Nanobiontákat tenyésztettek ki szegedi tudósok
Közzétéve: 2007. 01. 27. 15:00 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2007. 01. 27. 15:00 -
• 2 perc olvasás
Szegedi kutatóknak a világon elsőként sikerült emberi érfal-mintákból kitenyészteni a baktériumoknál százszor-ezerszer kisebb szervezeteket, a nanobiontákat, amelyek feltételezéseik szerint szerepet játszanak az érelmeszesedésben.
![]() |
| Képünk illusztráció |
Magyarázata szerint e részecskék még nem sejtes szerveződések, de "már megtették az élet kialakulása felé az első lépéseket". Méretük a nanométeres tartományban van, százszor, vagy akár ezerszer kisebbek, mint a hagyományos baktériumok. "Hagyományos mikroszkóp alatt nem láthatók, csupán elektronmikroszkóp alatt észlelhetők. Ezzel is magyarázható, hogy eddig nem figyeltek fel ezekre a részecskékre" - mondta a kutató.
Korábban már leírták e részecskék szerepét a vesekőképződésben. A szegedi csoport volt az első, amely ezeket az érfalból izolálta; ott, ahol kiterjedt a meszesedés, sokkal gyakrabban mutathatók ki ezek a részecskék.
Puskás László elmondta: kiderült, hogy ezek a struktúrák különböző fehérjék összecsapódásával keletkeznek. Kalcium-apatitból egy olyan meszes, nagyon kemény váz alakul ki köréjük, amely, mint egy kristályosodási góc, elindíthatja az érelmeszesedés folyamatát.
"Ami nagyon érdekes, laboratóriumi körülmények között szaporítani tudjuk a nanobiontákat. Ez nem olyan szaporodást jelent, mint az élőlények esetében. A folyamat egy kristályosodás beindulása, amely viszont olyannyira szabályozottan megy végbe, hogy nagyon egységes baktériumszerű részecskéket hoz létre, ami akár a vesekőképződésben, akár az érelmeszesedésben szerepet kaphat" - magyarázta a kutató.
Puskás László nem tagadja az érelmeszesedés keletkezésének korábbi elméleteit. Mint mondta, kutatásai nagyon jól megférnek ezekkel a teóriákkal. Érdekességként megjegyezte, hogy ugyanilyen méretű részecskéket találtak a Marsról származó meteoritokban. Azt feltételezik, hogy ezek a részecskék fontos szerepet játszottak az ősi élet kialakulásában.
A szegedi kutató az eredményeket a Nanobionták című könyvben foglalta össze, amely a közelmúltban jelent meg az Avidin Kiadó gondozásában.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek