Szeged: a város lepasszolta kórházát

A szegedi közgyűlés végleg eldöntötte: egészségügyi intézményeit átadja a Szegedi Tudományegyetemnek.

Amint azzal a Weborvoson többször foglalkoztunk, az integráció pártján állók legfőbb érve, hogy pazarlás az egyetemi és a városi ellátásokat párhuzamosan finanszírozni, s pénzkidobás a 39 telephelyen működő szegedi egészségügyi ellátást jelen formájában tovább fenntartani. Indoklásuk szerint ami megspórolható a rezsin és a járulékos működtetési költségeken, abból fejleszteni lehetne a betegellátás színvonalát, ráadásul az uniós strukturális támogatásaihoz is könnyebben hozzájuthat egy integrált egészségügyi rendszer. Az ellenzők legfőbb érve ezzel szemben az, hogy a város több milliárdos vagyont veszít, az egyetemen a közreműködő szervezetek nyomán fennáll a privatizáció, a jól jövedelmező ellátások kimazsolázásának eshetősége, nincs garancia az ellátási színvonal visszaesése ellen, számos egészségügyi dolgozó kerülhet utcára, s tovább nőhet a várakozási idő.

Politikai és/vagy szakmai viták

Pénteken látott napvilágot az a nyílt levél, amelyben Haraszti Gábor, a Magyar Orvosok Szövetsége és Tímár Péter, az EDDSz Csongrád megyei szervezete nevében (mindketten a szakrendelő orvosai) arra hívták fel a figyelmet, hogy miután a kórház és a rendelőintézet szakmai és gazdasági önállósága megszűnik, ezzel együtt megszűnik a többszintű egészségügyi ellátás is, mert monopolhelyzetbe kerül, ezáltal megkerülhetetlenné válik a klinikai központ. Úgy vélik, „hamis érv, hogy ezután mindenki az egyetemi ellátási szinthez fog hozzájutni." Indoklásuk szerint „egyetemi szintre annak van szüksége, aki olyan nagy bajban van, hogy betegsége már csak egy egyetemi klinikán kezelhető. Ez a progresszív betegellátás elve, amit soha, senki nem vitatott, most az önkormányzat mégis meg kívánja szüntetni Szegeden."

A nyílt levél írói azt tartanák jó megoldásnak, ha mind a kórház, mind a rendelőintézet önállósodna, gazdasági társasággá alakulna, majd a három független intézmény – a klinikai központ, a kórház és a rendelőintézet – a szegedi családorvosokkal együtt egy jól szabályozott szakmai működési rendet alakítana ki egymás között. „A kétes értékű szegedi modell integrációs döntése hibás. Azok a képviselők, akik megszavazzák szeptember 14-én, felelősek lesznek a szegedi egészségügyben a tovább növekvő feszültségekért, a hozzáférhetőség csökkenéséért, a növekvő várólistákért, a szakképzett egészségügyi munkaerő elvándorlásáért" – fogalmazott Haraszti Gábor és Tímár Péter.

A pénteki közgyűlésben több ellenzéki képviselő is hivatkozott a nyílt levélben felhozott érvekre, mondván: a városvezetők úgy hoztak döntést, hogy a szakmai érdekképviseleteket nem vonták be az előkészítési folyamatba. Ezt a tárgyalások levezetésével megbízott Ványai Éva, egészségügyi bizottság MDF-es elnöke többször cáfolta, mondván: minden egyes egyeztetésen ott volt, amelyre meghívták, s minden konzultációt lefolytattak, amelyeket a jogszabályok előírtak.

Botka László MSZP-s polgármester is leszögezte: a döntést szakmai vezetők szakmai érvei alapján hozták meg. Arra hivatkozott: a tárgyalások során a klinikai tanács, s az érintett tanszékvezetők egyhangúlag kiálltak az integráció mellett. – Nem gondolom, hogy a térség egészségügyi ellátásának jelentős részéért eddig is felelős klinikai tanszékvezető professzorok véleménye kevésbé volna szakmai mint a saját érdekeik mentén állást foglaló két orvosé – fogalmazott Botka László. A polgármester a nyílt levélre reagálva azt mondta: azáltal egyértelművé vált, hogy a szerzők „anyagi ellenérdekeltségüket szakmai érvek mögé próbálták bújtatni." (Botka arra utalt, hogy a szakrendelő orvosainak közhasznú társasága is beadta a pályázatát az önkormányzat tavaszi kiírására. Amint arról beszámoltunk, azt érvénytelennek minősítették, mivel több ponton nem felelt meg a kiírásnak. Az érintettek akkori nyilatkozataikban azt mondták: ezzel tisztában voltak, hiszen a pályázatot gyakorlatilag az egyetem számára írták ki.)

Értékvesztés kontra fejlesztési esély

A fideszes képviselők rendre arról beszéltek, hogy a város tízmilliárdos nagyságrendű vagyonát veszíti el az integrációval. – Egyetlen injekciós tűt sem adunk át az egyetem tulajdonába – reagált erre a polgármester. Botka László azt mondta: a megállapodás értelmében el fogják adni azokat az épületeket, amelyekre nem lesz szüksége az integrált egészségügyi ellátásnak, a szerződés ugyanakkor rögzíti azt is, hogy az így keletkező bevétel kizárólag egészségügyi fejlesztésekre fordítható. – Nem az épület az érték, hanem a modern infrastruktúra és a korszerű ellátás – jelentette ki Botka László.

A polgármester hozzátette: a szegedieket nem éri hátrány az ellátásban, mert a városi önkormányzat az egészségügyi intézményeinek működtetésére eddig sem adott pénzt, csak átfolyatta a költségvetésén az egészségpénztári finanszírozást. A város a fejlesztésekre ugyan költött, ám ebből sem vonul ki a jövőben sem, mert a megállapodás értelmében 10 éven át évente 100 millió forintot fog fordítani egészségügyi fejlesztésre. (Az egyik ellenzéki felszólaló ezt is kritizálta, mondván, az eredeti pályázatban nem volt szó erről. Valószínűleg ez a pont a város és az egyetem közötti tárgyalásokon fogalmazódott meg, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az egyetem vezetői végül „nagyvonalúnak" minősítették az önkormányzat szerződéstervezetét.)

Ványai Éva azzal érvelt: sokkal fenntarthatóbb és fejleszthetőbb lesz az új struktúrában a szegedi egészségügy, hiszen az egyetem szakmai színvonala felé történik elmozdulás. – Szakmai elismerés az, hogy az egyetemi szenátus változtatás nélkül elfogadta a megállapodás-tervezetet. A célunk egy olyan versenyképes rendszer kialakítása, amely emeli az ellátási színvonalat, s javít a munkatársak, az orvosok és szakdolgozók anyagi megbecsültségén is – fogalmazott Ványai Éva. Ellenzéki képviselők erre megjegyezték: a kórház munkatársait ugyan jogutódlással átveszi az egyetem, ám ez csak egy évig jelent védettséget, az egyesített ellátórendszerben sokan el fogják veszíteni állásukat, s az eddigi leépítéseket újabb hullám követi.

Világos feltételek vagy ugrás a sötétbe?

A vitában Botka László többször következetlenséggel vádolta a Fideszt, mondván, a párt választási programjában is szerepelt az integráció, ám végül kihátrált abból. Hűvös László fideszes frakcióvezető erre úgy reagált: a Fidesz ma sem az integráció tényét, hanem annak módját kifogásolja, álláspontjuk szerint ugyanis a fokozatosság elvét kellett volna követni. Ványai Éva erre azt mondta: fokozatosan történik meg az integráció, mert részének tekinthető az is, hogy a városi gyermekkórházat már évek óta az egyetem működteti, s számos szakterületen – példaként többek között az urológiát, a patológiát, a szemészetet és a fül-orr-gégészetet említette – folyik szakmai együttműködés, továbbá az integráció további lépései is fokozatosan történnek.

Hűvös László szerint az alapellátást leszámítva nincs semmilyen garancia arra, hogy nem fog csökkeni az ellátás színvonala. Álláspontja szerint rossz döntés a milliárdos adóssággal küszködő egyetemi klinikába integrálni a kórházat. „A város fejest ugrik a sötétbe" – fogalmazott, hozzátéve, hogy koncepció hiányában fejetlenség van és bizonytalanság, a szerződés leginkább a pénzügyi és gazdasági kérdésekre koncentrál, s nem helyez elég hangsúlyt a szakmaiságra. Péter Szilveszter ellenzéki képviselő szerint az integrációs szerződéstervezet elfogadása fekete napként vonul be Szeged történetébe. Botka László politikai megfontolásokból és tudatlanságból eredő hangulatkeltésnek nevezte az ellenzéki hozzászólásokat, majd úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy az egyetemi döntéshozók után a közgyűlés három frakciója is kitartott az integráció mellett.

Amint arról beszámoltunk, az egyetem szenátusa augusztus végén határozott úgy, hogy beleegyezik a klinikai központ és a városi ellátórendszer integrációjába. Az egyetemen belül sem volt ezt egyszerű keresztülvinni: a városvezetés eredeti tervei szerint már hónapokkal korábban döntés kellett volna, hogy szülessen, ám július elején a valamennyi egyetemi kart magában foglaló szenátusban nem kerültek többségbe az integráció támogatói, egy megismételt ülésen pedig elhalasztották a döntést. Végül három héttel ezelőtt 47 szavazati joggal bíró szenátusi tag közül 33 szavazott igennel, 2 tartózkodott, 12 pedig elutasította, hogy az egyetem működtesse a városi egészségügyi intézményeit. Szabó Gábor, az egyetem rektora akkor leszögezte: a következőkben immáron nem akar társadalmi vitát az integrációról, ezért annak lépéseiről nem nyilatkozik, s ezt vezetőtársainak sem engedélyezi. A rektor azt ígérte, hogy száz nap elteltével ad számot arról, hogy mi történt a klinikák, a kórház és a szakrendelő vonatkozásában. Ezt Szabó Gábor augusztus 27-én jelentette ki, a szilencium december 5-én telik le.