Megint átvilágítják a dunaújvárosi kórházat

2005-ben az MSZP, most a hatalomra került fideszesek látják úgy, hogy szükség van egy gazdasági elemzésre.

Az új közgyűlési többség pontosabb képet vár a kórház helyzetéről, ezért az egészségügyi intézmény gazdasági átvilágításáról döntöttek, az eredményeket őszre várják.

Az átvilágításról nem sok jó jut egy dunaújvárosi eszébe, ha a 2005-ös akcióra gondol. Akkor a szocialista többségű közgyűlés bízott meg egy szegedi céget a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Kht. átvilágításával, most a hatalomra került fideszesek látják úgy, hogy szükség van egy gazdasági elemzésre. A három évvel ezelőtti átvilágítás lényegében nem hozott eredményt, ám rengeteg vita, sárdobálás, személyeskedés volt a hozadéka. Nem sokkal később néhány többségi képviselő alakított egy teamet a polgármester megbízásából, hogy koncepciót dolgozzanak ki az egyre nagyobb eladósodással küszködő kórház működtetésére. Akkor kis híján majdnem teret nyert az az elképzelés, miszerint négyszakmás kiskórházzá faragják az akkor még hétszáz ágyas regionális intézményt. Ez szerencsére nem vált valóra, a város vezetői inkább a továbbfejlődést, az „előre menekülést" támogatták, és nem sokkal később a kormányzati súlyponti besorolás is erősítette a szándékot.

Ezen előzmények után nemrég a mintegy hétszázmillió forintos adósságállománnyal küszködő kórház újabb átvilágításáról határozott az immár fideszes többségű városi közgyűlés. A döntés kapcsán kerestük meg Cserna Gábor humán ügyekért felelős alpolgármestert, aki lapunk kérdésére elmondta: az átvilágítást egy külső céggel, azzal a céllal végzik, hogy korrekt helyzetelemzést, későbbi döntéseiket megalapozó részletes információkat kapjanak a képviselők a kórház működéséről, kapacitásáról, fejlődéséről, az optimális működés feltételeiről. A közgyűlés legnagyobb frakciója eddig nem volt abban a helyzetben, hogy pontos képet kapjon a korábbi átvilágítás alapján, ezért most szükségét érzik az információknak, ráadásul preferált területként kezelik az egészségügyet, tette hozzá az alpolgármester.

A tavaly ősszel megfogalmazott szándék mára vált valóvá, a vizsgálatról készült dokumentációt a nyári ülésszünetet követő első közgyűlésre kell beterjesztenie Cserna Gábornak.
A kórház menedzsmentje támogatja az átvilágítást, hiába, hogy a közgyűlés korábban már elfogadta a menedzsment által kidolgozott stratégiát, nem árt a külső szakértői elemzés, figyelembe véve az egészségügyben bekövetkezett masszív változásokat, válaszolta lapunk megkeresésére dr. Máté-Kasza László, a kórház ügyvezető főigazgató-főorvosa.

A munkát segíteni fogják, tette hozzá azzal, hogy a túlzott takarékossági intézkedésekkel óvatosan kell bánni, azok ugyanis szakmai elveket sérthetnek, és bizonyos határon túl nem vállalhatók fel.

Az elmúlt évben a legszigorúbb takarékosság, optimális kapacitás-kihasználtság és létszámleépítés mellett sem tudták kompenzálni a finanszírozáscsökkenés hatását a megyei szakellátás harminc százalékát biztosító kórházban. Feladataik a diabetológiai, az infektológiai és a nefrológiai ellátásban bővültek, ezzel szemben aránytalanul csökkent a teljesítményvolumen-korlátuk: 2005-ben még átlag havi 2370 súlyszámot, 2008-ban, már csak 1670 súlyszámot finanszíroz az OEP. A

TVK önmagában havi harmincmillió forinttal csökkentette a bevételeket, és ezen túlmenően a degresszió alkalmazásának eltörlésével a többletteljesítményre épített bevételnövelés lehetősége is megszűnt. Szintén elvonták a kiegészítő finanszírozást, amely tavaly 344 millió forint többletforrást eredményezett a kórháznak. A kormány által is szorgalmazott gazdasági átalakulás után közhasznú társaságként nem juthatnak hozzá a 13. havi illetmény és a béremelés központi forrásaihoz – miértre elfogadható magyarázatot nem kaptak –, és néhány pályázati lehetőségből is kizárták őket (például a HEFOP Munkahelyi képzések támogatási programja).

A HBCS díj és a német pont forint értéke egyelőre nem változott, az élelmezési norma emeléséhez biztosított fix összegű díjazás pedig bekerült az intézményi TVK-ba. A KSH egészségügyre megállapított inflációs rátáját nem követi a finanszírozás – sorolta a főigazgató a drasztikus finanszírozási változásokat, hozzátéve: rendszerszintű problémáról van szó, hiszen napjainkra a hazai kórházak adósságállománya becslések szerint 80-100 milliárd forintra emelkedett.

A kórház menedzsmentjének intézkedései limitáltak, további stratégiai döntéseket csak a tulajdonos hozhat – szögezte le a főigazgató, aki úgy vélte, hogy véleményükkel megegyező állásfoglalás születik, hiszen a kapacitások ésszerűtlen csökkentése, a drasztikus leépítés nem jelent jó megoldást. A fejlődés, a regionális pozíció erősítése, az „előre menekülés" a helyes irány, hiszen a súlyponti besorolás és a vonzáskörzet kibővítése iránti igény erősíti a kórház szerepkörét.

Mint annyiszor, most is szorgalmazza a főigazgató, hogy a megyei feladatot ellátó dunaújvárosi kórház fejlesztéseihez a megye és a környező önkormányzatok is járuljanak hozzá. Önmagában a helyi önkormányzat ugyanis nem viselheti a régiókon átnyúló szakellátást biztosító intézmény működtetésének felelősségét.