Százmilliárdos vagyonról tárgyalnak

Hiába terveznek évekre előre, ha megváltozik a finanszírozási háttér, az egész szemétkosárba kerül.

 
- Vitáink elsősorban a területi ellátás mikéntje, és elosztásának mértéke körül csúcsosodnak ki- tájékoztatott Horváth Zoltán, a Baranya megyei közgyűlés egészségügyért felelős alelnöke. A tét nem kevés: olyan integrációs struktúra kialakítása, amelyen belül nem sérülnek sem tulajdonosi, sem szakmai (betegellátáshoz köthető) érdekek, ehhez azonban vékony mezsgyén lavírozva kell megtalálnunk a megoldáshoz vezető utat.

A helyzet nehéz, mert hiába tervezzük, hogy 2008-ban meglépjük a korábban meghozott döntéseinket, ha ezeket a hektikusan változó jogszabályok ellehetetlenítik. Az alulfinanszírozott egészségügyi ellátórendszeren kívül a legnagyobb gondot a pénzügyileg is kiszámíthatatlan környezetben látom - állítja az alelnök.

Abban a felek egyetértenek a felek, hogy jelenleg a megyei és az egyetemi ellátáson belül, például a gyermek fekvőbeteg ellátásban és a nőgyógyászat-szülészetben felesleges párhuzamosságok vannak, ezért itt kell elsőként végrehajtani az integrációt. Csakhogy amíg a gyermek részlegek összevonását a megyei tulajdonos szeretné inkább, a szülészeti vonal egyesítését az egyetem sürgeti.

- A megyei kórház fenntartója azt kívánja elérni, hogy a jelenleg 92-ről 60 ágyra csökkentett gyermekkórházban jöjjön létre egy integrált gyermek fekvőbeteg központ, amely minden gond nélkül képes befogadni az egyetem 114 ágyát. Ez már csak azért is fontos lenne számunkra, mert a rosszindulatú híreszteléssel szemben az önkormányzat nem akarja értékesíteni a gyermekkórház ingatlanát, viszont a megcsonkított felállás évi 200 millió hiányt termel a tulajdonosnak. Hiába csökkent ugyanis a Kerpel-Frónius Ödön kórházunkban az ágyszám, attól még az intézmény működtetési költsége (rezsije) nem lett kevesebb – érvelt az alelnök.

A szülészet oldaláról pedig mielőbb tisztázni kell egy jelenleg nem szerencsés jogi helyzetet is: a megyei szülészet vezetőjét nemrég kinevezték a PTE nőgyógyászati klinika élére, ám e két státuszt még mindig egy ember tölti be. Gond az is, hogy amennyiben az e területtel kapcsolatos aktív ellátás megmarad a megyei kórházban, az önkormányzat nem tudja bevinni az intézménybe a másik telephelyen lévő pulmonológiai részlegét. A tüdőszanatóriumot viszont mindenképen szeretnénk kiüríteni, mert az ingatlant értékesítésre szánjuk. Az eladáshoz szükséges adminisztratív eljárást a közeljövőben elindítjuk.

Az igazság az, hogy bíztunk az egészségügyi kormányzat ígéreteiben, külön társulást hoztunk létre, türelmesen vártunk azokra a pályázatokra, amelyek lehetővé tennék végre a megye a város és az egyetem intézményeinek integrációját. Miután megismertük a folyamatot támogató úgynevezett elő pályázatokat, kiderült számunkra, hogy azokban már egy szó sem esik az előzetesen megígért közös integráció támogatásáról.

Érdeklődésünkre, az egyetem tud-e segíteni az általa megpályázható milliárdokból, Horváth elmondta: erre nincs lehetősége a pécsi orvos egyetemi centrumnak, hiszen nem szabad elfelejteni: az intézmény csökkentett igénye 24 milliárd forintról szólt, ám jó, ha 12 milliárd forintot kap. Ráadásul ennek egy részén vélhetően a várossal kell közösködnie, hiszen az önkormányzat tervezte új, kertvárosi rendelőintézet egyetemi telephelyen létesülne. Ezért jó, ha a szűkös keretein belül a Sürgősségi Betegellátó egységet képes lesz létrehozni.
Ami viszont érdekes lehet, hogy a közös gondolkodás - a fentieken túl - kiterjed az esetleg egységes energia felhasználás, eszközbeszerzés, étkeztetés, telefónia, stb. lehetőségére is. Az alelnök szerint 4-5 ilyen területen képzelhető el a közös működtetés.

Az egyetem és a megye között egyetértés van abban is, hogy a tervezett integrációt csakis kis lépésekben lehet végrehajtani, de vizsgálják például azt a koncepciót is, miként lehetne közös társaságban működtetni a mintegy 100 milliárd értékű egészségügyi vagyont.

- Látható tehát, nem pihenünk, tenni akarunk azért, hogy a pécsi egészségügyi ellátó rendszer végre kikerüljön a mókuskerékből, amelybe a reformintézkedések miatt bele kényszerült. A megyei kórház milliárdos adósságállományát sikerült csökkentenünk, csakhogy hiába tervezünk évekre előre, ahogy a folyamat elindul, megváltozik a finanszírozási háttér, s az egész megvalósítási tervezet – a kiszámíthatatlan központi intézkedések miatt - egy csapásra a szemétkosárba kerül – hangsúlyozta a szakember.