Stressz-kezelésben még hátul kullogunk

A stressz okozta egészségkárosodást a munkahelyi ártalmakhoz sorolja az Európai Unió.

A stressz egészségkárosító hatásának bizonyítására adnak alapot a nem megfelelő munkakörülmények; az elviselhetetlen zaj, a szélsőséges hőmérséklet vagy a veszélyes anyagok jelenléte. Szintén a stressz okozta egészségromlás tényének alátámasztására szolgálhat a szubjektív tényezők vizsgálata, a dolgozót érő érzelmi és szociális nyomás, melyet orvosi diagnózis egészít ki.

Amíg az unióban egyre hangsúlyosabban kérik a tagállamok képviselőit, az érdekvédőket, a munkavállalói oldalon ülőket, hogy hazájukban erőteljesebben szorgalmazzák a munkahelyi stressz elleni küzdelmet, addig hazánkban ez az igyekezet még nem jellemző. A szellemi túlterhelés miatti betegségek kialakulását nehéz bíróság előtt bizonyítani, mert a munkahelyi gondok mellé általában családi-magánéleti konfliktusok is társulnak.

Egy korábbi hazai felmérés - amely a multinacionális vállalatok alkalmazottait vizsgálta - érdekes következtetésekre jutott. Az egészségvédelemmel foglalkozó alapítvány adataiból kiderült, hogy a magukat egészségesnek vallók között 70 százalékban észleltek a felmérés készítői az egészségi állapottal kapcsolatos negatív eltéréseket. A menedzserek körében jellemző volt a mozgásszegény életmód, illetve a megkérdezettek 55 százalékának túlsúlya.

A további vizsgálatból az is kiderült, hogy a stressz másként jelentkezik a fizikai és a szellemi munkát végzők körében. A szellemi túlterhelés hatására a gondolkodási folyamatok dezorganizációja következik be. A célirányos, tartós információ-feldolgozás, illetve az egyéb döntési folyamatok jelentős mentális terheléssel járnak.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének titkára, Perényi József nem zárja ki, hogy hazánkban is megsokasodnak majd a stressz miatt indított munkaügyi perek. A szakember szerint az unióban már konkrét vizsgálatok, kutatások folynak a szellemi túlterhelés okozta betegségek feltérképezésére. Így például sikerült bizonyítani, hogy egy-egy fontos, határidős munka utáni 24 órában hatszorosára növekszik egy szívroham esélye. Szintén komoly rizikótényező a konfliktusokkal terhelt főnök-beosztotti kapcsolat, a kollégák közötti teljesítményverseny, a munkavégzésért járó alacsony jövedelem és a vezetők által el nem ismert teljesítmény.

A növekvő munkahelyi túlterheltség miatt a hazai pszichiáterek munkája is szaporodik. A Baranya megyei mentálhigiénés intézetbe betérő betegek jelentős része a stressztől szenved. Az okok persze változatosak, ám közöttük kiemelt helyen áll a munkahely elvesztésétől való tartós félelem, s az állandósuló kiszolgáltatottság érzése. A fokozott mentális szorongás egyébként éppen úgy érinti a fizikai munkásokat, mint a cégvezetőket.

Ez az állapot pedig már rövid távon érezteti egészségkárosító hatását, ami kezdetben gyomor- vagy nyombélfekély, hypertónia, diabétesz formájában, szorongásos depresszióban manifesztálódik. Hosszabb távon viszont magában hordozza a rosszindulatú daganatok, a szívinfarktus kockázatát. Azoknak a dolgozóknak, akik tartósan élnek stressz-helyzetben háromszor annyira veszélyeztetettek a betegségekre, mint stressz-mentes környezetben élő társaiknak.

Ezért nem véletlen, hogy hazánkban is a multinacionális vállalatok már olyan infrastruktúrát teremtenek dolgozóik számára, amely némi lazításra, egészségmegőrző programokon való részvételre ad lehetőséget a munkahelyen. A baj azonban az, hogy ezek a cégek vannak kevesebben, az összes hazai vállalat csupán egyharmada nyújt ilyen lehetőséget.

Perényi József azonban figyelmeztetett: a nemrég elfogadott uniós egyezmény szerint mindenképpen erősíteni kell az egészségvédelmet a munkahelyeken. Ez azért is fontos lenne, mert az Európai Unióban végzett felmérések szerint a betegállományban eltöltött napok számának 50-60 százalékáért a stressz a felelős.