Megépült a pécsi besugárzó bunker

Az új onkoterápiás bunker épülete elkészült, az egyik fontos terápiás berendezésre jövő év elején írnak ki közbeszerzési pályázatot.

Képünk illusztráció

Az új onkoterápiás centrum létesítésére már régóta várt a szakma, hiszen a statisztikai adatok szerint évente hétezer rosszindulatú daganatot fedeznek fel „ csak" a Dél-Dunántúlon. A régióban évente több mint 2400 tumoros beteget kezelnek, akiknek mintegy 50 százaléka szorul az infúzió formájában bevitt kemoterápián túl a sugárterápiára is.

A páciensek jelentős hányada telekobalt kezelésben részesül, a másik csoport gyógyítására pedig a lineáris gyorsító szolgál.

A centrum építésének másik fő oka az volt, hogy a mostani reform intézkedések fontos elvárásaként a továbbiakban a daganatos betegeket az egységes protokoll szerint, onkológus szakemberek indikációja és felügyelete alapján célzottan, szakmai centrumokban kell majd kezelni.

Ez az unióban már általános gyakorlatnak számít, hazánkban azonban a gyógyítás még mindig sok esetben elszórva, szakmák szerinti kórházi, klinikai osztályokon is történik. Így például az urológiai jellegű rákokat az urológiai osztályokon, a bőrgyógyászati daganatokat a bőrklinikán kezelik, és igaz ez a különböző gasztroenterális rákok ellátási gyakorlatára is.

A mintegy 240 millió forintból elkészült új épület - amely a pécsi szülészeti klinika udvarán található - műszaki átadása a napokban történt meg. Év elején pedig kiírják a közbeszerzési pályázatot annak a mintegy félmilliárd forint értékű, korszerű lineáris gyorsító beszerzésére, amely az eredeti tervekben is szerepelt. Az elképzelések szerint tehát jövő tavasszal már teljessé válhat a bunker műszerparkja.

Az új részecske gyorsító berendezés azért szükséges, mert a mostani gépek már így is csúcsra járnak, s ha közülük ez egyik meghibásodik, akkor ismét bekövetkezhet a két évvel ezelőtti eset, amikor a baranyai rákos betegeknek Kaposvárra kellett utazniuk ahhoz, hogy a szükséges terápiát időben megkapják. (Akkor mindkét berendezés szinte egyszerre mondta fel a szolgálatot, javításukra heteket kellett várni.)

Egy ilyen helyzet pedig nem szerencsés, hiszen az amúgy is legyengült szervezetű beteg több tíz kilométeres utazása rendkívüli megterhelést jelent.

A labirintusszerűen kialakított épületben azonban nem csak a betegek gyógyítása válik biztonságosabbá, hanem a vastag, egy méter széles falak - melyeket megfelelő sugárvédelemmel láttak el - a klinikai dolgozók egészségének megóvását, sugárterhelésük minimalizálását is célozzák.

Amennyiben a létesítményben elkezdődik az igazi nagyüzem, az előzetes várakozások szerint jócskán lerövidül a kezelési várólista is. A besugárzó bunkerbe kerülő berendezésekkel pedig nem csak a páciensek kényelmét, de a legkorszerűbb ellátást is biztosítani tudják.

De nem utolsó szempont az sem: az onkológiai centrum működésének megkezdésével a pécsi egyetem végre felzárkózhat a vidéki centrumok mellé, hiszen Debrecenben és Szegeden már két-két lineáris gyorsító működik, de hasonlóan optimális a helyzet Kaposváron is.

Miután a 95 százalékra csökkentett volumen szerinti, úgynevezett degresszív társadalombiztosítási finanszírozás nem érintette a onkoterápiát, sőt a rosszindulatú daganatos ellátásra többletforrást – mintegy 3,5 milliárd forintot - is juttatott a minisztérium, ezért Pécsett is például minden rászoruló ahhoz a készítményhez juthat, amely állapota javulásához, illetve a gyógyuláshoz szükséges.