Mindenhonnan száműznék a cigiseket | Weborvos

A tüdőgyógyászok a nyilvános helyen való dohányzás teljes betiltását tűzték zászlajukra.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) Szegeden tartott országos kongresszusán a szakemberek a jelenleginél keményebb fellépést sürgettek a nemdohányzók védelmében, s a cigarettázás nyilvános helyeken való visszaszorítása érdekében. A szakemberek leszögezték: az eddigieknél is erélyesebben, s minden lobbierejüket latba vetve fognak küzdeni a dohányzás minél szélesebb körben való visszaszorításáért.
Herjavecz Irén, a társaság újjáválasztott elnöke elmondta: az MTT 2006-ban a tüdőrák évét hirdette meg, ennek keretében mind a szakmát, mind a közvéleményt igyekeznek minél több üzenettel bombázni, hogy minél többeket elrettentsenek a dohányzástól. Elsősorban a negyven év felettieket akarják rávenni arra, hogy jelenjenek meg a tüdőgyógyászati szakrendeléseken, s vessék alá magukat a mindössze néhány percet igénybe vevő röntgennek és légzésfunkciós vizsgálatnak. A szakember hangsúlyozta: a krónikus hurutos megbetegedések és daganatos elváltozások akkor kezelhetők nagyobb eséllyel, ha azokra még korai stádiumban fény derül.
– A tüdőgyógyászat szakmai tartalma alapvetően megváltozott az elmúlt években. Amíg korábban a pulmonológiát a TBC-vel foglalkozó szakterületként tartották nyilván, addig mára a betegség visszaszorulásával több figyelmet szentelnek az allergiás megbetegedéseknek és a tüdődaganatoknak – fogalmazott Herjavecz Irén.

Az orvosok is füstölnek

Elhangzott: a tüdőrák okozta halálozásban Magyarország

– Amíg az Európai Unióban az utóbbi években 32-ről 27 százalékra csökkent a dohányosok aránya, addig Magyarországon romlott a helyzet. Pontos adataink nincsenek a dohányzókról, ám a becslések 35 százalék körülire teszik a cigarettázók arányát, s a lakosságnak mintegy 40-42 százaléka sorolható abba a körbe, amelynek tagjai életükben hosszabb-rövidebb időn keresztül cigarettáztak.

Somfay Attila, a Szegedi Tudományegyetem tüdőgyógyászati tanszékvezetője rámutatott: azok a betegségek, amelyek a dohányzással összefüggésben korábban szinte kizárólag a negyven év feletti férfiakat érintették, immáron egyre gyakrabban fordulnak elő fiatalabbaknál is. A tanszékvezető egy amerikai felmérést idézve elmondta: a tengeren túli országban a 18-40 éves korosztályban 15 év leforgása alatt másfélszeresére növekedett a dohányzás okozta krónikus hörghuruttal kezeltek száma. Somfay Attila szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a felnövekvő generáció egyre korábban gyújt rá, s válik a szenvedélybetegség rabjává. A szakember szerint ezért a dohánygyárak célzott reklámkampányai mellett az oktatási rendszer liberalizációja is felelőssé tehető.

Fél tüdővel kapnak észbe

A szakemberek egyetértettek abban, hogy elsősorban a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Ezt azzal indokolták, hogy még a pszichoterapeuták bevonásával támogatott leszoktató programok révén is viszonylag keveseknek sikerül felhagyni szenvedélyükkel, ezért elsősorban azt kell elérni, hogy a fiatalok egyáltalán ne szokjanak rá a cigarettázásra.

– A tüdőkapacitás csökkenésével egyre kisebb terhelésre fulladni kezdenek a cigarettások, ám ennek sokáig nem tulajdonítanak jelentőséget. Ma krónikus hörghuruttal 78 ezer embert kezelünk az országban, ám egyes becslések szerint légzésfunkciós vizsgálattal 400-500 ezer embernél ki lehetne mutatni, hogy tüdeje a dohányzás miatt egyre kevésbé képes az egészséges működésre – vélekedett Somfay Attila, majd hozzátette: igyekeznek meggyőzni a háziorvosokat, hogy figyeljenek jobban a 40 év feletti dohányosokra, s időnként akkor is végeztessenek el légzésfunkciós vizsgálatot, ha nem tipikus tüdőpanaszokkal jelentkezik náluk páciensük.

Bálint Beatrix, a mellkasi betegségek deszki szakkórházának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányzás gyakoriságában a férfiakhoz egyre inkább felzárkóznak a nők is – ez pedig nemcsak a felmérésekből, hanem a kórházba kerülési arányszámokból is látszik. Az intézményvezető különösen aggasztónak nevezte, hogy a terhes nők körében is nőtt a rendszeresen rágyújtók aránya.

– A gyermeket váró anyák között egyre többen vannak olyanok, akik terhességük idejére sem hagynak fel káros szenvedélyükkel, holott többségük tisztában van azzal, hogy nemcsak saját maga, hanem gyermeke egészségét is veszélyezteti a dohányzással. A cigarettázó nőknek nagyobb esélyük van a koraszülésre, s nagyobb annak a kockázata is, hogy magzatuk születési rendellenességgel jön világra – figyelmeztetett Bálint Beatrix.

Cigiszünet tüdőbetegeknek

A deszki tüdőkórház vezetője szerint valamennyi kórházban meg

– A pácienseinket próbáljuk nevelni, tanítani, nyomást gyakorolni rájuk, ám igyekezetünkkel gyakran nem érünk el semmit. Annak ellenére, hogy sokan nem hajlandók az együttműködésre, nem tehetjük meg, hogy nem vállaljuk fel a kezelésüket, s hazaküldjük őket a kórházból – fogalmazott Bálint Beatrix, majd hozzátette: az egészségügyi intézmények füstmentessé nyilvánításával legalább azt el lehetne érni, hogy a dohányos páciensek ne büszkén, hanem felelősségüket jobban átérezve, a szabályszegés tudatában űzzék szenvedélyüket.

Amint arról a Weborvoson beszámoltunk, Európa és a világ egyre több államában nyernek teret a dohányzásellenes mozgalmak. Szigorú jogszabály van életben például Kanadában, New Yorkban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában. Több országban több százezer forintnak megfelelő bírsággal kell számolniuk a jogszabály megsértőinek.