Sok is, meg kevés is a tvk

Nehéz, de nem reménytelen a dunaújvárosi kórház gazdasági helyzete.

Egyre romló, de nem reménytelen a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Kht. gazdasági helyzete, foglalhatnánk össze a velejét annak az átvilágításnak, amelyet a város közgyűlése készíttetett egy szakcéggel. Az átvilágítás eredményét nemrégiben fogadta el a testület azzal, hogy további együttműködéshez adja áldását a kórház menedzsmentjének kérésére. Cserna Gábor humán ügyekért felelős alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a felkéréskor közgazdászokkal, orvosokkal erősített céget kerestek a vizsgálathoz a tisztánlátás szándékával, hiszen alapvető céljuk a kórház fenntartása, ám egyre nagyobb gond a finanszírozás kérdése. „Szerencsére az anyag nem esett áldozatául a politikai adok-kapoknak", fogalmazott az alpolgármester, sőt, a közgyűlés tagjai elismerően szóltak a kórház és az átvilágító tevékenységéről.

A több szempontból összeállított vizsgálat is legnagyobb gondként a finanszírozást jelölte meg: a 2007-ben végrehajtott ágyszámcsökkentéssel együtt ugyanis drasztikusan apadt a fő bevételi forrás, vagyis az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozása. Míg gazdasági eredményeit tekintve kiemelkedően jó, nyereséges évet zárt 2006-ban a kórház – a menedzsment 2006 végéig jelentős adósságkonszolidációt hajtott végre –, 2007 óta folyamatosan nőtt az adósság. A központi intézkedések komolyan veszélyeztették a Szent Pantaleon Kórház gazdálkodását, amelyet a szaktárca a súlypontiságból következő külön finanszírozással próbált pótolni, állapítják meg az átvilágítók, akik hozzáteszik: a kedvezőtlen változásokhoz általában nehezen tudtak alkalmazkodni a kórházak, amit jelentősen növekvő eladósodottságuk is mutat.

Az elemzésből kiderül, hogy a dunaújvárosi kórház az elmúlt években képes volt kihasználni a volumenkorlátos finanszírozásban rejlő lehetőségeket, ám ez jelentős ki nem fizetett bevételt is jelentett, így az elmúlt három évben az aktív ellátásban közel félmilliárdos degressziós vesztesége keletkezett, amit közel százmillióval told meg az intézeti járóbeteg-ellátás elmaradó bevétele. A kórház 2007 áprilisa óta ugyanis ingadozásokkal ugyan, de túllépi a fekvőbeteg tvk-ját, és finanszírozatlan marad a teljesítményének egy része. Ennek fő oka a nagyszámú területen kívüli ellátás. Ugyanakkor a járóbeteg tvk-t 2008-ban nem tudta teljes egészében kihasználni. Ez utóbbi gondot leginkább a szakorvoshiány okozza.

A szakértők szerint aggályos az adósság nagysága és szerkezete, éppen ezért fontos a helyzetet minél előbb stabilizálni. Elismeréssel nyugtázták, hogy a vizsgált időszakban jó irányú menedzsmenti intézkedések történtek, ám ezek kedvező hatása még csak részben realizálódott, így 2008-ban is veszteséget jelez az eredményprognózis. Ezért szükség van egyéb érdemi beavatkozásokra a gazdálkodásban javaslatuk szerint. Teljes az egyetértés a kórház és a szakértők részéről abban, hogy a kórház átmeneti külső támogatással meg tudja oldani gazdasági problémáit. A kórház vezetői az azonnali konszolidációtól (ami álláspontjuk szerint leginkább hitelfelvétel lehet) a kamatterhek számottevő mértékű csökkenését várják, ami javítaná a likviditást, a rendezett likviditás pedig lefékezheti a külső tőkebefektetést támogató elképzelések motivációját. Hozzájárulhat még a likviditási helyzet javulásához az I. sz. Rendelőintézetből történő kivonulás, és az itteni kapacitásoknak a II. sz. („zöld") Rendelőintézetbe történő telepítése. A telephely megszüntetésével jelentős rezsiköltséget spórolhat meg a kórház, ugyanakkor a „zöld" rendelőintézet területét hatékonyabban lehetne kihasználni.

Kedvezőtlen fordulat volt, hogy a gazdasági társasági formában működő kórházak, köztük a dunaújvárosi, nem részesültek a 13. havi bérre és a 2008. évi béremelésre fordított központi költségvetési forrásokból, miközben az átalakítás időpontjában még szó sem volt a szektorsemlegesség felrúgásáról, sőt: a kormányzati politika az átalakulást szorgalmazta. Ezen a területen 220 millió forinttól esett el a kórház, amelynek a bérfejlesztést is saját erőből kellett megoldania. Az átvilágítók szerint a gazdasági társaságnak jobban ki kellene használnia a javadalmazásban rejlő lehetőségeket, legalább az új dolgozók esetében (például cafetéria bevezetése).

A szakmai munkát hazai összevetésben vizsgálva látszik, hogy a kórház gyógyító munkájának hatékonysági és szakmai mutatói általában jók. Az átlag feletti mutatók mellett vannak javítandó és hatékonyabban működtethető gyógyító kapacitások. A vizsgált három évben számottevő mértékű műszerpótlást, felújítási beruházást, komfortfokozatot javító és orvos-technológiai modernizálását célzó fejlesztést hajtott végre az egészségügyi szolgáltató 230 millió forint értékben.

A közgyűlés döntése értelmében egy közösen kidolgozott racionalizálási program keretében fogalmazzák meg a kórház új, középtávú fejlesztési tervét. A konkrét lépéseket részletes szakmai programban rögzítik, számszerűsített eredményjavítási tételekkel, tájékoztatta a Weborvost dr. Horváth Szilárd, az átvilágító cég szakértője. Célként jelölte meg a megszerezhető fedezet növelését, a fekvőbeteg-ellátásban a tvk fölötti teljesítmények megszüntetését, és a meglévő szerződések felülvizsgálatát, hiszen újabb és újabb vetélytársak jelentek meg a piacon, ezért a verseny árcsökkentő hatását a kórház javára kell fordítani.

A „Helyzetvizsgálat" című szakértői elemzést alaposnak, részletesnek, megállapításaiban korrektnek, javaslatait illetően pedig értékesnek tartja dr. Máté-Kasza László főigazgató, aki a további együttműködést szorgalmazza.