Megbüntetik a háziorvost, ha nem jelent

Folytatódik a háziorvosok körében az aláírásgyűjtés, az esetleges jogszabálysértőket a minisztérium csütörtökön a lehetséges szankciókra figyelmeztette.

Az Egészségügyi Minisztérium a lépést azzal indokolja, hogy az egészségügyben ma a háziorvosi ellátás az a terület, amelyről a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A szaktárca Weborvoshoz eljuttatott nyilatkozatában az áll: ma senki sem tudja, hogy a háziorvosok hány beteget látnak el, és milyen betegségeket mekkora hatékonysággal kezelnek. A járulékfizetők érdeke, hogy a biztosítónak pontos képe legyen arról, hogy a járulékokból mire ad ki pénzt. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a háziorvosok adatot szolgáltassanak a tevékenységükről.

Ezzel szemben a tiltakozó orvosok állásfoglalása szerint különbség van a patikusok, szakorvosok és kórházak által küldött, valamint a tőlük elvárt jelentésekben. Ezt megkeresésünkre Szilárd András háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara szegedi elnöke mondta, aki álláspontját azzal indokolta: míg a kórházakban vagy szakrendelőkben egy-egy adott állapot és kezelés nyilvántartásáról volt szó, addig a háziorvosi jelentések révén egy-egy beteg állapota, kórelőzményei, gyógyszerei folyamatosan nyomon követhetők volnának, ami meglátása szerint adatvédelmi aggályokat is felvet. Álláspontja szerint ráadásul a kért adatokból csak a betegforgalom derül ki, de azok a terápiák hatékonyságáról nem adnak képet.

– Kétségtelen, hogy lehet előnye annak, ha Magyarország valamennyi lakosának összes egészségügyi adatához minden egészségügyi szolgáltató hozzáférne. Ez az üzleti szférának jót tenne, ám a betegekre nézve több hátránnyal járna, mint pozitív hozadékkal. A személyiségi jogok az Európai Unióban magasabb rendűek még a tudományos és a kutatási érdekeknél is, nemhogy finanszírozási kérdéseknél – fogalmazott Szilárd András, majd hozzátette: az adatok összekapcsolásával olyan adatbázis hozható létre, amely az üzleti biztosítók számára alkalmas lehet az ügyfelek kiválogatására.

Az elvi helytelenítés mellett praktikus oka is van az orvosok ellenállásának: meglátásuk szerint a folyamatos jelentések összeállítása napi egy-másfél órás többletadminisztrációval jár, amelyre nem biztosít forrást az egészségügyi kormányzat.
Arra a felvetésre, hogy a jelenlegi szisztémában nem követhető nyomon, hogy valójában mi történik a háziorvosi rendelőkben, Szilárd András azt válaszolta: a havi és az éves statisztikai jelentések elegendő információt szolgáltatnak az ellátásokról, beutalásokról.

A Weborvos kérdésére Hajnal Ferenc, a Háziorvosi Szakmai Kollégium elnöke a testület e héten megfogalmazott álláspontjára hivatkozva ugyanakkor azt mondta: az ellátás javítása érdekében elfogadják azt, hogy a háziorvosi jelentési kötelezettségnek helye lehet az új rendszerben. Viszont továbbra is fontosnak tartják, hogy a háziorvosok a többletteher mellé kapjanak anyagi és informatikai támogatást, valamint az OEP garantálja az adatvédelmet.

A minisztérium álláspontja az, hogy mivel eredetileg már a tavasszal be akarták vezetni az adatszolgáltatási kötelezettséget, a háziorvosok fél év haladékot kaptak a felkészülésre. A szaktárca közleményében azt írja: a fél év letelt, a jogszabályokat be kell tartani. Akik megtagadják az adatszolgáltatást, jogszabálysértést és szerződésszegést követnek el, ennek jogi következményei lehetnek – például az OEP egyoldalúan felmondhatja a finanszírozási szerződésüket.

A szöveg kiemeli: ha ez bekövetkezik, az egészségbiztosítás keretében nem láthatnak el beteget, elveszítik a pácienseiket. „E jelentési forma nem ismeretlen a háziorvosok körében, mivel adattartalmát tekintve hasonló típusú jelentést – az úgynevezett „B300-as jelentéscsoportként" – használtak már az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) háziorvosi praxisaiban is. Jelenleg is ezerháromszáz IBR-ben részt vevő háziorvos jelent havonta. A háziorvosoknak a technikai feltételek is adottak az ilyen jelentések elkészítésére, hiszen több mint ötezer háziorvos pályázati úton összesen 4 és fél milliárd forint értékű informatikai eszközfejlesztést valósíthatott meg" – szól a szaktárca hivatalos álláspontja.

Szilárd András a fentiekre reagálva azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy az OEP szankcionálhatja az engedetlenségi kezdeményezést, ám kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a jelentési kötelezettség a jelenlegi feltételek mellett csak a betegek rovására valósítható meg, ezért tovább gyűjtik az aláírásokat.

Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának vezetője megkeresésünkre úgy nyilatkozott: támogatják a tiltakozó akciót, álláspontjuk szerint a hathónapos haladék érdemi tárgyalás nélkül telt el. A Háziorvosi Szakmai Kollégium állásfoglalásáról azt mondta: az nem a háziorvosok többségének álláspontját tükrözi. Kertai Aurél a minisztériumi közleményben szereplő 4,5 milliárdos támogatás közlését álságosnak tartja, mondván: a szaktárca évekkel ezelőtti adatokat közölt, ráadásul a pályázati forrás annak idején nemcsak informatikai fejlesztéseket szolgált.

Amint arról korábban portálunkon is beszámoltunk, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy az OEP jogosult-e a betegekről kért adatokra, s azokat miként kívánja felhasználni az egészségbiztosító.