Munkával ünnepeltek a körzeti ápolók | Weborvos

Bár tudják, hogy a körzeti ápolók minimálbéren vannak bejelentve, az ápolási szakfelügyelet érdemben nem tehet semmit.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntőjében azt mondta: büszke rá, hogy Kaposvár lakói nyugodtan élhetnek, mert a város ápolói, asszisztensei példa értékű munkát végeznek. A kórházi ápolók anyagi megbecsülését a látványos kórházi és műszerfejlesztés mellett – szavaival élve - nem tartotta nagyon túlzónak, ugyanakkor a minimálbéren bejelentett, alapellátásban dolgozó asszisztensek anyagi jellegű igényeiről mintha elfeledkezett volna.

Fentős Károlyné, Kaposvár város egészségügyi alapellátásának ápolástörténetéről szóló előadásában azonban kiemelten foglalkozott a körzeti ápolók helyzetével. Elmondta: a praxisprivatizációt követően minden tekintetben romlott a helyzetük. A Kaposvár 33 háziorvosi körzetében tevékenykedő, 34 szakápoló közül 33 teljesen egyedül dolgozik. Mindössze egy, relatíve több betegkártyával, jobb anyagi pozícióval rendelkező orvos vállalta fel, hogy két szakdolgozót alkalmaz.

Másutt, asszisztencia híján, a napi nyolc óra munkaidejükből hat órát a háziorvosi rendelőben töltő ápolók munkájuknak immár megközelítőleg a 90 százalékát adminisztrációra és egyéb, a praxisokkal kapcsolatos teendőkre kénytelenek fordítani. Egyre kevesebb idő jut a beteggel való foglalkozásra, a megelőzésre, tanácsadásra, s csak ritkán, naponta legfeljebb egy-két alkalommal jutnak el a fekvőbetegek otthonába. Egy 1995-ben végzett felmérés szerint évek óta fokozatosan csökken az otthoni beteglátogatások száma, s tavaly már ez a gyakorlat – az ideálisnak mondható 500-700 helyett - jóval az évi 500 alatt maradt.

Fentős Károlyné úgy látja: a betegek sem igénylik már úgy az otthoni gondozást, mint régebben. Előjegyzési szám alapján zömmel maguk keresik fel háziorvosukat. A fekvőbeteghez elsősorban orvost hívnak, hosszabb szakápolási igény esetén pedig a jól szervezett városi otthonápolási szolgálat látja el őket. Kaposváron jelenleg az otthoni szakápolás mellett fizioterápiás és gyógytornász szakember, valamint két hospice szolgálat is a betegek rendelkezésére áll.

A mostoha körülmények ellenére a körzeti szakápolók körében nem jellemző az elvándorlás és az elöregedés sem. Igaz, az utánpótlás is akadozik, miután megszűnt a körzeti ápolói képzés, s a minimumfeltételekhez igazodva jelenleg az OKJ-s, valamint a diplomás ápolói szakmai képesítés fogadható el.  A derékhadat a 40-50 évesek alkotják, ezért a jövőben számolni kell a nagyobb arányú nyugdíjba vonulás következményeivel is.

A nehézségek ellenére figyelemre, s egyben dicséretre méltó a szakmai előremeneteliránti igényük; számosan a körzeti szakápolói képesítés mellé megszerzik még az OKJ-s vagy a diplomás ápolói szakképesítést is. Igyekezetük mögött a konvertálható tudás iránti vágy rejlik, hiszen magasan kvalifikált szakdolgozókként a továbbiakban nem feltétlenül a jelenleg kényszerből vállalt rendelő takarításból kívánják kipótolni szerény bérüket.

Fentős Károlyné hangsúlyozta: bár tudomásuk van arról, hogy a körzeti ápolók minimálbéren vannak bejelentve, az ápolási szakfelügyelet képviselőiként érdemben nem tehetnek semmit. Évekkel ezelőtt a tb-nek volt egy olyan kezdeményezése, hogy megfinanszírozza az orvosoknak a közalkalmazotti bért, ám ez a gyakorlat megszűnt. Abban reménykednek, hogy a nemrégiben megalakult egészségügyi szakdolgozói kamara érdekképviseleti munkája nyomán a tb praxisonként megfinanszíroz egy négy órás adminisztrátort is, aki jelentősen csökkentheti az ápolók terheit.
Egyelőre azonban, a realitások talaján maradva és számolván az egészségügy átalakításával is, csak az adminisztrációs terheik további növekedésétől tartanak…

