Romló sejtjeink nyomában

A hematológiában is jelentős fordulatot előidéző molekulárisan célzott diagnosztikáról és terápiáról rendeztek országos konferenciát Kaposváron.

Sejt

A téma fontosságát kiemelve dr. Egyed Miklós, a kaposvári kórház hematológiai részlegének főorvosa hangsúlyozta: a diagnosztikában és a terápiában megjelenő molekuláris szintű kutatások, eljárások a XXI. század hajnalán gyökeresen új gondolkodásmódot követelnek meg az orvostársadalomtól; különösképpen a daganatos és hematológiai betegekkel foglalkozóktól. Az eddig elért eredmények arra ösztönzik a magyar orvosokat, hogy tartsanak lépést az új ismeretekkel.

S, mert a vidéki kórházak szakembereinek ez éppoly fontos, mint a kiemelt, speciális feladatot ellátó intézeteknek, Kaposváron az új gondolkodásmód meghonosítása céljából, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezető professzora, dr. Szeberényi József tart továbbképző kurzusokat.

A konferencia résztvevői többek között azt is megtudhatták: a daganatos és hematológiai esetek egyénre szabott terápiájának sikere érdekében kiemelt feladatuk kell, hogy legyen az egyes betegek molekuláris szinten történő megismerése. A hibás molekula fellelését követően ugyanis célzottan alakíthatják a gyógyszeres terápiát, ami azzal a reménnyel kecsegtet, hogy megállítható a sejt további romlása. Mint kiderült, ez nem könnyű feladat, hiszen a sérült sejtből kiindulva gyakorta nem csak egy, hanem láncreakciószerűen, több molekula is meghibásodhat. A folyamat végleges megállítása ezért további, komplex, molekuláris szintű kutatásokat igényel.

- Az egyénre szabott, célzott terápia még csak ígéret, de a szakemberek a kutatások során ehhez igazodva igyekeznek kifejleszteni, kipróbálni a gyógyszernek ígérkező vegyületeket. Eleddig több száz ilyen vegyület vált ismertté, s közülük – a sejtések szerint - néhányból talán megfelelő gyógyszer is lesz – mondta dr. Egyed Miklós, hozzátéve: egyelőre még ők is csak ismerkednek a kutatásban elért eredményekkel, s próbálják egymásnak is megmagyarázni, tisztázni a folyamatokat. Ehhez az eszmecseréhez nyújtott többek között kiváló lehetőséget a konferencián elhangzott 26 előadás.

Napjaink hazai gyakorlatával kapcsolatban megjegyezte: a hematológiai betegeknél nem annyira a kórt, semmint a laboratóriumi eltéréseket ismerik fel legelébb. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a magyar lakosság olyan nagy arányban fordul orvoshoz és olyan gyakran vesz részt laboratóriumi vizsgálatokon, mint sehol a világon. Ennek következtében a nyirok eredetű fehérvérűséget is olyan korai állapotban ismerhetik fel, melynek következtében akár 10-20 évig még kezelni sem kell az ilyen kórban szenvedő betegeket. Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a háziorvosoknak is, akik rendszeresen szűrik pacienseiket, s gyakorta csináltatnak vérképet is.

Megtudtuk még: Somogyban évente 150-200 új rosszindulatú hematológiai megbetegedést fedeznek fel, ami megfelel az országos és az európai átlagnak is. A mintegy 20-50 vérképzőszervi betegségfajta között létezik olyan, amelyből 2-5 évente találnak egyet, de van olyan is, amelyikből harmincötöt. Úgy tetszik, a nyirokdaganatok gyakorisága növekszik, ami azonban nem magyar specialitás, világjelenség.

- Intézetünkben egyértelműen gyarapszik a nyirokdaganatos esetek száma, ami azért jelent gondot, mert míg korábban ezeket a betegeket Pécsre vagy Pestre küldték, addig napjainkban már egyre nagyobb arányban nekünk kell kezelni őket - mondta a főorvos.

- Szerencsére a terápiás lehetőségek bővültek; sok olyan gyógyszer került hazánkban is forgalomba, mely némi javulást eredményezett az állapotukban, de áttörésről még korántsem beszélhetünk. Leginkább a krónikus myeloid leukémia terápiájában figyelhető meg előrelépés. S, bár ezen gyógyszerek hatását még csak közel egy évtizede követhetjük nyomon, úgy tetszik: a csontvelő eredetű fehérvérűségben, krónikus myeloid leukémiában a betegek túlélési mutatói is javulnak – mondta dr. Egyed Miklós.