Mégsem rúgják ki a dolgozók egyharmadát

Bár a szakdolgozók egyelőre csak a sajtóból tudhatnak a közeli változásokról, annyi már tudható: az egészségügyi rendszer átalakítása Pécsett is megkezdődik.

Az események két szálon futnak a baranyai megyeszékhelyen, ahol jelenleg több mint húsz telephelyen működik a helyi és a regionális ellátás - tájékoztatta portálunkat a közeljövő várható változásairól a fontos koordinátori szerepet betöltő Dr. Kovács L. Gábor professzor, OEKK elnöke, a PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetének igazgatója.

A kormány elé letett, jóváhagyásra váró, ám Brüsszel elé még nem került koncepció szerint az uniós pályázat 40-50 milliárd forintot hoz az új rendszernek, amely lehetőséget ad arra, hogy a Pécsi Integrált Egészségügyi Rendszer teljes egészében 2013-ra megvalósuljon - állítja a szakember.

Az ügy mögött teljes egyetértésben felsorakozott a megye, a város és az egyetem. A megvalósításra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a források már rendelkezésre állnak.

A terv szerint mindössze három telephelyre korlátozódik majd Pécs fekvőbeteg infrastruktúrája. Ezek: a 400 ágyas klinika, a megyei kórház, valamint a honvédkórház telephelyei.

A 400 ágyas klinika a modern sürgősségi ellátás kapujaként a belgyógyászati és a sebészeti jellegű szakmák - az intenzív ellátás és az európai színvonalú diagnosztikai eljárások - otthona lesz, és a megyei kórházban kap helyet a szülészet a nőgyógyászat, a genetika, a fertőző betegellátás. A Honvéd kórház telephelyén folyik majd az egynapos sebészeti ellátás, az immunológia és a reumatológia.

- Arra számítottunk, hogy előbb felépítjük a szükséges struktúrát, majd azután berendezzük, feltöltjük - mondja Kovács L. Gábor professzor. - Tervünk végrehajtását azonban a mostani kórháztörvény, illetve a fekvő-betegellátás átalakítására vonatkozó szabályozás rendkívül szoros határideje miatt jóval előbb meg kell kezdenünk. Annak ellenére is, hogy hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra.

Első lépésként a párhuzamosan zajló gyógyító tevékenységek összevonása történik. A két szülészeti és nőgyógyászati intézmény helyett egy fekvőbeteg-objektum lesz, ugyanez történik a két gyermek intézmény esetében is.

A professzor úgy véli, hogy Pécs esetében a minisztérium az ágystruktúra meghatározásához nagyjából figyelembe vette az integrációs törekvést. Ezt egyébként mindenképpen meg kell lépnünk, mert ha a végrehajtás elmarad, a tétlenkedés az intézmények megcsonkítását okozhatja.

A legutóbb nyilvánosságra hozott kórházi szerkezet alakításában nem is az aktív ágyak leépítése okozza talán a legnagyobb gondot, hanem az, hogy senki nem tudja, miként alakul a közeljövő fekvő-betegellátásának finanszírozási rendje. Mennyit kapnak az intézmények (védett, területi kórházak) az ágyakon ápolt betegekért? A megszűnő ágyak helyén fejleszteni tudjuk-e majd a járóbetegellátást, s javul-e ennek finanszírozása? Ezek nélkül ugyanis nehéz bármit is előre kalkulálni.

Bár az átalakítással nem kerülhető el a létszámleépítés, ám a nemrég közzétett 20-30 százalékos mértéket Kovács L. Gábor professzor túlzónak tartja. Egyrészt azért, mert sokan nyugdíjba vonulnak, a kórházi ágyszerkezet átalakítása miatt továbbra is szükség lesz betegápoló szakemberekre, másrészt pedig már most fokozott érdeklődés mutatkozik a vidéken működő területi kórházakból a Pécsett dolgozó orvosok iránt.