Nem irthatunk ki mindent magunk körül | Weborvos

Ahogy a földről sem sétálhatunk le, minden allergén ágenst sem irthatunk ki magunk körül.

Parlagfű

A külsőleg leginkább a parlagfűre hajazó gyomnövényt a botanikusok azért emlegetik adventív ( betelepült) növényként, mert nem honos hazánkban, alig fél évszázaddal ezelőtt hurcolták Magyarország területére.

Az íva jelenleg Békés és Csongrád megye környékén található nagyobb számban, ahol a 80-as évektől terjedt el. Kedvelt élőhelyei elsősorban a kevésbé háborgatott útszélek, vasúti töltések, de foltokban már felbukkan a szántóföldi kapások között is. A zöldes-fehér virágzatú gyom júliustól szeptemberig virágzik, s közben – az ambróziához hasonlóan - milliószámra szórja pollenjeit a levegőbe.

Néhány allergológus prognózisa szerint humán-egészségügyi szempontból nagyobb gondot okoz majd a parlagi rézgyom, mint a parlagfű, tehát ennek irtását is mielőbb meg kellene kezdeni. Éppen azért, hogy széleskörű megtelepedését még időben megakadályozzuk.

Betonra is lehetünk érzékenyek

Amikor kérdésünkkel – vajon Baranyában felbukkant-e már az említett növény - megkerestük dr. Kurucz Sándort, a Baranya Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóját, azt válaszolta: bár munkatársai rendszeresen járják megyeszerte gyomfelderítés céljából a kijelölt területeket, az ívával még észlelés szintjén sem találkoztak.

Az allergiáról, illetve az azt okozó növényekről azonban az eddigieknél jóval felelősebben kellene gondolkodni – véli a szakember.

Azt persze senki nem vitatja, hogy a betegek érdekében mindent meg kell tenni a túlérzékenységet okozó növények ellen, de egy fontos ténnyel tisztában kell lennünk: ahogy nem sétálhatunk át egy másik bolygóra, úgy nem irthatunk ki mindent, ami a környezetünkben van! Ez azért sem lehetséges, mert úgynevezett allergizáló ágensek sok milliónyi van. Teljes megsemmisítésük tehát képtelen vállalkozás. De játsszunk el a gondolattal: mindent megsemmisítettünk a környezetünkben, s már nem maradt más, csak a beton. Egészen biztosan lesznek azonban akkor is olyanok, akik a betonra érzékenyek…

Sokszor hallani, hogy hazánk Európában a parlagfűvel leginkább szennyezett terület. Lehet, hogy így is van, de azokban az országokban is, ahol egyáltalán nincs parlagfű, legalább annyian szenvednek allergiától, csak azt legfeljebb más ágens okozza. Ezért fontos hangsúlyozni: a kérdéskör jóval komplexebb annál, ahogy azt jelenleg kezeljük.

Parlagfű: a csapból is ez folyik, mégsem ismerik

A parlagfű műholdas felderítése egyébként Baranyában is folyamatos, ahogy a fertőzött területek után kiszabott bírságok összege is növekszik. A mostani, rendkívüli kánikulával együtt járó szárazság azonban reményt ad arra, hogy némileg lelassul a gyom növekedése, s az ambrózia másodvirágzása már csökkentett mértékű pollen kibocsátással jár majd.

Dr. Kurucz Sándor megjegyezte: annak ellenére, hogy hosszú évek óta minden e témában megszólaló szervezet, sajtó már minden létező tudnivalót elmondott, megmutatott a parlagfűről, a lakosság nagy részének még mindig nincs fogalma arról, miként néz ki a növény. Ezt bizonyítja például, hogy a megyei földhivatalhoz tömegesen érkező lakossági bejelentések alapján vizsgálva a helyszínen kiderül: a riasztás téves volt, hiszen csupán egyfajta ártalmatlan növényről van szó….

Az allergiát okozó „tettest" vizsgálatok szűrik ki

Bár a szokatlan forróság árt a parlagfű fejlődésének, pollenje azért szép számmal lebeg a baranyai légtérben is. Ezt mutatják, hogy a szakrendelő jelentős betegszáma miatt nem unatkoznak az orvosok. A hozzájuk betérő új betegeknél azonban elsődlegesen azt kell kideríteniük: mely allergén okozza kellemetlen tüneteket.

A pécsi szakrendelés lakossági tájékoztatója szerint: miután a különböző típusú allergének a nyálkahártyákon (szem, orr, száj, légzés útján a tüdő), táplálkozással vagy a bőrön át juthatnak a gazdaszervezetbe, az ágens kiderítésére kétféle allergiás próbát végeznek el az ambulánsan érkező betegeken.

Ezek közül az egyik a Prick–teszt, amikor az alkar hajlító felszínére felkent allergének a bőr felső rétegében lépnek reakcióba – csalánkiütést eredményezve - az immunsejtekkel. Miután e teszt ideje 40 perc, az eredményt is csak ez idő lejárta után kaphatja meg a beteg.

A másik eljárás az Epikután-próba  - ez az előzőnél kissé hosszabb ideig tart. Ilyenkor a hát bőrére szövetbarát tapaszon különböző allergéneket visz fel az orvos. A pontos diagnózis felállítása érdekében a betegnek három alkalommal szükséges megjelenni a rendelésen. Első nap történik a felvitel, 48 óra múlva a levétel, az eredmény pedig 72 óra múlva születik meg. A tapasztalatok szerint a parlagfű pollenje „csupán" egy az allergiát okozó növények közül, de szép számmal terjednek az étel, illetve más allergén ágensek okozta megbetegedések is.