Szabolcs-Szatmár: a leszázalékolt megye

A régió 560 ezernyi lakosának 20 százaléka rokkantnyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

A leszázalékolt megye - így (is) nevezik Szabolcs-Szatmár-Bereget. S nem véletlenül. A régió 560 ezernyi lakosának 20 százaléka rokkantnyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság adatai szerint 2008 végén több mint 34 ezer volt a nyírségi korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma, a korbetöltötteké pedig megközelítette a 28 ezret. Az egészségkárosodott személyek szociális járadékát csaknem 30 ezren kapták, míg a rendszeres szociális járadékosok mintegy 26 ezren voltak. S azóta tovább emelkedtek a számok...

A hozzáértő szakemberek szerint nincs ebben semmi meglepő. A szabolcsi lakosok egészségi állapota ugyanis a legrosszabbak egyike. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai azt mutatják, hogy a halálozási okok között vezető szív- és érrendszeri betegségek a megyében szedik a legtöbb áldozatot. Hogy mennyire aggasztó a helyzet, azt a nemzetközi összehasonlítás jelzi a legjobban: Magyarországon háromszor magasabb a keringési betegségekben meghaltak száma, mint az európai átlag, a Nyírségben viszont öt-hatszor több. Nem sokkal jobb a helyzet a halálozási statisztika második helyén álló daganatos betegségek vagy a harmadik, az agyi katasztrófa, a stroke esetében sem.

A szabolcsi emberek rosszabb egészségi állapota - az orvosok állítása szerint - az életkörülményekkel és az életmóddal egyaránt magyarázható. Az életfeltételek ráadásul nem egyszer az önpusztító életmód okozói is, sőt lehetetlenné teszik, hogy a bajba kerültek változtatni tudjanak rajta. A megye 12 körzete közül hat - a baktalórántházi, a csengeri, a fehérgyarmati, a mátészalkai, a nyírbátori és a vásárosnaményi - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A régióban 10-12 százalékra teszik a roma lakosok számát, akik között már úgynevezett háromgenerációs a munkanélküliség: állástalan a nagyszülő, a szülő és a felnőtt gyermek is. A cigány kisebbséghez tartozóknál a munkát kereső állástalanok aránya az érintett szabolcsi településeken eléri a 90 százalékot is, egészségi állapotuk pedig a rossz megyei átlagnál is lesújtóbb.

Az utóbbi húsz évben megkezdődött felzárkózást ráadásul tavaly megállította a pénzügyi-gazdasági válság. Visszatért az 1990-es évek nagy munkanélkülisége, jelenleg is több mint 55 ezren keresnek állást - hiába. Közöttük az egy éven túli, tartós munkanélküliek száma jóval húszezer fölött van.

A Szabolcsban működő Nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház forgalmi adatai szerint folyamatos növekedést mutat a betegek száma. A szakorvosok állítják: a mentális kórkép mögött gyakran a reményvesztettség, a munkalehetőség és a munkaképesség együttes zsugorodása, illetve a szenvedélybetegségek emelkedése húzódik meg. S hozzáteszik azt is, hogy az egészségügyi mutatók az Észak-Alföldön, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legsilányabbak, miközben ott a legalacsonyabb az egészségügyi pénztári ráfordítás is.

A Nyíregyházi Főiskola kutatása alapján a szabolcsi leszázalékoltak száma az 1990-es évek elején kezdett el ugrásszerűen nőni, amikor megkezdődött a valamikori szocialista ipar és mezőgazdaság "lebontása". Az állásukból elküldött emberek közül az, aki különböző betegségekkel küzdött, rokkantsági nyugdíjba menekült. Csak azt nem százalékolták le, aki nem akarta. Ok volt, hiszen a nehéz életkörülmények miatt a jobb megélhetésért kétszer annyit voltak kénytelenek dolgozni a szabolcsiak, és a napi 14-16 órás munkavégzés, a kevés pihenő és rövid regenerálódási idő megviselte az emberi szervezetet.

