbra is az: merjünk-e olyan projektbe belevágni az amúgy súlyos likviditási gondokkal küszködő kistérségünkben, amely akár csődbe viheti az egész önkormányzatot - tette fel magának is a kérdést a program előkészítője.

A megye több kistérségében érdeklődtünk, és kiderült: a sellyei még mindig a legjobban tájékozottnak számít, hiszen ők legalább tisztában vannak a lehetséges buktatókkal. Találtunk viszont a megyében olyan kistérségi önkormányzatot – ilyen volt a pécsváradi -, ahol a polgármester portálunktól hallott először a tervezett alapellátási pályázatról.