Szabó Gyuláné, a Kaposi Mór Oktató Kórház ápolási igazgatója nem latolgatja a változásokról szóló félinformációkat. Szerinte: nagyon finom hangolással még tartható az egyensúly a szakdolgozói fronton. Az elvándorlás csekély, külföldön is csak egy nővérke próbált szerencsét, majd ő is hazatért. A jelenleg alkalmazott 850 kórházi szakdolgozóval helyt tudnak állni, csak a fejlesztések nyomán fellépő szakemberhiány okoz némi fejtörést, miután a nappali diplomás és ápolóképzés is megszűnt. A munka mellett, levelező tagozaton továbbtanulókkal pedig nem növelhető a létszám. Számolni kell ugyanakkor a zömmel 30-40 éves korúak– napjainkban ők jelentik a szülőképes korosztályt - szülés miatti migrációjával, jóllehet jönnek is vissza a gyesről, s néhányan már a gyes mellett is vállalnak munkát.

A pályakezdő utánpótlást tanulmányi szerződéskötéssel igyekeznek biztosítani. Jelenleg a kaposvári egészségügyi szakképző iskolában indult egyetlen nappali gyermekápolói szakosokkal, valamint az ugyancsak fehér hollónak számító OKJ-s nappali ápoló képző elsőéveseivel kötöttek ilyen szerződést.
Csapdahelyzetet jelent, hogy az OKJ-s rendszerben indított képzésre nem jön össze az induláshoz szükséges 15 tanuló, s országosan is mindössze 300-an végeztek ebben a rendszerben.
A Kaposi Mór Oktató Kórház ennek ellenére teljesíteni tudta a képzettségre vonatkozó minimumfeltételeket. Az 53 főiskolát végzett diplomás ápolóval és jelenleg is tanuló 14 levelező tagozatossal, valamint az OKJ-t keretében végzettekkel együtt mintegy 350 felsőfokú képesítésű szakdolgozójuk van.

Az ápolók havi 144 ezer, az asszisztensek 133 ezer forint bruttó bérért vállalják felelősségteljes munkájukat. Mint mondták: az ápolói hűségjutalomra egyelőre nem, a közalkalmazotti törvényben előírt jubileumi jutalomra azonban annál inkább számítanak.
A távolabbi jövő egy szeletét dr.Gyenesei István, a tulajdonos megyei önkormányzat elnöke vázolta fel az ünnepelteknek. Elmondta: fordulópontot jelenthet további működésükben az, a kórház vezetőjével közösen végzett előkészítő munka, melynek sikerességén múlik, hogy a 2007 és 2013 között megvalósuló 7 éves Nemzeti Fejlesztési Tervbe a források elnyerése éredekében mit tudnak beépíteni. Most azon dolgoznak, hogy e cél elérése érdekében 2007-ben minél jobb pozícióval indulhassanak.

Az ápolók megértésen, gondoskodáson, alapuló, hatékony gyógyító tudását olyan kincshez hasonlította Gyenesei István, mint amilyenből azok az arany láncok és medálok készültek, melyekkel immár hatodik alkalommal köszöni meg a legkiválóbbak munkáját.

Az Év Ápolója címet a kórházi osztályok dolgozóinak javaslata alapján a munkáját sokszínűen, felelősséggel, empátiával és nagy szakmai igényességgel végző Lackó Lászlónénak, a szemészeti osztály, az Év Asszisztense címet pedig a fiatal, jól képzett, kollégáinak munkáját példásan koordináló, értékes tudományos és szervező munkát is végző Erdélyi Évának, a központi laboratórium asszisztensének nyújtotta át. Dr. Repa Imre professzor, a kórház főigazgatója Kaposi Mór Emléklappal tüntette ki Török Ferencnét, a Felnőtt Pszichiátriai Gondozó asszisztensét. Igazgatói Dicséretben részesítette: Somogyiné Szilágyi Annát és Fisli Józsefet, a traumatológia, Péntek Máriát, a patológia és Dorozsmai Krisztinát a KAIBO szakdolgozóját.

Az ápolói szakma megbecsülését, növekvő presztízsét jelzi, hogy nem csak az egykori, ma már nyugdíjas vezető ápolók, hanem az aktív osztályvezető főorvosok, professzorok is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget.