Meggyógyíthatják a szívritmuszavarokat

Egyes szívbetegségekben a beültethető eszközökkel teljes gyógyulást biztosíthatnak az orvosok.

Ez is elhangzotta kardiológusok szegedi kongresszusának megnyitóján.

- Egyes szívbetegségek esetén az elektromos eszközök beültetésével 90-100 százalékban végleges gyógyulást érhetünk el, azaz a páciensnek gyakorlatilag nem kell többet az adott kór miatt gyógyszert szednie – vázolta Forster Tamás, a Szegedi Tudományegyetem kardiológiai központjának vezetője annak jelentőségét, hogy a betegellátás minden szintén megismerjék a szívritmuszavarral foglalkozó specialisták rendelkezésére álló új lehetőségeket. Erre kínál módot a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának Szegeden megkezdődött konferenciája, amelyen a pacemaker-specialisták mellett háziorvosok, belgyógyászok és általános kardiológusok is részt vesznek.

– Egyre kevesebb beteget kell például kezelnünk azzal a betegséggel, amikor a szívben egy rendellenes vezetőköteg összezavarja a szívritmust, szapora szívverést, ájulást vagy még súlyosabb szövődményeket okoz. Erre a problémára végleges megoldást tudunk nyújtani. Ez azért fontos, mert a sikeres beavatkozást követően a továbbiakban mindig csak az új esetekkel kell foglalkoznunk, hiszen a korábbi pácienseknek immár megoldottuk a problémáját – hozott konkrét példát a betegségek legyőzésére Forster Tamás.

A szívbetegségeknek természetesen e mellett számos válfaja létezik, amelyekre még nem tud teljes megoldást nyújtani az orvostudomány, ám évről-évre fejlesztenek ki olyan újszerű technikákat és beavatkozásokat, amelyek nyomán egyre több pácienst képesek hatékonyan kezelni. Forster Tamás a Weborvos kérdésére válaszolva azt mondta: a dél-alföldi régióban általánosságban 6-8 hetes várólisták vannak a szívműtétekre. Ezt az intézetvezető elfogadható mértékűnek nevezte.

Laboratórium a bőr alatt

– Az eszközös beültetések terén az Európai Unió tagállamai között a középmezőnyben vagyunk, ami ezen beavatkozások költségességét tekintve, nem rossz állapot – értékelte a hazai aritmia helyzetét Csanádi Zoltán, a konferenciát szervező munkacsoport elnöke.

– A stressz, a magas vérnyomás, a túlsúly, tehát az életmódbeli tényezők mellett az átlagos életkor növekedése is szerepet játszik a szívrendszeri betegségek előtérbe kerülésében. Ugyanakkor nem minden esetben állapítható meg pontos ok-okozati összefüggés, nem mindig sikerül megtalálni a betegség gyökerét – mondta Csanádi Zoltán, hozzátéve: a beültethető eszközök fejlődése révén egy-egy esetben csaknem egy egész szívelektrofiziológiai laboratórium tudása is jelen lehet egyetlen, gomb nagyságú szerkezetben, amely automatikusan képes felismerni és orvosolni a fellépő szívritmuszavart.

– Léteznek viszonylag ártalmatlan szívritmus-gondok, viszont vannak, amelyek nagymértékben rontják a betegek életminőségét, egy részük pedig kifejezetten életveszélyes – fogalmazott Csanádi Zoltán. A tudomány új eredményeinek meghonosítása olyan, napjainkban „kardiovaszkuláris járványként" is emlegetett betegségek hatékonyabb ellátását teszi lehetővé, mint a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció.

Magyarországon évente 2500-3000 beteg kap pacemakert. Csanádi Zoltán indokoltnak tartja e szám bővítését, amihez meglátása szerint az kell, hogy az alapellátásban és az általános belgyógyászati területen dolgozók is pontosan ismerjék a kardiológiai lehetőségeket, illetve a kardiológusoknak legyen elég forrása és kapacitása a beavatkozások elvégzéséhez. Csanádi Zoltán megjegyezte: az elektronika térnyerésén túl a másik nagy vonulatot a katéteres technikák fejlődése jelenti.

Önállósodó szakterület

Az Aritmia és Pacemaker Munkacsoport elnöke a tanácskozás megnyitóján arról beszélt: az aritmia sok országban saját szakvizsgával bíró, önálló diszciplínát képvisel a kardiológián belül. – Nagy előrelépés az, hogy csütörtökön délelőtt az első hazai licenszvizsga tesztjét írhatta meg néhány fiatal kardiológus. Bízom abban, hogy a kollégák eredményesen szerepeltek, s még a kongresszus alatt átadhatjuk az első hazai aritmia licenszdiplomákat – fogalmazott Csanádi Zoltán.

A bejelentésen túl a tanácskozás megnyitó ünnepségének részeként köszöntötték a konferencián résztvevő Papp Gyula akadémikust 70. születésnapja alkalmából. A világszerte elismert, Szent-Györgyi Albert-, Széchenyi- és Batthyány-Strattmann-díjas kutató-professzornak a kongresszust szervező munkacsoport az Elektrofiziológia Mestere kitüntetést adományozta.
A szombatig tartó konferencián a szívelégtelenség korszerű eszközös kezelése, valamint a legújabb katéteres technikák mellett napirendre kerül a szívritmuszavarok sürgősségi ellátása, az öröklődő szívizombetegségek és a pacemakerek alkalmazásának esetleges szövődményei is. Tizennégy szekcióban összesen negyvennégy referátum hangzik el, a hazai szakemberek mellett tizenkét külföldi előadó is referál, a saját kutatási eredményeket ismertető előadásokon túl interaktív esetmegbeszélések színesítik a tudományos programot.