Szeged: pénz volna, de nincs aki dolgozzon

Milliárdos fejlesztésekre készülnek Szegeden, ám nincs elég orvos és nővér, aki ellássa a betegeket.

Október 1-jén lesz egy éve, hogy hatályba lépett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a városi önkormányzat között kötött szerződés arról, hogy a város átadja működtetésre egészségügyi intézményeit, s meghatározott pénzösszegekkel támogatja az egyetemet, amiért cserébe azt várja, hogy az egyetem átszervezze, egységessé, olcsóbbá, ugyanakkor korszerűbbé tegye az ellátást.

Amint arra Szabó Gábor rektor a csütörtöki egyetemi sajtótájékoztatón emlékeztetett, az integráció már 1984-ben elkezdődött azzal, hogy az egyetem urológiai tanszéket kezdett működtetni a városi kórházban. Nagyobb horderejű döntések azonban leginkább az elmúlt években születtek, nevezetesen amikor 2005-től összevonták a városi gyermekkórházat az egyetemi gyermekklinikával, majd hosszú politikai, szakmai és egyetemi huzavonát, illetve számos tárgyalási fordulót követően 2007 októberében a teljes szegedi egészségügy egy kézbe került. A megkötött szerződés határozatlan időre szól, 10 évig rendes felmondással nem szüntethető meg. Mivel ettől még az önkormányzatot terheli a területi ellátási kötelezettség, az egyetem évente köteles beszámolni a fejleményekről: erre a soron következő októberi testületi ülésen kerül sor, ezt mintegy megelőlegezte a sajtónak történő csütörtöki beszámoló.

Eladják az épületeket

Amint arról korábban a Weborvoson is beszámoltunk, a megkötött alku értelmében az önkormányzat rendszeres fejlesztési támogatást nyújt az egyetemnek, ennek mértékét évi 100 millió forintban határozták meg. Ehhez hozzáadódik az az összeg, amely a párhuzamosságok felszámolása nyomán kiürülő egészségügyi ingatlanok értékesítéséből befolyik. Botka László polgármester megerősítette, hogy minden olyan bevételt, amely egykori egészségügyi ingatlan nyomán keletkezik, az ágazat fejlesztésére fordítanak.

Küszöbön áll a Kossuth Lajos sugárúton lévő I-es kórház kiürítése, majd eladása. Ezzel összefüggésben Botka bejelentette: az egyetemmel a közelmúltban kötött megállapodás értelmében a város megvásárolja a pszichiátria közelben álló Pulcz utcai épületét, s azt együtt értékesíti majd az I-es kórházi tömbbel. Az I-es kórházat a közgyűlés egyébként korábban már meghirdette eladásra, de azt az eljárást a polgármester most felfüggesztette, hogy a megváltozott feltételekkel az ősszel újra eladásra kínálják az épületegyüttest. A politikus azt mondta: az adás-vételből remélt 1,2 milliárd forintos bevételből 500 milliót készpénzben kap meg az egyetem, 700 millióból pedig a város vállalja, hogy a pályázati támogatásból újonnan megépíteni tervezett klinikai épületek telkét közművesíti. Botka László hangsúlyozta: mivel a klinikai fejlesztésekben az egyetem a pályázó, ez nem lenne kötelessége a városnak, ám az önkormányzat az összeggel a korábbi megállapodást szem előtt tartva járul hozzá a modernizációhoz.

– Az integráció nem a rektor és a polgármester egyéni biznisze. Más kérdés, hogy kettőnk hathatós együttműködésével válhatott ez az egyetem sikertörténetévé – mondta Szabó Gábor, aki értékelését úgy folytatta: a klinikai központ gazdálkodása stabilizálódott, nem okozott megrázkódtatást az integrált egészségügyi intézmények átvétele. – Humánusan történtek az elbocsátások, s az egyszer sem öltött tömeges méreteket. Természetes, hogy voltak problémák és nehézségek, de az is ez természetes, hogy erről ritkán beszéltünk, a belső konfliktusokat ugyanis nem ildomos megosztani a külvilággal – értékeltette a nyilvánosság szerepéhez való viszonyulását Szabó Gábor.

Átszervezés és átnevelés

– Szegeden 1790 ágyon az ország legnagyobb egészségügyi ellátó egysége jött létre – kezdte beszámolóját Pál Attila, a klinikai centrum elnöke, majd leszögezte: az integráció egy több éven át tartó, hosszú folyamat, amelynek még mindig csak az elején járnak. Hangsúlyozta: nem elég az ellátási formákat és a telephelyeket átszervezni, nem elég a statisztikákat értékelni, s a gazdálkodás egyensúlyára törekedni, egységes munkaszemléletet is ki kell alakítani. – Amikor az egységesüléssel azoknak is vállalniuk kell 6 helyett 8 órás munkarendet és ügyeletet, akik eddig ehhez nem voltak hozzászokva, természetes, hogy adódnak konfliktusok és elégedetlenségek a dolgozók között. Azt is be kell ugyanis forgatni az ügyeleti rotációba, aki azt megelőzően húsz éven át nem ügyelt, mert munkaköre vagy beosztása ezt nem kívánta meg. Valaki vagy felveszi az új munkatempót vagy elmegy – mondta Pál Attila. Hozzátette: egységes szakmai követelményeket támasztanak mindenkivel szemben, így azoknak is alkalmazkodniuk kell az egyetemi és klinikai rendhez, akik eddig más szakmai irányítás mellett dolgoztak.

