Söpörni lehet a kullancsokat | Weborvos

Bár az igazi kullancs-szezon május végén kezdődik, hazánk egyes területein máris söpörni lehet a veszélyes vérszívókat.

Ez azonban csak szerencse kérdése volt, hiszen Zala, Győr, Sopron és Nógrád megyéken kívül Baranyát is az erőteljesen fertőzőtt vidékek között tartják számon. Mindezt igazolja, hogy éppen ezen a héten már megtörtént a rovarkártevők elleni irtóakció, amelyet a kullancsok sem úszhattak meg. A legfertőzőttebb pécsi területként a Malomvölgyet ismerik, amely közkedvelt kirándulóhely.

Mint azt a Mecsek Egyesület vezetője elmondta, a már most előforduló kullancs csípések azt a feltevést erősítik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz kevesebb gond ezekkel a vérszívókkal Baranyában. A veszélyt fokozza, hogy most már nem kell ahhoz például a Mecseken kirándulni, hogy valaki kullancsokkal térjen haza, mert az erdőkön, ligeteken kívül már a települések belsejében, így például a pécsi belváros zöldövezeteiben is szép számmal megtalálhatók a súlyos betegségek terjesztői.

A szakember szerint a kullancsok túlzott szaporodásának oka egyrészt az évről évre elmaradó kemény téli fagy, másrészről a hazai erdőkben – így például a Mecsekben - élő nagyvadállomány számának növekedése. A kullancsok igazán kedvelt élettere elsősorban a tölgyes erdő.

Hazánkban több mint 18 fajta kullancs él, közülük a legveszélyesebb a vöröshasú lxodes. E faj csípése okozza legtöbbször a Lyme-kórón kívül a vírusos agyvelőgyulladást is. A Lyme-kór mellett azonban egy újabb veszélyes, kullancsok által terjesztett fertőzésre hívja fel a figyelmet az ÁNTSZ.  A hazai közegészségügyi statisztikákban – igaz, eddig csak elenyésző számban – előfordult már az a babesia nevű betegség, melyet eddig csak az állatorvosok diagnosztizáltak négylábú pácienseiken, általában kutyákon. E fertőzésért a Babesia canis nevű kórokozó a felelős, amely elsősorban a vesét károsítja. Ezért hívják a kórt vérfestékvizelésnek.

A fertőzés tünetei heves influenzához hasonlítanak, amelyek hirtelen felszökő magas lázban, rendkívül rossz közérzetben, bizonytalan mozgás-koordinációban, elesettségben, hányásban, majd egy idő után vérvizelésben nyilvánulnak meg. A kór súlyosságát igazolja a WHO jelentése is, amely szerint az USA-ban már több halálos emberáldozatot is követelt a megbetegedés.

A megyei háziorvosi szekció főorvosának tapasztalata szerint a csípéssel jelentkező páciensek száma már az elmúlt évben is jelentősen nőtt. Tavaly például átlagosan heti öt beteg kereste fel a baranyai, illetve a pécsi háziorvosi rendelőket kullancs-csípéses panasszal. Számos páciensnél pedig már a Lyme-kór kezdeti jele is észlelhető volt.

Éppen e szaporodó betegségszám indokolta, hogy most már bejelentési kötelezettség alá tartozik az ÁNTSZ-nél nem csak a kullancsok okozta vírusos agyvelőgyulladás, hanem a Lyme kór mellett az esetlegesen jelentkező Babesia-fertőzés is.

A megelőzésnek csupán egyetlen módja létezik, az pedig a védőoltás. Erről azonban tudni kell: nem minden kullancs-fajta csípése ellen véd. A Lyme-kór, illetve a Babesia ellen például nincs védőszérum. Az egyéb kullancscsípés nem kívánatos következményei ellen viszont az a védőoltás-sorozat adhat védelmet, amelynek ára darabonként 1500 forint, viszont megfelelő immunitást nyújt a vírusos agyvelőgyulladással szemben.

A védőszérumnak két fajtája használatos: az úgynevezett hagyományos védőoltásra háromszor kell jelentkezni a háziorvosnál. E szerint az első szérum-adagra az őszi hónapokban célszerű elmenni, ezt követi négy hét múlva a második, végül fél év múlva a harmadik fajta oltóanyag, amely biztos védettséget nyújt a tavaszi-nyári-őszi időszakra.

Aki ősszel elmulasztotta a védőoltást, még nem késett el, hiszen létezik egy gyorsabban immunizáló szérum is, amelynek két fázisú beadása után, négy hét múlva már kialakul a védettség. A gyerekorvosok azonban figyelmeztetnek: a kullancs elleni védőoltást egy éves kor alatti gyerekeknél nem célszerű alkalmazni.

A Baranya megyei ÁNTSZ epidemiológiai osztályán az elmúlt években átlagosan vírusos agyvelőgyulladásból hat esetet, a Lyme-kórból viszont negyven megbetegedést regisztráltak. Babesia – amely humán megbetegedést eredményezett - a megyében még nem fordult elő. Amíg nem volt védőoltás évente átlagosan 300 vírusos agyhártya, illetve agyvelő-fertőzés történt, ez a szám azonban a szérum alkalmazása után jelentősen csökkent.