Maradjanak pocakban a babák! | Weborvos

Ma nincs igazán hatékony módszer a koraszülés megelőzésére, a szegedi gyógyszerészek dolgoznak a problémán.

Minden tizedik újszülött túl korán jön világra, s az orvostudomány sok területen megmutatkozó látványos fejlődése ellenére ezen a mai napig nem tudtak érdemben változtatni, az érték – kisebb hullámzásokat leszámítva – egy ideje állandónak tekinthető – nyilatkozta a Weborvosnak Zupkó István, a szegedi Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője, aki az intézményben folyó tudományos kutatómunkáról elmondta: annak reményében tesztelnek hatóanyagokat és hatóanyag-kombinációkat, hogy azokkal eredményesen elodázhatók lesznek a koraszülések. A probléma megoldása túlmutat önmagán, hiszen elsődlegesen nem maga a korai születés a baj, hanem az, hogy azoknál a csecsemőknél, akik idő előtt születnek meg, gyakrabban fordulnak elő komplikációk, rendellenességek.

A korai méhösszehúzódásokat gátló, a szülési fájdalmakat elodázó gyógyszerekkel jelenleg általában csak néhány napot lehet nyerni. Bár a magzat fejlődése szempontjából minden napnak lehet jelentősége, ez az eredmény mégis túl kevés, hiszen az esetek többségében számottevően több időre volna ahhoz szükség, hogy az újszülött megfelelően kifejlődve és megerősödve érkezhessen a világra.

Miért felelősek a kismamák?

Zupkó István elmondta: nem lehet egyértelműen meghatározni azt, hogy a kismamák mennyiben felelősek a koraszülésért. Sok kutatás célozta például a terhesség alatti dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak a hatását, s noha ezek a tevékenységek kétségtelenül árthatnak az anyaméhben fejlődő magzatnak, a koraszüléssel összefüggésben egyértelmű ok-okozati kapcsolatot nem sikerült kimutatni.

Az intézetvezető „stresszvállaló életmód" néven foglalja össze a kockázati tényezőket, amibe a túlzott fizikai megterhelés éppúgy beletartozik mint a feszültség, az érzelmi nehézségek. A koraszülés ritkán vezethető egyértelműen vissza szervi okokra: azt előidézheti ugyan például nőgyógyászati gyulladás, ám az önmagában sokszor panaszmentes, így nem ismerik fel. Az egészséges, minél stresszmentesebb életmód mellett a kismamák azzal tehetnek a legtöbbet, ha mindig pontosan részt vesznek az orvosi kontrollokon – teljes garanciát azonban ez sem nyújt.

A problémával a világon viszonylag kevés kutatóintézet foglalkozik, miután nem egy olyan nagy üzleti potenciállal bíró jelenségről van szó, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy egyes daganatos betegségek kezelése. Szegeden 1995-ben kezdtek e szakterületre fókuszálni, s az eltelt közel másfél évtizedben számos hazai és nemzetközi publikáció és legalább egy tucatnyi doktori disszertáció született a témában. Ugyan vannak alkalmi együttműködéseik gyógyszercégekkel, ám ez a kutatási terület az egyetem sajátja.

A rágcsálók méhét vizsgálják

A gyógyszerhatástani műhely alapvetően elméleti intézet, empirikus kísérleteiket állatokon végzik: műszeres vizsgálatokkal követik a rágcsálók méhének viselkedését különféle helyzetekben és hatásoknak kitéve. A cél az utódokat minél tovább bent tartani az anyaméhben. Az intézet laboratóriuma részt vett egy olyan speciális készülék kifejlesztésében, amely az izomszövetek mechanikai mozgását digitális jelekké képes alakítani, ezáltal értékes analitikai információkat szolgáltat a kutatóknak. Az izolált szervi laboratórium egyébként immár nemzetközi referencialabor, ahol külföldi kutatókat is fogadnak továbbképzésre.

Amint Zupkó István fogalmaz, jelenleg már vannak olyan gyógyszer-kombinációk, amelyek hatékonyabbnak tűnnek, mint más terápiás készítmények, ám az efféle bejelentésekkel csak óvatosan szabad előrukkolni. Ennek az a magyarázata, hogy az állatkísérletekben elért eredményeket rendszerint legalább egy évtized választja el attól, hogy azok számos preklinikai, majd az érintettek bevonásával történő vizsgálatok során – ha az emberi alkalmazás is biztonságosnak és hatékonynak bizonyul – törzskönyvezett gyógyszerré válhassanak.