Pert nyertek Molnár Lajossal szemben!

Az országban elsőként nyert pert Békés megye a korábbi miniszter ágyszámcsökkentő határozatával szemben.

A Békés Megyei Önkormányzat mint felperes az ágyszámok 2007-es megállapítása és az ellátási területre vonatkozó egészségügyi miniszteri határozat ellen indított eljárást, melyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Amint azt a Weborvoson már hírül adtuk, a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az egészségügyi miniszter határozatát és az alperest új eljárásra kötelezte.

Pénteken az ügyben Békéscsabán sajtótájékoztatót tartottak. A részletekről elhangzott: az egészségügyi miniszter 2007 márciusában meghozott határozataival a szakellátási normatívák egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról döntött a megyei fenntartású gyulai Pándy Kálmán Kórház, a gyulai tüdőkórház és a nagyszénási otthon vonatkozásában. A gyakorlatban a miniszteri döntés a Pándy Kálmán Kórház esetében azt jelentette, hogy az intézmény kapacitása 230 ággyal, az aktív ágyak több mint ötödével csökkent.

A Békés Megyei Önkormányzat kereseti kérelmében úgy foglalt állást: a miniszteri döntések alkotmánysértőek, a meghatározott ágyszámok megyei és regionális szinten alacsonyak, nem igazodnak az itt élők lakosságszámához, és nem tükrözik a statisztikai mutatók által várható ellátási szükségletet. A felperes azzal érvelt: szerinte a döntések figyelmen kívül hagyják a „lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog" elvét.

Az Alkotmánybíróság 2008. szeptember 26-i döntése a pillére a most meghozott, a Békés Megyei Önkormányzat számára kedvező ítéletnek, mivel elvi éllel leszögezte, hogy az egészségügyi miniszterre is vonatkoznak a Magyar Köztársaság törvényei, s megalapozatlan, átgondolatlan döntést még saját hatáskörébe tartozó jogkörében sem hozhat. A Legfelsőbb Bíróság mindhárom döntésében nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Békés Megyei Önkormányzat által sérelmezett határozatokból nem állapítható meg, hogy az egészségügyi miniszter tiszteletben tartotta a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog elvét. A Legfelsőbb Bíróság szerint a tényállás megállapítási kötelezettségének az egészségügyi miniszter nem tett eleget, határozatai a diszkrecionális jogkörét részben egyoldalúan kihasználva megalapozatlanok és ezen keresztül jogszabálysértőek is. Az LB szerint a felperesi állásponttal szemben – nevezetesen hogy kisebb az ágylétszám – semmilyen határozati tényállás nem állapítható szembe, amelyből kitűnne, hogy az egészségügyi miniszter „a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog elvét" tiszteletben tartotta – áll a Békés Megyei Önkormányzat által pénteken kiadott sajtóközleményben.