A centrumvezető elmondta: minden területért, legyen szó akár járó-, akár fekvőbeteg-ellátásról a szakág tanszékvezetője a felelős, mert az egy kézben összpontosuló irányítás a záloga a szakmai színvonalnak és a korábban kusza betegutak egységesítésének. Megjegyezte: a szakmai eredmények elismerésének tartja, hogy a klinikai központ minőségirányítási rendszere májusban megszerezte az ISO 9001:2000 és az egyetemi klinikák között elsőként a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) szerinti tanúsítványt.

– A betegágyaknál sehol sem volt leépítés, sőt létszámhiánnyal küzdünk – jelentette ki Pál Attila, hozzátéve: csaknem minden szakterületen a szakmai minimumfeltételek alatti orvosi és nővérlétszámmal dolgoznak. Példaként a gyermekklinika intenzív centrumát említette, ahol 16 inkubátorra 17 intenzív nővér jut, holott a minimumfeltételek szerint 32-re volna szükség. A Pál Attila által vezetett női klinikán pedig a jelenlegihez képest még 28 nővérre lenne szükség ahhoz, hogy teljesítsék az előírt minimumfeltételeket. – Folyamatosan csábítjuk a munkaerőt, rendszeresen hirdetjük az állásainkat, lenne pénzünk is a létszámbővítésre, ám az állásokat szakember hiányában mégsem tudjuk betölteni – fogalmazott Pál Attila, aki részben a létszámhiánnyal magyarázta azt is, hogy egyes szakterületeken jelentősen megnövekedett a várakozási idő egy-egy vizsgálatra, beavatkozásra.

Folyamatos költözések

Pál Attila számos konkrét változást is felsorolt. Átszervezték például az informatikai rendszert, mert a klinikákon, a kórházban és a városi szakrendelőben korábban használt alkalmazások nem voltak kompatibilisek egymással. Jelenleg folyamatban van a betegellátáshoz kapcsolódó laboratóriumi információs rendszer egységesítése is. Egyébként amíg korábban négy laboratórium működött a városban, jelenleg már csak három üzemel, s a közeljövőben abból is már csak kettő marad, mivel ennyi helyen is el tudják látni a szükségleteket.

Az urológiai és a reumatológiai tanszékekből klinika lett, összevonások történtek a gyermekegészségügyben, a neurológiai és a pszichiátriai rehabilitációs osztály profiltisztításon esett át, bővült a mozgásszervi rehabilitáció profilja, a városi kórház műtőbázisán pedig létrejött az Arc- és Állcsontsebészeti Klinika. Az I-es kórház kiürítési tervéről elhangzott: a krónikus belgyógyászat és geriátria, valamint a reumatológia a Kálvária sugárúti telephelyre kerül, a pszichiátriai gondozó új helye a Vasas Szent Péter utcai épület, a neurorehabilitációé az Új Klinika. A felsoroltak mellett számos osztály és részleg költözik a jövőben. Irányelv, hogy minden költöző osztály felújított helységekbe kerüljön, s a hasonló szakterületek minél közelebb legyenek egymáshoz.

A Weborvosnak arra a kérdésére, hogy az elmúlt fél évben miként változott a klinikai központ február végén 3,2 milliárdra értékelt szállítói tartozása, Pál Attila azt válaszolta: „az nem nőtt tovább jelentős mértékben." Arra a kérdésre, hogy az egyetemnek jelenleg is kell-e az oktatási bevételeiből pótolnia az egészségügyi finanszírozási hiányosságokat, Szabó Gábor azt válaszolta: „ez csak könyveléstechnikai kérdés, a 63 milliárd forintos költségvetésű egyetem folyamatosan fenn tudja tartani likviditását."

Kormányzati döntésre várnak

Amint emlékezetes, Szegeden korábban kétezer ágyas új óriásklinikát terveztek felépíteni, ám az idő előrehaladtával a nyilatkozók egyre lejjebb adták, a tervezett ágyszám fokozatosan olvadt ezerre, majd még tovább, mígnem egyértelművé vált, hogy a realitások a korábbi ígéreteknek a töredékét teszik lehetővé. A csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: TIOP források felhasználásával 12 milliárdból egy 265 ágyas új épületet terveznek felépíteni, ami a 410 ágyas Új Klinika (csak nevében új, illetve a többihez képest) felújításával egy úgynevezett magkórház jönne létre 2012-re. Ehhez az Új Klinikán a sürgősségi fogadóhely fejlesztésével egykapus betegfogadó szisztémát építenének ki, ugyancsak pályázati támogatással. A forrásokról várhatóan még az ősz folyamán megszületik a döntés.

– Lehet, hogy az integráció nélkül is nyertünk volna uniós pályázatokat, ám az épületek kifestésén és ablakcseréken túl akkor érdemi változást nem remélhettünk volna az évszázados ellátási rendszer működésében. Az elmúlt egy évben viszont annyi változás történt a szegedi egészségügyben mint azt megelőzően egy évtized alatt. Ezek közül az egyik legfontosabb az egészségügy politikamentesítése. Korábban a városi intézményeknél minden egyes osztály átszervezéséhez a közgyűlés, ez a 43 fős, mindenhez értő politikai testület kellett. A feladatok átadása nem szól másról minthogy ne a helyi politikusok, hanem a szakmai ellátás csúcsát képviselő klinikai professzorok döntsenek belátásuk szerint, vállalva a szakmai felelősséget – mondta Botka László.

Az egyetemi beszámolót napirendre tűző városi közgyűlésen kiderül, hogy az ellenzék mennyiben ért egyet az elhangzottakkal.