Rugalmas beutalás, felár nélkül

A megszokásra és bizalomra épülő beutalási rendre szerveződtek a zalai megyehatár közelében praktizáló somogyi háziorvosok.

A nagykanizsai kórház

Erre ösztönzik őket azok a vidéki lakosok, akik az új beutalási rend szerint immár csak lakóhelyüktől távolabbi intézetekben kaphatnának gyógyírt bajaikra, ám ragaszkodva az évtizedes megszokásokhoz, s a munkahelyükhöz kötődő ellátási rendszerekhez, továbbra is a bizalmukat élvező kórházakban, szakellátási rendszerekben szeretnének gyógyulni.

Dr. Kovács Józsefnek, a nagykanizsai kórház főigazgatójának kezdeményezése révén fellélegezhet az, a zalai megyehatárhoz közel élő, több, mint tízezer somogyi lakos is, aki eddig sem az ötven kilométerre fekvő nagyatádi, vagy a 80 kilométerre lévő kaposvári, netán a több, mint 100 kilométernyire fellelhető pécsi egészségügyi intézetekben, hanem a mindössze 20 kilométer távolságban lévő, nagykanizsai és zalaegerszeri kórházakban kezeltette magát. S, bár a területi ellátási kötelezettség szerint áprilistól csak a somogyi intézetek, vagy a pécsi klinika kötelessége lenne fogadni őket, a nagykanizsai kórházigazgató és a csurgói kistérség háziorvosai között létrejött egyezség alapján, beutalóval továbbra is élvezhetik a zalai kórház szolgáltatásait.

A napokban lezajlott egyeztető beszélgetésre nem csak a felnőtt, hanem a házi-gyermekorvosi körzetek doktorai, asszisztensei is kíváncsiak voltak, hiszen egyrészt a közeli Nagyatádon is megszűnt a gyermekosztály, másrészt betegeik naponta bombázzák őket tájékozódó kérdéseikkel, kéréseikkel.

A mintegy 1470 lakosra – közülük 400 hatvan év fölötti, zömmel krónikus beteg – szerveződött zákányi és őrtilosi háziorvos, dr. Kondor Ilona, a megbeszélést követően örömmel nyugtázta: amennyiben a beutalón a nagykanizsai kórház sebészete, vagy a zalaegerszegi onkológia megjelölés szerepel, úgy a somogyi betegek - az egyezség értelmében – ezen túl is mindössze az alap, 300 forintos vizit-, illetve napidíj befizetésével és a megszokott doktoruknál juthatnak ellátáshoz. Lévén, hogy a két kis településen valamennyi lakos ismeri egymást, a doktornő szerint kisbíróra, falutévére és hirdetményre sincs szükség ahhoz, hogy néhány jól informált beteg révén, futótűzként terjedjen a nyugalmat helyreállító jó hír. S, bár a nagykanizsai kórházban még csak előkészületei folynak a sürgősségi betegellátó osztály létesítésének, amíg kapacitásuk van rá, az akut eseteket sem küldik el.

Lazítás és önfegyelmezés

A nagykanizsai kórházat is érintő ágyszámcsökkentést a halasztható műtétek előjegyzésével, valamint az egynapos sebészet szorgalmazásával igyekeznek kompenzálni. Így, az onkológia és a bőrgyógyászat kivételével, 20 kilométeres körzetben, immár felár nélkül is valamennyi ellátásból részesedhetnek a somogyi megyehatár kistérségének betegei – mondta a doktornő hozzátéve: a beutalásokat telefonon, minden esetben megbeszélik a fogadó intézménnyel, ezért a betegeket nem érheti kellemetlen meglepetés. Az pedig, hogy a rendszer hosszú távon miként működik majd, a gyakorlat fogja eldönteni.

Annyi bizonyos, újabban, a sürgősségi ellátásban kulcsszerepet játszó mentők, akik eddig a fegyveres testületekhez hasonló szigorral védték a megyehatáron belüli mentést és betegszállítást, – némi familiáris érdekeltség segítségével ugyan – immár egymás területére is bemerészkednek. Így történhetett, hogy legutóbb egy gyomorvérzéses beteghez már nem a kötelezően riasztható, ám a településtől távolabb fekvő csurgói, illetve nagyatádi mentőket küldte a kaposvári szervezet diszpécsere, hanem a nagykanizsaiakat. A stroke és infarktusos betegeket is célszerűbb a közeli zalaegerszegi centrumba és nem a 80 kilométerre fekvő kaposvári intézetbe szállítani – véli dr. Kondor Ilona.

S, mert a már korábban kezelt paciensek legtöbbje eddig sem a területileg illetékes kaposvári kórházban gyógyítatta magát, a doktornő szerint Somogy legnagyobb súlyponti kórházában nem jelenthetnek jelentős forgalom és bevétel kiesést a megyehatáron túlra vándorló betegek.

Maradnak azonban olyan őrtilosi - zákányfalusi lakosok, akik a korábbi kapcsolatokra építve, továbbra is a nagyatádi, illetve a kaposvári, netán a pécsi vagy egy-egy budapesti intézetben kívánnak gyógyulni. A jól működő orvos-beteg kapcsolat ugyanis legalább olyan motiváló tényező a választásnál, mint a lakóhelytől való kisebb távolság – állítja a doktornő, aki 30 éves praktizálással a háta mögött szinte mindent tud a hozzá tartozó betegekről. Még azt is – bár ezt az érintett paciensek sem rejtik véka alá – hogy ki, hol és milyen jogviszonyban dolgozott, fizetett-e járulékot.

A bizalomra épített rendszerben így maguk a betegek érdeklődnek további teendőikről annak érdekében, hogy ezután is megkapják az ellátást. A tájékoztatást követően megnyugvással veszik tudomásul azt is, hogy módjukban áll valamilyen biztosítást kötni.

A zömmel szociálisan hátrányos helyzetű lakosság zokszó nélkül fizeti a vizitdíjat is. Közkézen forognak továbbá azok a kórházi számlák, melyeken egy-egy szürkehályog műtét vagy egy szülés tételes elszámolása szerepel.

Nyomon követhető ugyanakkor a vizitdíj szabályozó szerepe is, hiszen mintegy 30 százalékkal csökkent a napi átlag ötvenes betegforgalom, miután az idősebb emberek már megfontolják: ötféle gyógyszerüket öt, avagy egy megjelenés alkalmával írassák-e fel – mondta Kondor Ilona.