Szobrot állítottak a kiváló szülész emlékére

Kovács Ferenc professzor volt az egyik megalapozója a mai szülés előtti és szülés utáni gondozásnak.

Dr. Kovács Ferenc (1890-1974) egyetemi tanárra, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának néhai igazgatójára emlékeznek tudományos emlékülés keretében tanítványai, tisztelői és családja a mai napon. A tudományos programot követően leplezik le mellszobrát ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája előtt.

Kovács Ferencet a Budapesti Egyetem Orvosi Karán 1914-ben avatták doktorrá. Egyetemi évei alatt ösztöndíjas hallgatóként dolgozott, bakteriológiai és pathologiai jártasságot szerzett.

Az I. világháború alatt hadsereg-pathologusként kórbonctani, szövettani, bakteriológiai és szerológiai munkát végzett az olasz fronton. 1918-ban a budapesti II. sz. Női Klinika kötelékébe lépett. 1924-25-ben Rockefeller-ösztöndíjjal amerikai és európai klinikákon, New York, Philadelphia, Boston, London, Párizs, Berlin intézményeiben is dolgozott. Magántanári habilitációját a szülészeti műtéttan tárgyköréből 1929-ben fogadták el. 1931-ben nevezték ki a Debreceni Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája élére. Szülész kerületi főorvosként irányította a bábaképzést is. 20 évi egyetemi tanári működés után 1951-ben a Budapesti Állami Szülésznőképző Intézetbe nyert áthelyezést. A szülésznőképző intézetet tizenegy éven át vezette. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett a betegellátásban.

Kovács Ferenc professzor gyógyító tevékenységéből emlékezetesek az anya és a magzat érdekeit mérlegelő indikációi.

Kiváló oktató volt: tantermi előadásai élvezetesek voltak, szabadon, lebilincselően adott elő. Szemléletes hasonlataival könnyen érthetővé tette a szülészeti és nőgyógyászati élettani folyamatokat. Következetes, szigorú vizsgáztató volt. Két kiadást ért meg a Gyakorlati és műtétes szülészet című könyve, amely korszerű, alapos, részletes kézikönyv volt. Közleményei a szülészet és nőgyógyászat úgyszólván valamennyi ágára kiterjedtek. Érdeklődésének középpontjában az abban az időben jelentős egészségügyi problémát jelentő női genitális tuberkulózis állott. Behatóan foglalkozott a szülésznőképzéssel, a népességpolitikai viszonyokkal. A Magyar Nőgyógyász Társaság elnökeként 1938-ban nőgyógyász nagygyűlést szervezett. Számos előadást tartott külföldön: Berlinben, Münchenben, Bécsben, Stockholmban, Kielben is. Az 1938-as, Amszterdamban tartott nemzetközi kongresszuson felkérésre elemezte a császármetszés kérdését mintegy egymillió szülés alapján. Tanítványai közül 1 egyetemi tanár, 10 magántanár, illetve kandidátus, 15 osztályvezető kórházi főorvos került ki. Kovács Ferenc professzor működésének idejében a klinika a nemzetközi szakmai érdeklődést is felkeltette. Legfőbb érdeme, hogy orvosnemzedékek egész sora tanulta meg tőle a szülészeti gondolkozást.

A kiváló professzor emlékszobrát Györfi Sándor Munkácsy-, Mednyánszky- és Magyar Örökség díjas szobrászművész készítette el.

A DE OEC szoborparkjáról

Létrehozása 2005-ben kezdődött, hagyományteremtő céllal. A klinikák közötti parkban az orvos- és egészségtudományok debreceni kötődésű kiemelkedő, iskolateremtő személyiségeinek, nagyhírű professzorainak sorában elsőként Tankó Bélának, a DOTE Biokémiai Tanszéke első igazgatójának mellszobrát helyezték el. 2006 folyamán két tudósnak, Krompecher István anatómus professzornak és Sántha Kálmán akadémikusnak, az Idegklinika egykori igazgatójának a szobrát avatták. 2007 májusában került sor Went István, a DOTE Élettani Intézete néhai igazgatója, majd ugyanezen év őszén Endes Pongrác professzor, a Kórbonctani Intézet vezetője mellszobrának avatására. A hírességek sorában ezután Dr. Kesztyűs Lóránd akadémikus, majd Kettessy Aladár szemészprofesszor szobra kapta meg méltó helyét a parkban.
A DE OEC szoborpark 2010-ben újabb műalkotásokkal, Dr. Jeney Endre egyetemi tanár és Dr. Petrányi Gyula professzor mellszobrával gazdagodott, 2011 tavaszán pedig Dr. Szodoray Lajos professzor szobrát avatták fel.