Mit ér a praxis, ha nincs kinek eladni?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Változtatni kell a működtetési jog jelenlegi szabályozásán, amely gyakran az orvosok kifosztásához vezet – állítja a Magyar Orvosi Kamara.

Dömötör Gábor, a Magyar Orvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének elnöke úgy látja, hogy a különböző országrészek óriási jövedelmi különbözőségeit csak felerősíti a praxis jelenlegi szabályozása. Praktizálni ugyanis csak praxissal lehet, amelybe a hátrányos helyzetű régiókban, mint például Nógrád, kockázatos pénzt fektetni. Azt ugyanis annyiért lehet eladni, amennyiért meg is veszik.

Nógrádban jelenleg  egy millió forint körül cserélnek gazdát a háziorvosi körzetek, de félmilliós árra is van példa, és esetleg azt is részletfizetéssel egyenlítik ki, noha a praxist kötelezettségként éppen azért vezették be, hogy lehetőséget biztosítsanak az orvosoknak a tisztes nyugdíjas korra, illetve aktív időszakban mobilitásukat ezzel is elősegítsék. Ehhez képest nem egy nógrádi település orvosilag helyben ellátatlan, vagyis itt ingyen sem kell a praxis – mondja a kamara megyei elnöke.

- Hogy mennyit is ér a praxis, azt egyedül az illetékhivatal tudja megmondani, ők ugyanis felértékelik a működtetési jog értékét, illetve a rendelőt, s függetlenül a vételártól annak 10%-át illetékként beszedik vagy behajtják… – teszi hozzá dr. Gyenes Géza, a MOK főtitkára.

Szerinte az aránytalanságok már oda vezettek, hogy tíz esetből 4-5-ben már nem egymásnak adják el a működtetési jogot, hanem visszaszáll az önkormányzatra, s mint betöltési jogot adják tovább a praxist. A kamaránál olyan esetről is hallottak már, hogy a település vezetői felajánlották, az orvos ne a kollégájától vegye meg a jogot, hanem féláron az önkormányzattól, vagy töredék jutalékért attól, aki az olcsóbb ügylet létrejöttében közreműködik.

A legtöbb adás-vétel egyébként Pest megyében történik, a praxisnak itt többnyire még ára is van, elsősorban a főváros agglomerációjában, ugyanakkor probléma az is, hogy a rezidensek fizetésképtelenek és a banki hitelezés is rosszul működik. Ráadásul csak adózott jövedelemből finanszírozható az adás-vétel, azt a vállalkozás költségeként nem lehet leírni, illetve törleszteni. Gyenes Géza szerint a jelenlegi szabályozás gátja az alapellátás működtetésének. Miközben 54,5 év az átlagéletkor az alapellátásban, a végzett rezidensek 40-50%-a eltűnik ebből a rendszerből. A háziorvosi ellátás varázsa eltűnt, a fiatalabbak elhagyják a szakmát, a szakterületüket vagy az országot is.

A kamara ismételten felveti a praxis-alap megteremtését, ám azt nem az önkormányzatok problémájának kis összeggel történő megoldására kellene fordítani, amire tavaly is volt példa. Az ugyanis alig egy tucat körzetnek hozott megoldást, az orvostársadalom problémái továbbra is megmaradtak, amit egyre több helyen már a betegek is éreznek.