Nógrádban a széfek még nem eladók

A kiadás ugyan fölösleges volt, de ha már ilyen döntés született megpróbálták belőle a betegek számára a legjobbat kihozni.

A salgótarjáni kórház vezetése négyszáz darab széfet vásárolt, egyenként 3900 forintért. Ezekből százat osztottak szét az osztályok között, tehát háromszáz még a raktárban „porosodik".
– Nem szereltük fel a berendezéseket az ágyak mellé, de a házirendünkben rögzítettük, hogy igény szerint kérhetik azt a nővérektől a betegek – fejtette ki Kaszás Erika, az intézmény gazdasági vezetője, hozzátéve: – Eddig még nem merült fel ilyen igény a páciensek körében. Mint mondta, meggondolják azt, hogy értékesítik-e a feleslegessé vált széfeket, de mielőtt meghozzák a döntést néhány dolgot mérlegelniük kell.

A gazdasági igazgató elmondta, hogy a Szent Lázár kórház vezetése nem értékesítheti oly' módon az eszközöket, mint Kecskeméten, ugyanis a megyei önkormányzat vagyonrendelete azt írja elő, hogy a fenntartásában lévő intézményeket részesítsék előnyben az értékesítés során. Csak azokat adhatják el a szabad piacon, amelyekre ezek nem tartanak igényt. – Ezt sem tesszük meg mindaddig, amíg egyértelművé nem válik, hogy az értékesítésből származó pénzt nem vonják vissza, ugyanis a széfek finanszírozása tisztázatlan volt annak idején – fogalmazott Kaszás Erika, hozzáfűzve: – Előbb érkezett meg egy úgynevezett kasszamaradvány, amelyből, mint később kiderült, meg kellett vásárolni a széfeket. Mint mondta, Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke azt kérte a minisztériumtól, hogy legalább a honlapjukon tegyék közzé: a kórházak az értékesítésből befolyt összeget szabadon felhasználhatják. Mindaddig amíg ez nem tisztázott, nem tesznek semmilyen lépést, mert az nem lenne szerencsés, ha az értékesítésből származó összeget visszavonnák tőlük. – A kecskeméti kórház által alkalmazott nyílt árverést csak akkor tervezünk, ha az önkormányzat és intézményei nem vásárolják meg a széfeket, és ha biztosak lehetünk abban, hogy az eladásból származó összeget nem vonják vissza – zárta szavait Kaszás Erika.

A balassagyarmati Kenessey Albert Kórház kétszáz kis széfet vásárolt, amelyeket, hasonlóan, mint Salgótarjánban, az osztályokon helyeztek el, és nem a betegágyak mellé szereltek fel. Így igény szerint kérhetik azokat a páciensek. – Emellett a központi széfben is, amely már az intézmény fennállása óta rendelkezésre áll, elhelyezhetik értékeiket a betegek – fejtette ki Szabó Géza, a kórház igazgatója, hozzátéve: – Tudomásom szerint még egyszer sem kérték a páciensek, hogy a biztonsági berendezésekben őrizzük vagyontárgyaikat. Mint mondta, alkalmilag, évente három, öt alkalommal fordul elő, hogy a központi széfet igénybe veszik. – Mivel kereskedelmi tevékenységre nincs a kórháznak jogköre, nem tehetjük meg, hogy eladjuk a berendezéseket, ezért egyenlőre nem került napirendre ez a lehetőség – hangsúlyozta Szabó Géza.

A pásztói Margit Kórház vezetése is rendelt széfet mind a 175 betegágyhoz, a forgalmazó cég azonban hajlandó volt 55 darabot visszavenni, amikor kiderült: mégsem kötelező elhelyezni a berendezéseket valamennyi ágy mellé. – A krónikus osztályon egy tömbben helyeztünk el 60 darabot, hiszen tudtuk, hogy itt a magatehetetlen páciensek úgysem használják azokat, ezért ide az olcsóbb, kulcsos szekrényeket rendeltük meg – fogalmazott Boczek Tibor, a kórház igazgatója, hozzátéve: – További hatvan darabot pedig beszereltünk a kórtermekbe a betegágyak mellé, ez is egyfajta plusz szolgáltatást jelent a páciensek irányába. Mint mondta, a berendezések eladása nem merült fel a pásztói intézmény vezetésében, a megvásárlásukhoz szükséges összeget célzottan a széfek beszerzésére kapták. A kiadás ugyan fölösleges volt, de ha már valaha ilyen döntés született megpróbálták belőle a betegek számára a legjobbat kihozni.