Szekszárdi dilemma: soroljuk vagy gyógyítsuk a betegeket?

A biztosításfelügyelet 400 ezer forintra bírságolta a Heim Pál, s 3 millióra a debreceni Kenézy Gyula kórházat.

Húzósabb volt a Hajdú-Bihar megyei kórház ügye. Itt 16 daganatos betegnek nem tudták a megadott időben biztosítani a kemoterápiát, mivel nem rendelkeztek a megfelelő medicinával Az elnök szerint a szükséges gyógyszerek beszerzéséért az intézmény felel. A 3 milliós bírságot egyébként azért rótták ki a Kenézy kórházra, mert a kezelés elhalasztásakor nem adtak új időpontot a betegeknek. Az érintettek időközben – a terápia megkezdéséhez előírt időponton belül – megkapták a kezelést.

Lényegesen összetettebb, bonyolultabb, s főként tanulságosabb a Tolna megyei kórház ügye. Mint arról a Weborvos is beszámolt, március 12-én az intézmény főigazgatója bejelentette, a sürgősségi valamint akut eseteket kivéve néhány hétre elhalasztják az úgynevezett programozható műtéteket. A biztosítás felügyelet ebben az esetben azt kifogásolta, hogy az érintett betegek közül csupán néhánnyal közölték műtétjük új időpontját. A kórház vezetője indoklásként finanszírozási gondokra hivatkozott, a felügyelet elnöke szerint viszont az intézmény mindenképp köteles ellátni a betegeket. Ebben a kérdésben azonban meglehetősen nagy a zűrzavar.

A Weborvos kérdésére ugyan Kovácsy elismerte: az intézménynek jogában áll várólistát állítania, ennek ellenére még is csak felszólították a kórházat „betegellátás folyamatos rendjének visszaállítására". Holott a súlypontiként is kiemelt intézmény főigazgatója – mint lapunknak elmondta – épp az egészségügyi miniszter tavaly szeptemberi levelében vélte felfedezni intézkedése „jogi" hátterét. Ebben ugyanis Molnár Lajos mintegy legalizálta a kórházi várólista állítást, mondván: a kezelések, beavatkozások 30-40 százalékát kitevő akut, sürgősségi eseten túl, gazdálkodjanak a betegekkel. A miniszteri felhatalmazáson túl Muth Lajos szerint a kórházi beavatkozásoknak limitet állító finanszírozási rendszer is erre kényszeríti az intézményvezetőket, meghatározott esetszámon túl ugyanis egy fillért sem kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól akár megműtik, akár csak kezelik betegeiket. Amennyiben Szekszárdon a szokásos ütemben folytatják a műtéteket, március végére 65 millió forintos soha, senki által ki nem fizetett számlát állítanak elő.

A kórházigazgatók többsége egyébként hasonló cipőben jár, legfeljebb nem beszél róla a nyilvánosság előtt. S bár Kovácsy Zsombor tagadja, a felügyeleti gyorsaság láttán nehéz nem arra gondolni, ez egyfajta üzenet a főigazgatóknak: jobb, ha hallgatnak. Ettől azonban nem oldódnak meg finanszírozási gondjaik, amivel egyszer kénytelen kelletlen a felügyelet is szembekerül. Csak azt nem tudni, ellenőreik vajon akkor is tartják-e mostani rapid tempójukat.
A felügyelet honlapja innen érhető el