Sokadszorra is csak talán | Weborvos

Második éve próbálnak további támogatást kicsikarni a dunaújvárosi alapellátásban dolgozó háziorvosok, fogorvosok.

Idén tíz hónap leforgása alatt három alkalommal készült előterjesztés a dunaújvárosi háziorvosok és fogorvosok kezdeményezésére, amelyben praxisaik fenntartásához kértek további támogatást az önkormányzattól. Ezek a próbálkozások ugyanúgy eredménytelennek bizonyultak, mint a már tavaly is beadott igény. Ez utóbbi azért érdekes, mert akkor még javában élt a vizitdíj rendszere, az orvosok mégis támogatásért fordultak a városhoz: a házi felnőtt- és gyermekorvosok havi ötvenezer, a fogorvosok 115 ezer forintot kértek praxisuk fenntartásához. Az idei költségvetés összeállításakor prioritások szerint sorolták be a városi igényeket, köztük az orvosok kérelmét (az egészségügyi bizottság támogatásával), ám mivel alsóbb kategóriába kerültek, mondhatni, automatikusan törlődtek a pénzügyi lehetőségek hiányában.

Csodákat ugyan nem, de a finanszírozás jelentős javulását várták mindenhol a 2008. május 30-án kihirdetett kormányrendelettől, amely hivatott lett volna rendezni a vizitdíj kiesése miatt bajba került alapellátási praxisok finanszírozását. A fogorvosok esetében a június 1-től hatályos pontszám értékének emelése havonta húsz-huszonöt ezer forint többletbevételt eredményezett, amit megtold még a taj-szám ellenőrzésből befolyó összeg - a dunaújvárosi önkormányzat szociális és egészségügyi irodájának kimutatása szerint.

A háziorvosi praxisokat vizsgálva látható, hogy jelenleg a házi felnőttorvosok praxisuk nagyságától függően 235 és 197 ezer forint a fix összegű díjazásban (a díjak hetven, illetve hetvenöt ezer forinttal emelkedtek július elsejével) részesülnek, ezen felül a szolgáltatókat megilleti az ellenőrzési díj, amely ellátási esetenként 50 forint. A házi gyermekorvosok júliustól 265 és 210 ezer forint közötti fix díjazást kapnak (a rendelet hatályba lépése óta 65 és 75 ezer forinttal nőtt korábbi díjazásuk).

A dunaújvárosi háziorvosok keveslik a vizitdíj pótlását, és továbbra is fenntartják kérésüket, mivel saját költségeik is emelkednek, illetve 2008-tól iparűzési adót kell fizetniük. A jelenleg is élő kérelemben azonban már változtak az összegek a korábbihoz képest. Többet szeretnének kapni azok a házi felnőtt- és gyermekorvosok (tizenhatan), akik saját tulajdonú rendelőben dolgoznak: havonta 75 ezer forintot, ami kövesse az inflációs változásokat. (Azt is jelezték, hogy amennyiben nem kapnak támogatást, önkormányzati rendelő biztosítását igénylik a várostól.)

Érdekes módon a Dunaújvárosi Vállalkozó Háziorvosok Egyesülete (DVHE) figyelmen kívül hagyva a saját rendelőben dolgozók kérését, az összes háziorvosi praxis (negyvenhét) számára egységesen havi 25 ezer forint támogatást igényel, míg a fogorvosok képviselői havi 125,5 ezer forintot kérnek.

A praxisok működtetéséhez egyébként a háziorvosi rendszer kialakítása óta hozzájárul az önkormányzat. A jelenleg hatályos megbízási szerződések önkormányzati tulajdonú rendelők esetében biztosítják az ingyenes rendelő- és eszközhasználatot, a veszélyes hulladék elszállítását, megsemmisítését, az átadott felszerelések és a rendelő biztosítási díjának viselését, valamint a rendelő felújítását, fejlesztését. Saját tulajdonú rendelők esetében ingyen szállítják el a veszélyes hulladékot, és bizonyos eszközöket ingyenes használatba adnak. A rendelők fenntartásával kapcsolatos rezsi- és karbantartási költségek, valamint a minimál-felszerelések pótlása minden esetben az orvost terhelik.

A képviselőtestület a kérelem újabb elnapolásával szemmel láthatóan időt akar nyerni. A fideszes többségű közgyűlés már csak politikai okokból sem mondhatja azt, hogy teljesen rendben van a praxisok finanszírozása, hiszen "önmagukat köpnék arcon", ugyanakkor a város nehéz anyagi helyzetében, ráadásul a globális pénzügyi válság árnyékában igen nehéz egyetlen szakterületnek pluszforrásokat biztosítani: nemcsak fedezet hiányában, hanem amiatt is, mert kérelmek sora követheti.

Előbb-utóbb azonban lépni kell, hiszen Dunaújvárosban is egyre idősödik a háziorvosi kar. Jó példa van már, gondoljunk Mezőkövesd esetére, ahol háziorvosi ösztöndíj rendszert vezettek be, hogy a fiatalokat a városba vonzzák. A programot egy jelentős kényszerítő körülmény hatására vezették be: az alapellátó orvosok átlag életkora a 64 évhez közelít. A város támogatást ad praxisvásárláshoz, bérlakással segíti a letelepedő orvosokat. Az alapellátás helyzetét ismerve nem nehéz megjósolni, hogy egyre több településen kényszerülnek majd megoldást keresni, köztük Újvárosban is.