Stroke: nem lehet legyinteni a tünetekre

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Halált, rokkantságot okozó, harmadik leggyakoribb betegség a stroke.

Az agyi érkatasztrófa a világon és hazánkban is a harmadik leggyakoribb, halált és tartós rokkantságot okozó betegség. Bár jelentős része megelőzhető lenne, évről évre növekszik az agyi érkatasztrófa miatt kórházban kezeltek száma. A betegségről, annak kezeléséről, megelőzéséről, illetve utógondozásáról dr. Kerényi Leventével, a Fejér Megyei Szent György Kórház neurológiai osztályának osztályvezető főorvosával beszélgettünk:

– Főorvos úr, milyen okokra vezethető vissza ennek a súlyos, sokszor halálos kimenetelű betegségnek a bekövetkezése?  
– Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető okra vezethetők vissza: az agyinfarktus, amelynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll, mintegy nyolcvan százalékban okozója az agyi érkatasztrófáknak, az agyvérzés pedig, amely az agyat ellátó ér megrepedésének következménye, húsz százalékban okoz stroke-ot. Az agyvérzést a magasvérnyomás betegség, illetve két közvetlen ok válthatja ki: az érelmeszesedés, amely érszűkülethez, és a szívbetegség, amely vérrögképződéshez vezethet. Az érelmeszesedés, az agyinfarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 higanymilliméter felett van. Kockázati tényező a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a szívritmuszavar, az elhízás és a dohányzás. A dohányzás abbahagyása után például öt-tizenöt évvel is akkora az agyinfarktus veszélye, mintha sose gyújtott volna rá az illető.
– Milyen tünettel jár a betegség? Fájdalmas, mint az infarktus?
– Általában nem jár fájdalommal, és sajnos emiatt a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék. Emiatt gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba, pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.
– Ha nem fájdalom, akkor milyen tünetek figyelmeztetik a beteget?
– A leggyakoribb tünetek a féloldali végtag gyengesége, bénulása, de lehet csupán ügyetlenség is, a látászavar, a látótér zavara, féloldali vakság, a beszéd és a megértés zavara, a száj „félrehúzódása", a kettős látás, a nyelészavar, az egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, a féloldali végtag zsibbadása. A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amelyek percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, amely azonban súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele. A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi és legkevesebb visszamaradó tünettel bekövetkező gyógyulási esélyeit alapvetően befolyásolja, milyen hamar jut kórházba. A tünetek jelentkezésekor azonnal értesíteni kell a mentőket, és sürgősségi kórházba szállítást kérni. A kórházban az ideggyógyászati vizsgálat mellet EKG- és vérvizsgálatok történnek, sürgősséggel koponya CT-vizsgálat, amielynek segítségével el lehet különíteni az agyinfarktust az agyvérzéstől. Ha a beteg az agyinfarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a röntgenvizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró érrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között nem telik el több három óránál. Mindemellett a másodlagos megelőzés is a kezelés része, hogy kivédjék egy újabb agyi érkatasztrófa bekövetkezését. A nyaki erek ultrahangos vizsgálata szintén elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél, ha ugyanis az agyat ellátó verőér súlyos szűkületére derül fény, s ha a beteg állapota lehetővé teszi, az ér műtéti úton „megtisztítható", ami szintén a másodlagos megelőzés része.
– Fel lehet-e épülni ebből a betegségből?
– Már az első napokban elkezdett gyógytorna, a rehabilitáció tölti be talán a legfontosabb szerepet a felépülésben. Bár az agyi érkatasztrófa tünetei percek alatt alakulnak ki, a javulás fokozatos, gyakran hetekbe, hónapokba telik. A cél az, hogy komplex rehabilitációs programmal elérjük a lehető legteljesebb fizikai aktivitást, a beteg képes legyen önellátásra, és a képzettségének megfelelő munkáját folytathassa. Mivel a javulás elhúzódó, a kórházi kezelés után akár otthon is folytatni kell a rehabilitációt gyógytornászok, logopédusok segítségével. Bár az elmúlr években a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött, de azok betegsége, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra, mint az átlag népességben. Ezért különös jelentőségű a másodlagos megelőzés. Mivel a hatékony másodlagos megelőzés széles körű, ezért csak szervezett csapatmunka, a beteg, a háziorvos, a belgyógyász és a neurológus összefogása vezethet eredményre, hogy a kockázati tényezőket minimálisra szorítsák. Az agyi érkatasztrófán átesett betegnek rendszeresen, negyed- vagy félévente ellenőrzésre kell járnia, s szorosan együtt működnie orvosaival az újabb katasztrófa megelőzése érdekében. A betegség bekövetkezésével a betegek harminc-negyven százaléka szorul segítségre életvitelében.
– Fejér megye lakossága mennyire veszélyeztetett a stroke-kal kapcsolatos adatok tükrében?
– Magyarországon 2003-ban több mint 122 ezer beteg került kórházba a betegség miatt, s több mint 11 ezer beteget veszítettünk el agyi érkatasztrófa következtében. Sajnos egyre több fiatalt is érint. A betegek tíz százaléka ötven éven aluli. A Fejér Megyei Szent György Kórházban évente nyolc-kilencszáz beteget kezelünk, és elmondható, hogy szerencsére a megye a jobb helyzetű térségek közé tartozik az agyi érkatasztrófa szempontjából.