Műszakszervezésről, pénz - és orvoshiányról az ünnepen

A teljesítményvolumen-korlát szigorítása négy hónap alatt száztízmillióval növelte az adósságot.

A gazdálkodásban azonban jelentős megszorítások közepette kell a működést stabilizálni, a költségvetést egyensúlyban tartani. A teljesítményvolumen-korlát áprilisi szigorítása négy hónap alatt száztízmillió forintos adósságnövekedést generált. A dunaújvárosiak helyzete nem egyedi, utalt a főigazgató a Magyar Kórház Szövetség felmérésére, amely szerint az egészségügyi intézmények adóssága már meghaladta az ötvenmilliárd forintot.

Az adósságállomány növekedése a struktúra átalakítása mellett mindenhol létszámleépítést is von maga után, s példaként említette, hogy a győri, nagykanizsai, szegedi, kaposvári és pécsi kórház kétszáz-négyszáz főnyi leépítést szándékozik végrehajtani, míg az összevont budapesti intézmények 2500 dolgozó elbocsátását tervezik.

„Erősen kérdéses, hogy lehetséges-e a finanszírozás restriktív hatását, intézményi szintű lépésekkel teljesen kompenzálni" – fogalmazta meg aggályait dr. Máté-Kasza László, hozzátéve: a túldimenzionált kórházi intézkedések irreverzibilis negatív folyamatokat indíthatnak el. A létszám és a költségek radikális csökkentése ugyanis a szakmai kapacitás beszűküléséhez vezet, s a kritikus szintre csökkentett kórházi teljesítmény miatt a finanszírozás a fedezeti pontot sem éri el. A következmények jól láthatóak: nem lesz elég forrás sem fejlesztésre, sem pedig a működési költségekre.

Természetesen a kórház menedzsmentje keresi a kitörési pontokat is, s a kiadások csökkentése mellett a bevétel növelés lehetőségeit is vizsgálja. A kisebb kubatúra, a rugalmasabb működés, a javuló kapacitáskihasználtság mellett ilyen lehet a szolgáltatások bővítése is. Gondolkodnak további VIP-szobák kialakításáról (persze ehhez is befektetés szükséges), a műtők bérbeadásáról magántevékenység vagy külső OEP kapacitás hasznosítására. Az ellátási területen kívülről érkezők, valamint külföldi betegek számára is lehetséges a szolgáltatások igénybevétele teljes térítési díj mellett. A forrásbővülés azonban nem számottevő az OEP-bevételek arányában.

Ígéretesebbnek tartják az egynapos ellátások bevezetését, főként azért, mert a központi finanszírozás preferálja ezt a szolgáltatási formát. A feltételek megteremtése itt is jelentős ráfordításokat igényel, ám számítanak a közeljövőben meghirdetendő minisztériumi pályázatra, amelytől azt várják, hogy havonta 300-500 súlyszámnyi többletbevételt érjenek el.

A beruházásoktól a betegellátás színvonalának javítását remélik, és azt, hogy végleg kiköltöznek az I. Rendelőintézetből, amivel havonta négymillió forintot takaríthat meg a kórház. A terveket már jóváhagyta az önkormányzat, a fedezetet hitelből és pályázati forrásból akarják előteremteni.

A tervek után a múlt évi fejlesztésekről is szót ejtett a főigazgató, kiemelve a sürgősségi betegellátó osztály kialakítását, amely lényegében megalapozta a kórház súlyponti minősítését. A fejlesztés kapcsán elkészült egy új személyfelvonó, modern traumatológiai ágyakat, egy kardiológiai és egy hordozható ultrahangot, egy EKG-t és több, ápolást segítő eszközt szereztek be, pályázati forrásból hatvanmillió forint értékben altatógépet, őrző monitorokat és lélegeztető berendezést vásároltak. A radiológiai képarchiváló rendszert ötvenmillió forintért teljes mértékben digitalizálták. A sürgősségi osztály kialakítása mellett a szemészeti és a nőgyógyászati osztályt, a gégészeti és traumatológiai műtőket részlegesen felújították, míg a neurológiai osztályon négyágyas fizikoterápiás kezelőt létesítettek új gépparkkal. Lízingkonstrukció keretében hetvenötmillió forintét két új endoszkópos tornyot és műszermosó berendezést vásároltak.

Az orvoshiányról szólva elhangzott: a dunaújvárosi kórház harmincegy üres orvosi állása lassanként lehetetlenné teszi a folyamatos gyógyító munka és az ügyeleti szolgálat megszervezését, a főigazgató tájékoztatása szerint. Az elégedettségi kérdőívek tanúsága szerint viszont a betegek rendre hiányolják a személyzet empatikusabb magatartását, ám a túlterhelt dolgozók minden igyekezetük ellenére sem képesek megfelelni, a növekvő elvárásoknak; a rohanó, személytelenné váló, gépies munka eleve gátolja a betegekkel való lelkiismeretes törődést.

Nem szolgálja az ideális orvos-beteg kapcsolat kialakulását a szakrendeléseken és a kórházi kezelésekre bevezetett előjegyzés, a megnövekedett várakozási idő. A főigazgató szerint ezen segíthet a műszakszervezés bevezetésével felszabaduló munkaerő átcsoportosítása, emellett a rendelők bérbeadásával csökkenthetik a várólistás előjegyzéseket.

A műszakszervezésre kitérve, megjegyezte: a más kórházakban szerzett tapasztalatok sem feltétlenül biztatóak, és úgy vélte, a dolgozók ellenállásának oka lehet, hogy a havi kereset csökken a műszakszervezés miatt megszűnő ügyeleti tevékenység miatt. A megoldás kulcsa, hogy az ügyeleti díj bérhányadát műszakpótlékként visszajuttatják a dolgozóknak. Az uniós elvárásoknak is megfelelő, július 1-jétől életbe lépő jogszabályok mindenképpen új helyzetet fognak teremteni, és a működést csak egyenlőtlen műszakszervezéssel tudja biztosítani a kórház vezetése.

A kórház vonzáskörzete kibővítésének lehetőségéről is beszélt a főigazgató: Dunaföldvár és a Duna túloldalán fekvő települések önkormányzati vezetői jelezték, hogy a dunaújvárosi kórházat akarják választani a területi ellátás központjának. A mintegy harmincezres vonzáskörzet azonban a volumenkorlát emelését és fejlesztési források biztosítását igényli. A bonyolult folyamat elindítása az önkormányzatok kompetenciája, ám a szükséges feltételek biztosítása esetén a dunaújvárosi kórház vállalja az érintett települések szakellátását.

Az ünnepség végén dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató méltatta a nemrég Dunaújváros Díszpolgára címmel kitüntetett dr. Wittmann Károlyt főorvos munkásságát, majd Szent Pantaleon Emlékérmeket adott át. A sorszámozott, magas rangú intézményi elismerést idén dr. Baráth Károly és dr. Kollarics Béla főorvos, valamint Ivánné Nagy Katalin, Laforest Károlyné, Pap Istvánné egészségügyi szakdolgozó vehette át.