Nyílt piaci verseny kezdődik a betegekért

A kiemelt kórházak országos listáján Baranyából csupán egyetlen intézmény klinikáit nevezte meg a kormány.

A pécsi gyerekklinika

Arra azonban senki nem számított, hogy a 460 ezres lélekszámú Baranyában – ahol a 23 telephelyen működő egyetemi klinikákon kívül még négy kórház van - csupán egyetlen fekvőbeteg-ellátó gyógyászati egységet, a pécsi egyetem klinikáit hagyja meg a kormány a kiemelt ellátások nyújtására kijelölt kórházak sorában. Igaz, ez utóbbi esetében is kritérium az ágyszám-csökkentés.

Ahogy a lista napvilágot látott, az elégedetlenség hangjai egyre erősödnek. A döntéssel rosszul érintett kisvárosok települési vezetőinek aggodalma azzal is magyarázható, hogy ha egy városban megszűnik a kórház és bezárják az iskolát, ott a fejlődés is megtorpan, a lakosság pedig lassan elvándorol.

Siklóson például az önkormányzati vezetők kijelentették: amennyiben a belgyógyászati osztály aktív ágyait is megszüntetik a kórházban (a szülészetről és a sebészetről már önként lemondtak) és akut ellátás hiányában bizonyíthatóan meghal egy beteg, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt pert indítanak a magyar állam ellen.

A testület álláspontja szerint nem maradhat az intézmény aktív ágyak nélkül, mert akkor az már nem kórház lesz, hanem szociális otthon. Felháborodásuknak hangot adva a polgármester, dr. Marenics János felhívással fordult a térség lakóihoz, hogy aláírásukkal tiltakozzanak a tervezett intézkedés ellen.

A kórház igazgatója portálunk érdeklődésére higgadtabban fogalmazott. Kanizsai István szerint még van lehetőség egyezkedésre a regionális egészségügyi tanácsban. Azt azonban az intézményvezető sem tartja elfogadhatónak, hogy a belgyógyászati aktív ágyak is megszűnjenek Siklóson. Már csak azért sem, mert a kórház 83 település mintegy ötvenezer lakosát látja el. A körzetükbe tartozó térség pedig kiemelten hátrányos falvakat foglal magába, ami azt jelenti, hogy az ott élő embereknek sok esetben még arra sincs pénze, hogy buszra szálljon és akár csak egy járóbeteg beutalóval is Pécsre utazzon.

A komlói kórház még reménykedik abban, hogy az ágystruktúra átalakításra benyújtott pályázatukat befogadja a tárca. Dr. Kiss Bernadett igazgató elmondta: tenderükben rugalmasan próbáltak alkalmazkodni a tervezett radikális változtatáshoz, ezért a jelenlegi 150 ágyon működő intézményt 90-es ágyszámra csökkentenék, de kialakítanának egy 30 krónikus ágyból álló ápolási és egy 34 ágyas tüdőgondozó részleget. Ez utóbbit az is indokolja, hogy Komlón él a legtöbb szilikózisos beteg.

Miután a Duna-parti város kórházában a statisztikák azt mutatják, hogy a hozzájuk forduló betegek 97 százalékát képesek ellátni, s csupán 3 százalékukat kell tovább küldeni, ezért Mohácson egyelőre még nem szöktek az égbe az indulatok.

A szigetvári kórházban jelenleg 1,6 milliárd forintos rekonstrukció folyik, amelynek befejezése jövő év elejére várható. Az intézmény az időközben életveszélyessé vált IMS szerkezet megerősítése miatt kapott címzett támogatást.

Az intézmény abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy már komoly hagyományokkal és szakmai felkészültséggel rendelkezik a gondozás és a rehabilitáció területén. Számos olyan osztályuk van, ahol már régóta krónikus ágyakon folyik a gyógyítás.

Évtizedek óta működik Szigetváron – az egész Dél-Dunántúlon egyedüliként – egy felkészült alkohológiai mellett egy pszichiátriai osztály és egy mozgásszervi rehabilitációt végző részleg is. Ez utóbbi hatékonyságát a város gyógyvízével tovább erősítenék.

A jelenleg Szigetváron zajló rekonstrukciónak egyébként része egy korszerű sürgősségi osztály kialakítása is. Ennek szükségessége pedig szorosan összefügg a siklósi polgármester által megfogalmazott félelmekkel, miszerint életek kerülhetnek veszélybe, ha a vidéki kórházakban megszűnnek az aktív ágyak. Ezt az aggodalmat erősíti az a szomorú példa is, amely két éve éppen Szigetváron fordult elő. (A kórház ellátási körzetéhez tartozó kisfiú – akit egy mandulaműtétet követő vérzés miatt az anyja ügyeletbe vitt az intézménybe és akit az orvos tovább küldött Pécsre - a mentőautóban az életét vesztette. Az ok: kivérzés volt.)

Az, hogy a pécsi egyetem klinikáit jelölte a kormány kiemelt aktív ellátásra, még nem jelenti az összes aktív ágy megmaradását - több százat kell leépíteniük.

A központi leosztás után a legnagyobb meglepetést a Pécs-Baranya megyei kórház listáról való lemaradása okozta. A megyei fenntartású kórház - amely jelenleg több telephelyen működik - Dél-Dunántúl második legnagyobb regionális feladatokat ellátó intézménye. Központi telephelyén működő részlegeinek teljes felújítására, illetve új tömb (szülészet) építésére eddig a magyar állam milliárdokat költött el.

A helyzet tehát az most Baranyában, hogy azok a kórházak amelyek az ágystruktúra átalakításhoz beadott pályázatukkal alulmaradnak, nem csak nyílt piaci versenyhelyzettel szembesülnek, hanem fennmaradásukért meg kell vívni csatájukat a regionális egészségügyi tanácsban is.

A kórházak között zajló piaci verseny Nyugat-Európában már elfogadott gyakorlat. A különbség azonban óriási: a Lajtán túli „versenyzők" ugyanis nem a magyar állapotokhoz hasonló financiális hátránnyal a nyakukban küzdenek a betegek kegyeiért. Szinte minden baranyai kórháznak súlyos adósságai vannak, a megyei kórháznak például több mint hatszázmillió forint.