Politikai ügy lett a kórházból

A politika csak késlelteti, de nem akadályozhatja meg a Baranya megyei kórház működtetési jogának vállalkozásba adását – állítja a megyei közgyűlés elnöke.

A kórház

Kékes szerint hiába érkezett kitűnő pályázat a potenciális befektetőtől, a szerződéskötésre – vélhetően - mégis csak az országgyűlési választások után kerülhet sor, hiszen ebbe a kifejezetten szakmai kérdésbe a minap ismét beleszólt a politika; a Fidesz népszavazási inditványt nyújtott be az önkormányzathoz, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a lakosság döntsön a kórház ügyéről.

Mint arról korábban írtunk, a Fidesz baranyai szervezete azért tiltakozik az önkormányzati szándék (döntés) ellen, mert egyrészt félti az egyetem és a kórház közötti kiváló szakmai kapcsolat jövőjét, másrészt tart attól, hogy a befektető csak a számára nyereséges kórházi részlegeket fejleszti majd, a többivel pedig nem foglalkozik, ezért akár betegellátás is veszélybe kerülhet egyes, egyébként fontos területeken.

A népszavazásról szóló ellenzéki beadványt a főjegyző mellett több jogász is tanulmányozza, s őszintén szólva egyelőre mindenki tanácstalan annak esetleges lebonyolításával kapcsolatban - fogalmazta meg aggályait az elnök. Dr. Kékes Ferenc nem érti az inditvány okát sem, hiszen esetükben nem vagyon eladásról, hanem működtetési jog átvállalásáról van szó. Arról nem beszélve, hogy tudtukkal Magyarországon ilyen jellegű népszavazást még sehol nem tartottak.

Kérdés még az is, ki szavazzon: egész Baranya lakossága, vagy csak Pécs városa. Előbbi esetben 330 ezer emberről van szó, s ahhoz hogy a voksolás eredményes legyen, minimum 33 ezer érvényes szavazatra van szükség. Amennyiben csak Pécs városára írják ki, akkor pedig 15 ezer szavazattal eredményes a népszavazás. A megyei kórház viszont regionális intézmény, de betegeinek 50 százaléka pécsi illetőségű. E speciális helyzet miatt egyelőre tehát nem tudható az esetleges lebonyolítás mikéntje.
Azt pedig csak mellékesen jegyezném meg, hogy a Fidesz által sürgetett népszavazás a szerény becslések szerint is 70-100 millió forintba kerülne, amelyet nekünk kellene természetesen kifizetni. Ez az előre nem tervezett kiadás pedig rendkívüli mértékben megterhelné a megyei önkormányzat amúgy sem bővelkedő költségvetését – tette hozzá az elnök.

Kérdésünkre - miszerint a következő „üresjáratban" eltelő hónapok nem növelik-e a kórház jelenlegi 200 millió forintos deficitállományát - Kékes elmondta: a hiány konszolidálásán már most dolgoznak, ezért reményei szerint a növekedést nemcsak képesek lesznek megállítani, de annak összegéből le is faragnak majd.

A megyei kórház (politikai) ügye több szempontból is érdekes. Amíg Baranyában a szocialisták akarják, a Fidesz viszont tiltakozik a működtetési jog eladása ellen, addig például Körmenden éppen a fideszes polgármester regnálása alatt történt meg a működtetés magánosítása. Körmend polgármestere támogatta és nem próbálta megakadályozni azt, amit most Pécsett a baranyai ellenzék aggályosnak tart. Információink szerint a körmendi kórházban az egészségügyi magánbefektető időközben korszerűsítést is végrehajtott, amelynek eredménye egy új patika felépítése lett, de megújította a laboratórium eszközállományát is. A vasi városban működő intézmény az év kórháza szavazáson - összesítésben - a hetedik helyen végzett. Ez azt mutatja, hogy a betegek elégedettek a szolgáltatások (működtetés) minőségével.

Mindaddig, amíg a népszavazás körüli probléma nem oldódik meg, türelemmel kell lennünk, ezért konkrét szerződéskötésre vélhetően csak az országgyűlési választások után kerül majd sor. Nem hagyjuk ugyanis, hogy a színtiszta szakmai kérdéseket és érdekeket felülírja a politika - szögezte le a kórház további sorsát illtően dr. Kékes Ferenc.