Persze akadnak olyanok is, akik úgy vélekednek az 1990-es évek elejéről, hogy "könnyű volt ugyan a leszázalékolás, ám ahhoz nem egyszer hálapénzek is kötődtek". Ezt azonban akkoriban semmilyen büntetőeljárás nem támasztotta alá, sőt egy nagy, országos visszhangot kiváltó ügy éppen megcáfolta a vádaskodókat. Felmentő bírósági ítélet született a buji háziorvos perében, akit 306 helyi lakossal együtt csalással és közokirat-hamisítással vádoltak. A szakértői vélemény szerint azonban a meghurcolt, állásából is felfüggesztett orvos a betegek állapotának megfelelően, jogosan nyilvánított mozgáskorlátozottnak 306 embert.

Az utóbbi években szigorították a leszázalékolási eljárást. A témával foglalkozó kutatók szerint "ez nem biztos, hogy igazságos, hiszen a rendszerbe évről évre kevesebben belépők számával arányosan nem javult a térség lakosságának egészségi állapota". Igaz, a rokkantnyugdíjasok és járadékosok havi ellátása nagy anyagi terhet jelent az országnak - ismerik el. De azt is hozzáfűzik, hogy ezek az emberek igen nehezen élnek meg a rendkívül alacsony, havi 27-40 ezer forint közötti juttatásból, megváltozott munkaképességűként pedig nem jutnak - persze, ha betegségük miatt egyáltalán tudnának dolgozni - semmilyen álláshoz.

A Védett Szervezetek Országos Szövetségének adatai szerint mindössze négyezren dolgoznak Szabolcsban rehabilitációs foglalkoztatóknál, és abból háromezren a nyíregyházi Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft.-nél. Pozitív diszkriminációra lenne szükség, hogy csak azok az akkreditált nonprofit cégek részesülhessenek állami támogatásban, amelyek bevételüket visszaforgatják a foglalkoztatás fejlesztésébe. S meg kellene teremteni az úgynevezett védett piacokat is számukra a nyugat-európai tapasztalatok átvételével. Például azzal, ha az állami, önkormányzati cégek eszköz- és szolgáltatás-megrendeléseinek tejesítését kizárólag rájuk bíznák - akár gyártás révén, akár munkavégzéssel. Vagy nagy lehetőség lenne a hamisított termékek márkátlanítása és a rászorulóknak történő értékesítése a mostani - többnyire - megsemmisítés helyett. Kiselejtezett elektrotechnikai eszközök bontása, levéltári feldolgozás, környezeti karbantartás, állattenyésztési feladatok ellátása ugyancsak munkahelyek ezreit teremthetné a rokkantaknak.

A kutatók szerint egyébként is így lenne teljes az a változást ígérő intézkedéssorozat, amely a leszázalékolt megyében, Szabolcsban is elindult az utóbbi években. Európai uniós támogatással például tízmilliárd forintot fordítottak a megye öt kórházának fejlesztésére, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban szív- és érrendszeri diagnosztikai és szűrőközpont épült. Hamarosan 13 milliárd forintos költségből új sürgősségi centrum, onkológiai és gyermekgyógyászati központ kialakítása kezdődik Nyíregyházán, Baktalórántházán és Ibrányban pedig kétmilliárdos beruházással szakorvosi rendelőintézetet létesítenek.

S az életkörülményeket javítja majd az a több mint 200 milliárdos fejlesztés is, amelynek uniós és hazai támogatásáról a pályázatok alapján már - előzetes vagy végleges - döntés született. A fejlesztés egyaránt érinti az ipart, a mezőgazdaságot, a környezetvédelmet és a turizmust új munkahelyek teremtésével, valamint az infrastruktúra javítását a közintézmények, utak, ivó- és szennyvízhálózatok felújításával, újak építésével. A leghátrányosabb helyzetű hat kistérség külön 20 milliárdos fejlesztési keretet használhat fel a felzárkózásra.