Szimulált operációk virtuális műtőben | Weborvos

Az alapvető sebészi fogásoktól a bonyolult műtéti kunsztokig minden megtanulható a szegedi virtuális műtőben.

Képünk illusztráció

Az új szisztéma eddigi tapasztalatait a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának szombati ülésén összegezték. Elhangzott: a szimulációs laboratórium által gyakorolható feladatok között a vérzéscsillapítás, a varrás, a szövetek szétválasztása vagy szövetegyesítés egyaránt szerepelhet. A szimulációs rendszer a minimálisan invazív sebészet, az új, korszerű sebészeti technikák biztonságos, vértelen, többször ismételhető, mindenki számára hozzáférhető oktatását teszi lehetővé.

– A berendezés elsősorban a laparoszkópos technikák bemutatására képes, ám csaknem korlátlanul bővíthető sebészeti, nőgyógyászati, urológiai vagy más szakterületekhez kapcsolódó modulokkal. Ezek által a kiegészítők által egy-egy operáció élethű imitációját gyakorolhatják végig a résztvevők – fogalmazott Czóbel Miklós, majd megjegyezte: a szimulátor pontosan, objektíven rögzíti az eredményeket, képes kiértékelni a használó ügyességét, csomózási készségét, varrástechnikáját, koordinációs képességeit akár külön-külön jellemezve a jobb és a balkezet. A virtuális műtétek eltárolhatók, így folyamatosan megfigyelhető az egyéni fejlődés, az eredmények összehasonlítatók.

Szegeden az Európai Unió által meghirdetett Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében – a pécsi és a debreceni egyetemmel konzorciumba szerveződve – 222 millió forintot, a Regionális Operatív Programban (ROP) pedig a szegedi intézet önállóan 60 millió forintot nyertek élethű szimulációs eszközök, „fantombetegek" és „fantomszervek" beszerzésére. Emellett egy számítógépes kabinet kiépítésével szimulációs szoftverekkel, audiovizuális segédanyagokkal segítik, hogy a hallgatók az – alapokon túl – bonyolult műtéti technikákat is az egyetem falai között sajátítsanak el. A készségfejlesztő kabinet mostani fejlesztését döntőrészben ugyancsak pályázati forrásból finanszírozták.

Boros Mihály, a szegedi műtéttani intézet vezetője emlékeztetett: egy évvel ezelőtt kezdték el az új típusú gyakorlat bevezetését. A visszajelzések szerint a kezdeményezés mind a hallgatók, mind az oktatók körében pozitív visszhangot váltott ki. – Egy fejlesztési folyamat közepén tartunk. A folyamatosan fejlesztendő készségfejlesztő laboratórium jelentősen átalakítja a gyakorlati képzésnek egy fontos szegletét – fogalmazott Boros Mihály. A szimulátort az alapképzésben és a posztgraduális oktatásban egyaránt alkalmazzák: az egyetem orvostanhallgatói harmadéves koruktól fogva vehetnek fel kurzusokat, ám a képzés ideje alatt mindenki megfordul a laboratóriumban. Mivel a szimulációk szintje emelhető, ezért az eszközt a szakorvosok továbbképzésében is használhatják: a különféle modulok révén a résztvevők saját szakmai igényeik szerint gyakorolhatnak.

Egyes nyugat-európai országokban a legegyszerűbb beavatkozásokat – egy intravénás injekció beadását vagy egy katéter felhelyezését – is csak akkor végezhet el valódi betegen egy kezdő orvos, ha a műanyag pácienseken jól vizsgázott. A modellek fejlődésével a gyomorszonda levezetésétől a légcsőtubus használatáig egyre szélesedik az a tevékenységi kör, amely immáron mesterséges körülmények között is begyakorolható. Az állatvédelmi törvény szigorodása is inkább az alternatív megoldások előtérbe kerülését ösztönzi, az utóbbi évtizedben ugyanis Magyarországon is szűkült az állatkísérletek terén a képzéshelyek mozgástere.